Az ukrajnai háború a Duna-delta halászainak munkáját is ellehetetleníti
Fotó: illusztráció: Pixabay
Felborult a Duna-delta ökológiai egyensúlya az orosz–ukrán háború óta. A delta romániai partjaihoz sodródó „háborús hulladék” miatt csökkent a halállomány, ami a halászatot is súlyosan érinti, továbbá egyes madárfajok a rezervátum romániai oldalára menekültek a háború elől – írja riportjában a Le Monde francia lap.
2025. november 07., 16:442025. november 07., 16:44
2025. november 07., 16:472025. november 07., 16:47
Ahhoz, hogy eljussunk az Ókilia (Chilia Veche) nevű, a Duna-delta 1700 lakosú településére, Tulceán kell hajóra szállni, és több mint három órát kell hajózni a nagy európai folyam Chilia-ágán. A kis halászkikötő, amely régi házakból és néhány, a kommunista korszakban épített tömbházból áll, Európa peremvidékének szívében fekszik, ahol folyók és csatornák kanyarognak tavak, erdők, apró szigetek és nádasok között, mielőtt a Fekete-tengerbe ömlenek – kalauzolja olvasóit a Duna-deltába a Le Monde című francia lap. A Hotnew.ro által szemlézett riportban arról írnak, biológusok és a helyiek hogyan észlelik az ukrajnai háború közvetlen és közvetett hatásait a Duna-delta bioszféra-rezervátumának élővilágára.
Jelentősen, húsz százalékkal csökkent tavaly a Duna-delta természetvédelmi terület turistaforgalma az ukrajnai háború közelsége miatt. A gépkocsival megközelíthető szálláshelyeket, és a csak vízi úton elérhető vendégházakat is érinti a visszaesés.
A neves francia napilap emlékeztet arra, hogy a Duna-delta – a világ egyik legjobban megőrzött ökoszisztémája – 1991-ben került fel az UNESCO-világörökség listájára, majd határokon átnyúló bioszféra-rezervátummá nyilvánították, amely 5200 négyzetkilométernyi területet foglal magába.
„Ebben a kis paradicsomi sarokban él az 50 éves Mircea Ghiban, aki a helyi halászszövetség elnöke, és büszke leszármazottja annak az ukrán kisebbségnek, amely néhány évszázaddal ezelőtt telepedett le ezen a vidéken. 2022 februárja óta a halászfalu nyugalmát megzavarja a háború, ugyanis a 200 méterre légvonalban, a túlparton található, mintegy 20 000 lakosú Kilija ukrán város folyamatosan támadások helyszíne” – írja a Le Monde tudósítója, Marine Leduc, aki riportjában Ókilián, Szentgyörgyön és Tulcean tett látogatása élményeiről számol be.
A háború elől a delta romániai részére menekültek a pelikánok
Fotó: illusztráció: Pixabay
A Duna menti ukrán kikötők, amelyek Odesszát váltották fel a gabona- és egyéb áruk exportjában, rendszeresen orosz drón- és rakétatámadások célpontjai, amelyek fülsiketítő robbanásai a román oldalon is hallhatók. A Duna Chilia-ága a háború kezdete óta az egyik fő bejárati útvonallá vált a folyón közlekedő teherszállító hajók számára. A hajóforgalom majdnem megháromszorozódott 2022 nyara óta – folytatja tudósítását a Le Monde. A lap hozzáteszi, hogy
A Duna-delta biodiverzitását – amelyet már eddig is a klímaváltozás és az emberi tevékenység veszélyeztetett, például a nyári tóapadások révén – most a háború közvetett hatásai is sújtják. A halászok és a biológusok elsőként a tokhalállomány csökkenését észlelték a Duna Chilia-ágában. A francia lap szerint ezt Iulian Nichersu, a Tulceai Duna-delta Nemzeti Kutató-Fejlesztő Intézet (INCDD) tudományos igazgatója is megerősíti, aki szerint
„A tokhalak esetében, ez a védett faj az első, amely az éghajlatváltozás áldozatává válik, mivel megszűnik a tavak közötti összeköttetés, és elsózódnak azok a területek, ahol szaporodnak. De igaz az is, hogy a hajóforgalom és a robbanások, különösen a zaj, szintén hatással van rájuk – és nem csak erre a fajra” –– magyarázta a biológus a francia lapnak és olvasóinak.
