A verespataki bányaprojekt kapcsán a parlamentben és azon kívül zajló vita immár eljutott abba a szakaszába, amikor sokan azt bizonygatják: bizony a cián jót tesz az egészségnek.
2013. szeptember 25., 11:582013. szeptember 25., 11:58
2013. szeptember 25., 12:082013. szeptember 25., 12:08
Petru Cîmpian, a településre tervezett színesfémbánya miatt második Verespatakként emlegetett Felsõcsertés polgármestere szerint a cián- és nehézfém-származékokat tartalmazó zagytározóból kihalászott halak fogyasztása jelentõsen hozzájárul a szexuális élet javításához. Hétfõi finnországi látogatása során Victor Ponta arról gyõzõdött meg, hogy az észak-európai országban teljesen biztonságos körülmények között folyik a cianidos aranybányászat, sõt szerinte csak a cián nevével van baj, nem a technológiával.
A román kormányfõt különösen finn kollégájának szavai nyugtatták meg. „Ásványkincs-lelõhelyeink többsége északon, Lappföldön található, ahol a természet nagyon érzékeny. Ráadásul ott lakik a Mikulás is, akit nem zavarhatunk, ezért hatékony, környezetbarát bányászatra van szükségünk” – jelentette ki Jyrki Katainen. Mármost nem biztos, hogy a finn modell alkalmazható és követendõ példa Románia számára. Elõször is a Verespatakra tervezett létesítmény közel 400 hektáros zagytározója, az itteni kitermelésnél használandó 200 ezer tonna cianid bármelyik európai bánya paraméterénél gigantikusabb. Másrészt Finnország sem nevezhetõ a környezet- és Mikulás-barát kitermelés õshazájának.
Tavaly novemberben 600 ezer köbméter savas, magas koncentrációban nikkelt, uránt és kadmiumot tartalmazó szennyezett víz került a természetbe, amikor átszakadt a lappföldi Talvivaara nikkelbányája tározójának gátja. Ez volt az ország történetének legnagyobb ökológiai katasztrófája. Márpedig ha nem elegendõ a nagybányai ciánszennyezés tanulsága, ennek a balesetnek is arra kell intenie minden romániai döntéshozót, hogy alaposan megkérdõjelezhetõk a verespataki beruházó által ígért mûszaki, környezetvédelmi garanciák. Éppen ezért jó lenne, ha a parlamenti különbizottság tagjai nem dõlnének be a ciánpropagandának, mielõtt elkészítik a bányaprojektrõl szóló jelentésüket. Ehhez nem kell más, mint a tényekre, a múltban történt haváriákra hagyatkozni. És nem hinni a cián afrodiziákumhatásáról szóló mesében.
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.
Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.
Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.
Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.
Talán nem vagyunk egyedül azzal, hogy inkább azon lepődtünk volna meg, ha az EB elfogadja a nemzeti régiók támogatásáról szóló erdélyi kezdeményezést. Így nem is csodálkozunk azon, hogy a testület lesöpörte az asztalról a projektet.
A várakozásoknak megfelelően túlélte ugyan a bukaresti kormány a bizalmatlansági indítványokat, ám a társadalmi és koalíciós feszültségek továbbra is próbára teszik a kabinetet. Ezen belül Ilie Bolojan alatt erősen inog a miniszterelnöki szék.
Példás, dicséretes reakciók egész sorát váltotta ki a napokban Bukarestben történt sajnálatos incidens, amelynek során egy fiatal rasszista indíttatásból rátámadt egy bangladesi ételfutárra.
Olyan az ukrajnai rendezés ügye, mint egy hullámvasút: egyszer a Donald Trump által szorgalmazott béke lehetősége repít a magasba, máskor a tűzszüneti megállapodás látszólagos esélytelensége taszítja mélybe a világot.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
szóljon hozzá!