A verespataki bányaprojekt kapcsán a parlamentben és azon kívül zajló vita immár eljutott abba a szakaszába, amikor sokan azt bizonygatják: bizony a cián jót tesz az egészségnek.
2013. szeptember 25., 11:582013. szeptember 25., 11:58
2013. szeptember 25., 12:082013. szeptember 25., 12:08
Petru Cîmpian, a településre tervezett színesfémbánya miatt második Verespatakként emlegetett Felsõcsertés polgármestere szerint a cián- és nehézfém-származékokat tartalmazó zagytározóból kihalászott halak fogyasztása jelentõsen hozzájárul a szexuális élet javításához. Hétfõi finnországi látogatása során Victor Ponta arról gyõzõdött meg, hogy az észak-európai országban teljesen biztonságos körülmények között folyik a cianidos aranybányászat, sõt szerinte csak a cián nevével van baj, nem a technológiával.
A román kormányfõt különösen finn kollégájának szavai nyugtatták meg. „Ásványkincs-lelõhelyeink többsége északon, Lappföldön található, ahol a természet nagyon érzékeny. Ráadásul ott lakik a Mikulás is, akit nem zavarhatunk, ezért hatékony, környezetbarát bányászatra van szükségünk” – jelentette ki Jyrki Katainen. Mármost nem biztos, hogy a finn modell alkalmazható és követendõ példa Románia számára. Elõször is a Verespatakra tervezett létesítmény közel 400 hektáros zagytározója, az itteni kitermelésnél használandó 200 ezer tonna cianid bármelyik európai bánya paraméterénél gigantikusabb. Másrészt Finnország sem nevezhetõ a környezet- és Mikulás-barát kitermelés õshazájának.
Tavaly novemberben 600 ezer köbméter savas, magas koncentrációban nikkelt, uránt és kadmiumot tartalmazó szennyezett víz került a természetbe, amikor átszakadt a lappföldi Talvivaara nikkelbányája tározójának gátja. Ez volt az ország történetének legnagyobb ökológiai katasztrófája. Márpedig ha nem elegendõ a nagybányai ciánszennyezés tanulsága, ennek a balesetnek is arra kell intenie minden romániai döntéshozót, hogy alaposan megkérdõjelezhetõk a verespataki beruházó által ígért mûszaki, környezetvédelmi garanciák. Éppen ezért jó lenne, ha a parlamenti különbizottság tagjai nem dõlnének be a ciánpropagandának, mielõtt elkészítik a bányaprojektrõl szóló jelentésüket. Ehhez nem kell más, mint a tényekre, a múltban történt haváriákra hagyatkozni. És nem hinni a cián afrodiziákumhatásáról szóló mesében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!