A háború óta a teherhajóforgalom is megnövekedett a deltában
Fotó: Ukrajna infrastruktúraügyi minisztériuma
A megnövekedett hajóforgalom másik következménye a hulladék mennyiségének növekedése a part mentén és a teherhajók által gyakran használt csatornákban. A szentgyörgyi tengerparton, a Duna egy másik ágának végén fekvő
Itt 2022 nyara óta egyre több műanyag hulladékot és háztartási zacskót figyeltek meg a vízben, amelyekről azt feltételezik, hogy közvetlenül a hajókról dobják ki őket. A Le Monde riportjában arról is ír, a helyiek arról számoltak be, hogy például a Dnyeper folyóra épített kahovkai vízierőmű felrobbantását követően több tonna törmeléket öntöttek a Fekete-tengerbe, és a keletről nyugatra tartó áramlatok következtében ezek nagy része a delta vad partszakaszai felé sodródott.
Az INCDD igazgatója szerint a bombázások vagy a hajóforgalom okozta szennyezés felmérése ma már rendkívül összetett feladat: a kutatóknak korlátozott a hozzáférésük a Duna Chilia-ágához, és nem használhatnak megfigyelő drónokat a teljes terület felett.
A Duna-delta több mint 300 madárfajnak ad otthont
Fotó: Facebook/Tu și Tulcea
Az ukrán oldalon a rezervátumért felelős tisztviselők elmondása szerint a háború kezdete óta szigorúan megtiltották a belépést a delta bizonyos területeire, emiatt nem tudják felmérni, mekkora károkat okoztak a bombázások a növény- és állatvilágban. Azt azonban megfigyelték, hogy sokkal kevesebb pelikán maradt az ukrán részen, ezek ugyanis a delta romániai oldalára menekültek.
A háború ellenére a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek igyekeznek a lehetőségeikhez mérten folytatni projektjeiket. Ez a helyzet a Rewilding Ukraine nevű szervezettel is, amely visszavadítási és ökológiai helyreállítási programokat hajt végre,
A civil szervezet hamarosan befejez egy másik projektet is, amelynek célja a delta tavai közötti kapcsolatok helyreállítása. Ezeket a tavakat még a szovjet korszakban töltötték fel, a tervezett munkálatok azonban késlekedtek, részben azért, mert háború idején nehéz speciális munkagépeket találni, de azért is, mert „nincs elég ember, aki kiássa a csatornákat, mivel sokan elmentek vagy besorozták őket” – írja a Le Monde.
Erdélyből Moldván át Dobrudzsába utazva páratlan élmény ellátogatni a világ legnemzetközibb folyója, a Duna romániai deltájába, amely a világörökség részeként eleve egyedi látványosság. A nyaralás élvezetét csak fokozza, ha a tengerpartra látogatunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ne éhezzen senki!” támogatási kampány indul Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon, hogy a rászorulók számára a hideg téli hónapokra tartós élelmet és meleg ételt biztosítsanak.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Lovagi rangra emelte kedden a brit uralkodó a korábbi világsztár labdarúgót, David Beckhamet.
Jonathan Bailey brit színész lett a People magazin történetének első nyíltan meleg férfija, akit „a legszexibb férfinak” választottak.
Újra magyar kézben a Sziget: Európa egyik legnagyobb fesztiválja az eddigi menedzsmenttel és szervezői csapattal, az egykori alapító, Gerendai Károly stratégiai vezetésével vág neki a 2026-os rendezvény szervezésének.
Csíkszentimrei diákok a Krónikának elküldött üzeneteikben mesélték el a tusnádfürdői medvefesztivállal kapcsolatos élményeiket. A rendezvényen nemcsak a medvéről tanultak, hanem arról is, hogyan lehet felelősen, biztonságosan együtt élni a természettel.
A Románia természeti szépségeit világszerte népszerűsítő brit újságíró és filmproducer, Charley Ottley hivatalosan is román állampolgár lesz. Az állampolgársági esküt november 6-án teszi le Bukarestben.
Az mesterséges intelligencia által hozott, úgynevezett AI-forradalom gazdasági logikája nem hagy sok teret az emberi munkaerőnek.
Közelít a mindenkori országos rekordhoz a hatoslottó várható főnyereménye Romániában, miközben a Joker játék már 25 éves története legnagyobb összegével kecsegtet.
Látványos átalakuláson ment keresztül Arad belvárosa a közelmúltban: egyre több épület homlokzatán vagy tűzfalán jelennek meg kortárs falfestmények, amelyek nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem kulturális és közösségi üzeneteket is hordoznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!