VEZÉRCIKK – Ha választani kell az élethez való jog, illetve a levéltitok között, minden bizonnyal az előbbit választjuk.
2015. január 21., 20:182015. január 21., 20:18
Még a levelezéshez és a kommunikációhoz való jog törvényes kereteken belül történő szűkítésének és korlátozásának árán is – jelentette ki a párizsi terrortámadások után Románia főügyésze.
A bűnüldöző szervek álláspontjának kertelés nélküli kinyilatkoztatásával Tiberiu Niţu megadta az alaphangot a kommunikáció megfigyelését szabályozó törvények elfogadásához. A franciaországi merényletek nyomán Európa számos országában foganatosított vagy kilátásba helyezett terrorellenes intézkedések kapóra jöttek Bukarestnek a nemzetbiztonság szavatolását célzó jogszabályok kiterjesztésére.
Különösen annak fényében, hogy az alkotmánybíróság folyamatosan dobja vissza a parlament által megszavazott törvényeket, szerdán éppen a kibernetikai biztonságról szóló rendeletben talált kivetnivalót. A jelek szerint a taláros testület maradt az egyetlen grémium az országban, amely az e téren korlátozott mozgástérrel rendelkező civil társadalom aggályai közepette képes kordában tartani a politikum és az állambiztonsági szervek, nyomozó hatóságok túlkapásoknak is teret engedő törekvéseit.
Hiszen miközben a civilek számtalanszor arra figyelmeztettek, hogy a köznyelvbe Nagy Testvér-törvényekként beivódott jogszabályok sértik a jogállamiságot, nem tartják tiszteletben a magánélethez való jogot, az államfőtől kezdve a parlamenti pártokig és a titkosszolgálatokig mindenki azt bizonygatja, miért kell feláldozni ezeknek a jogoknak egy részét a terrorizmusellenes küzdelem oltárán.
A hírszerzés intenzív lobbijának eleme a SRI igazgatójának minapi kijelentése is, miszerint több terrortámadást is sikerült meghiúsítaniuk az országban. Miközben azzal mindenki egyetért, hogy a szervezett bűnözés, a terrorizmus ellen a rendelkezésre álló leghatékonyabb eszközökkel kell fellépni, érthető a lakosság, a civilek ódzkodása is.
Különösen abban az országban, amelyben sokan ma is emlékeznek azokra az időkre, amikor a Szekuritáté töltötte be a Big Brother szerepét, és ahol 25 évvel a kommunizmus bukása után tevékenykedik a legtöbb hírszerző szolgálat és titkosszolga a világon a lakosság számarányához viszonyítva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!