VEZÉRCIKK – Nehéz igazságot szolgáltatni vagy felelőst megállapítani a svájci frank árfolyamának elszabadulása kapcsán a romániai devizahitelesek megsegítésének indokoltságáról kirobbant vitában.
2015. január 19., 19:552015. január 19., 19:55
Pedig a helyzet sürgős megoldást követel. Részben megalapozottak azok a hiteleseket bíráló – és a megmentésüket hevesen ellenző – vélemények, amelyek szerint a történelmi csúcsokat döntögető svájci fizetőeszközben kölcsönt felvett polgárok roppant felelőtlenül cselekedtek, amikor senki által nem kényszerítve, az alacsony kamat miatt erre az „egzotikus” valutára fogadtak. Így hát egyék csak, amit főztek, az állam pedig ne áldozzon rájuk közpénzt, mivel ez diszkriminatív lenne a többi adófizetőre.
Ez az álláspont azonban csak az igazság egyik szelete, a mérleg másik serpenyőjében pedig ott találjuk a nemzeti bank, a kereskedelmi pénzintézetek, sőt a mindenkori kormányok felelősségét. A BNR jelenleg azzal próbálja tisztára mosni magát, hogy már évekkel ezelőtt figyelmeztetett a japánjen- és svájcifrank-alapú hitelezés veszélyeire, nem áll hatáskörében beavatkozni hiteles és hitelező szerződésébe, és némi cinizmussal megpróbálja elintézni az egészet azzal, hogy a bajbajutottaknak „tanulniuk kell a leckéből”.
Ez az alapállás ott sántít, hogy a jegybank nem külső szemlélője, hanem felügyeleti szerve a hitelpiacnak. Ennél fogva számtalan eszköz állt a rendelkezésére, hogy megóvja az alapvető pénzügyi ismeretekkel sem rendelkező polgárokat a kockázatos hitelfelvételtől, a pénzintézeteket pedig eltanácsolják attól, hogy „jó bizniszként” adják el a valutakölcsönöket.
De a BNR szemet hunyt a bankok mohósága fölött, akárcsak a devizahitelek lejesítését célzó kezdeményezéseket sorozatosan elnapoló mindenkori kormányok és a parlament, így csak idő kérdése volt, hogy mikor robban a devizabomba.
Most tűzoltásszerűen próbálják menteni a menthetőt, fontolgatva a hitelátütemezés kiterjesztését, a magáncsőd bevezetését. Holott a megoldásért elég a szomszédba menni: a magyar kormány által bevezetett árfolyamrögzítés és forintosítás nálunk is járható út, nem hiába dicsérik most azok a nemzetközi elemzők is a magyar modellt, akik korábban kárhoztatták. Hasonló módszerrel a romániai devizabomba is hatástalanítható lenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!