VEZÉRCIKK – Az erdélyi magyar pártok országos és helyi vezetői közötti konfliktusok hűen tükrözik azt a megalapozatlan, meggondolatlan, makacs és erőszakos politizálást, amely miatt oly sokan fordítottak, fordítanak hátat a közéletnek.
2016. április 27., 20:032016. április 27., 20:03
Erőegyesítés helyett kiszorítósdi zajlik ott, ahol létfontosságú lenne az együttműködés, máshol pedig az egészséges verseny lefújása borítja ki a bilit.
Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt kapott nagy pofont meghatározó alakjától, Portik Vilmostól. Az előválasztáson dicséretesen szereplő, „jól felépített” politikus váratlan lemondásakor saját kudarcaként nevezte meg azt, hogy nem jött létre a teljes körű helyi összefogás, ugyanis szerinte hiba volt hagyni, hogy a pártok országos vezetői egyezkedjenek – eredménytelenül – a vásárhelyi helyzetről. Őt követte Jakab István városi elnök is, aki elmondása szerint nem tud politikai utasítások, elvárások játékszere lenni.
Gyergyószentmiklóson tucatnyi RMDSZ-tagnál ütötte ki a biztosítékot, hogy a Magyar Polgári Párttal kötött paktum miatt nem indíthatnak polgármesterjelöltet, sőt a tanácsosi listát sem helyben állíthatják össze. A székelyföldi városban ráadásul odáig fajult a konfliktus, hogy a felháborodott „lázadók” nagy része besorolt egy nemrég – éppen Vásárhelyen – alapított pártba, és kihívóként elindul a választásokon.
Ami a marosvásárhelyi és a gyergyószentmiklósi példában közös: a személyes célok, a helyi elképzelések összeegyeztethetetlennek bizonyultak az országos vezetőségek döntéseivel. Vásárhelyen ismét megmutatkozott, hogy a magasztos elvek képtelenek felülírni a megátalkodott pártérdekeket, míg a gyergyóiakra nem tudtak felülről ráerőszakolni egy csonka, sántító együttműködést.
A központ joggal kérhetné számon a pártfegyelmet, a lojalitást abban az esetben, ha a békétlenkedők felháborodása nem lenne jogos. Hogy kinek van igaza? Sajnos az erdélyi magyar politika is egyre több féligazságot termel, a teljesség hiányáért pedig mindig a másik a felelős. Erről akarnak minduntalan meggyőzni – nem csoda, ha egyeseknek elegük lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
A híradót hallgatom. Beszámolnak arról, hogy egy német város karácsonyi vásárában késeltek, egy másikban, valahol Bajorországban pedig minél több személy halálra gázolását tervezte öt migráns.
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
December 10-e az emberi jogok világnapja, mivel 1948-ban ezen a napon fogadta el az ENSZ közgyűlése Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!