• Vélemény

Legutóbb 2012-ben, a Traian Băsescu akkori államfő leváltását célzó második népszavazás idején nehezedett akkora politikai nyomás az alkotmánybíróságra, mint napjainkban.

A garabonciás legszembetűnőbb ismertetőjele a hosszú, bő köpönyeg. Véd is, óv is, ha pedig olyan a széljárás, akkor még repülni is tud a lebernyeg tulajdonosa.

Papíron máris légügyi nagyhatalom a Székelyföld. Pontosabban Hargita megye, ahol hirtelen egyszerre három repülőteret is terveznek építeni.

Románia az elmúlt huszonöt évben a legalsó szintektől a legfelsőbbig maffiaállamként működött – az embernek óhatatlanul is ez az érzése támad.

Ha választani kell az élethez való jog, illetve a levéltitok között, minden bizonnyal az előbbit választjuk.

Olyannyira kifizetődő a „magyar ügyek” elköltöztetése, hogy a román állam által megteremtett szokásjoggal élve immár egy multinacionális cég is kihasználná a peráthelyezés lehetőségét.

Háborogtak és hőbörögtek a honfiak, dagadó kebellel tiltakozva az ellen, hogy ingyenes felkészítő órákkal segítenének az érettségi előtt álló székelyföldi ifjakon.

Nehéz igazságot szolgáltatni vagy felelőst megállapítani a svájci frank árfolyamának elszabadulása kapcsán a romániai devizahitelesek megsegítésének indokoltságáról kirobbant vitában.

Ki okolható amiatt, hogy 200 ezer – más források szerint 75 ezer – romániai lakos ingatlanhitelének havi törlesztőrészlete egyik napról a másikra harmadával megugrott?

A húsz éve gyorsan felfutó, majd még gyorsabban alázuhanó Bancorexet eláztató „szakember” számára euróban mért milliós nagyságrendű kártérítést ítéltek meg. Jogerősen. 

Kezdem egyre furcsábbnak és nehezen élhetőnek érezni ezt a mai világot. Az egész akkor kezdődött, amikor néhány barátunkkal úgy döntöttünk, átugrunk Debrecenbe, színházba.

Eszünkbe sem jutna tagadni, hogy Romániában az egyik legégetőbb probléma a korrupció. Mint ahogy azt sem, hogy túl gyakran kerüli meg a kormány a parlamentet sürgősségi rendeletekkel.

Új év, új felhívás az új magyar egységre – el lehetne intézni így is Tőkés László néhány nappal ezelőtti „szózatát”.

Megdöbbentő, hogy a mi kis világunkban is hány meg hány megfontolandó vélemény és számtalan eszement komment látott napvilágot a franciaországi terrorcselekmények kapcsán.

Talán minden illetékes helyre kitettek egy láthatatlan íráshoz hasonló tiltó táblát: „Felelősséget vállalni tilos!”

Imázsépítő gesztus – nagyjából így jellemezhető Klaus Johannis államfő kezdeményezése, amely során konzultációra és paktum aláírására szólította a pártokat.

„Szabadság, egyenlőség, rajzoljatok, írjatok!” „Charlie vagyok” – többek között ezek a feliratok voltak olvashatók a párizsi menet résztvevőinek kezében tartott táblákon.

Lecsengett az egy hónapig tartó, téli ünnepkörnek nevezett nonstop hejehuja, hozzá lehet látni a hétköznapokhoz.