VEZÉRCIKK – Románia az elmúlt huszonöt évben a legalsó szintektől a legfelsőbbig maffiaállamként működött – az embernek óhatatlanul is ez az érzése támad, ha a korrupcióellenes ügyészek legutóbbi fogásait sorra veszi.
2015. január 22., 20:522015. január 22., 20:52
Lekapcsolták a Temes megyei rendőr-főkapitányság komplett vezetését a temesrékási polgármesterrel együtt, mert állítólag politikai alapon nem bírságolták meg a közlekedési kihágást elkövető szociáldemokrata szavazókat.
Cristian David volt belügyminisztert azért helyezték vizsgálati fogságba, mert állítólag félmillió eurót kapott azért, hogy közbenjárjon egy gyanús visszaszolgáltatási ügyben. A legfrissebb hír pedig az, hogy Toni Greblă alkotmánybírót is befolyással üzérkedéssel gyanúsítja a DNA – igaz, még korábbi, politikusi tevékenysége miatt.
Ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy az ügyészek túlbuzognak, és a korrupcióellenes ügyészség létét igazolandó, igyekeznek minél nagyobb mennyiségű ügyet kreálni, hogy lássa a világ: itt dübörög a korrupcióellenes harc.
Persze ha csak a harmada igaz a DNA által különböző tisztségviselők ellen megfogalmazott vádaknak, még mindig ott tartunk, hogy Romániához képest a húszas-harmincas évek Chicagója vagy Atlantic Cityje az üdvhadsereg kiérdemesült tagjait gondozó aggmenhely. Mindez azt igazolja, hogy valóban indokoltak a teljes romániai politikai és hivatalnoki osztály megújulását, teljes mentalitásváltást szükségesnek tartó követelések.
Fölmerül ugyanakkor a kérdés: ki őrzi az őrzőket? Azaz az igazságszolgáltatás sem mentesülhet a megújulási folyamat alól – lásd a szervezett bűnözés elleni ügyosztály vezetője, Alina Bica elleni korrupciós vádakat vagy most a Greblă-ügyet.
Az is lényeges lenne, hogy az ügyészségek és bíróságok mentesek maradjanak a politikai befolyástól, egyrészt azért, hogy ne vádolhassák őket politikai alapú eljárásokkal, másrészt azért, hogy az ügyészek és bírák politikusi előélete nyomán ne állhassanak elő olyan ügyek, mint most Greblă esetében.
Amíg azonban a korrupcióellenes ügyészség élére, vagy az alkotmánybíróság tagjai közé közismert politikai kötődésű személyeket vagy egyenesen politikusokat neveznek ki, addig az őrzők jóhiszeműsége és szakmaisága mindig megkérdőjelezhető marad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!