Hirdetés

Tengeri aknák, drónmaradványok a Dunában: a háború miatt veszélyben a delta ökoszisztémája

delta

Az ukrajnai háború a Duna-delta halászainak munkáját is ellehetetleníti

Fotó: illusztráció: Pixabay

Felborult a Duna-delta ökológiai egyensúlya az orosz–ukrán háború óta. A delta romániai partjaihoz sodródó „háborús hulladék” miatt csökkent a halállomány, ami a halászatot is súlyosan érinti, továbbá egyes madárfajok a rezervátum romániai oldalára menekültek a háború elől – írja riportjában a Le Monde francia lap.

Krónika

2025. november 07., 16:442025. november 07., 16:44

2025. november 07., 16:472025. november 07., 16:47

Ahhoz, hogy eljussunk az Ókilia (Chilia Veche) nevű, a Duna-delta 1700 lakosú településére, Tulceán kell hajóra szállni, és több mint három órát kell hajózni a nagy európai folyam Chilia-ágán. A kis halászkikötő, amely régi házakból és néhány, a kommunista korszakban épített tömbházból áll, Európa peremvidékének szívében fekszik, ahol folyók és csatornák kanyarognak tavak, erdők, apró szigetek és nádasok között, mielőtt a Fekete-tengerbe ömlenek – kalauzolja olvasóit a Duna-deltába a Le Monde című francia lap. A Hotnew.ro által szemlézett riportban arról írnak, biológusok és a helyiek hogyan észlelik az ukrajnai háború közvetlen és közvetett hatásait a Duna-delta bioszféra-rezervátumának élővilágára.

korábban írtuk

Csökkent a Duna-delta turistaforgalma az ukrajnai háború közelsége miatt
Csökkent a Duna-delta turistaforgalma az ukrajnai háború közelsége miatt

Jelentősen, húsz százalékkal csökkent tavaly a Duna-delta természetvédelmi terület turistaforgalma az ukrajnai háború közelsége miatt. A gépkocsival megközelíthető szálláshelyeket, és a csak vízi úton elérhető vendégházakat is érinti a visszaesés.

Hirdetés

A neves francia napilap emlékeztet arra, hogy a Duna-delta – a világ egyik legjobban megőrzött ökoszisztémája – 1991-ben került fel az UNESCO-világörökség listájára, majd határokon átnyúló bioszféra-rezervátummá nyilvánították, amely 5200 négyzetkilométernyi területet foglal magába.

Több ökoszisztéma alakult itt ki, amely menedéket nyújt csaknem 3000 növényfajnak és 4300 állatfajnak, köztük több mint 300 madárfajnak.

„Ebben a kis paradicsomi sarokban él az 50 éves Mircea Ghiban, aki a helyi halászszövetség elnöke, és büszke leszármazottja annak az ukrán kisebbségnek, amely néhány évszázaddal ezelőtt telepedett le ezen a vidéken. 2022 februárja óta a halászfalu nyugalmát megzavarja a háború, ugyanis a 200 méterre légvonalban, a túlparton található, mintegy 20 000 lakosú Kilija ukrán város folyamatosan támadások helyszíne” – írja a Le Monde tudósítója, Marine Leduc, aki riportjában Ókilián, Szentgyörgyön és Tulcean tett látogatása élményeiről számol be.

delta Galéria

A háború elől a delta romániai részére menekültek a pelikánok

Fotó: illusztráció: Pixabay

Csökkenő halállomány, „háborús szemét” a vízben

A Duna menti ukrán kikötők, amelyek Odesszát váltották fel a gabona- és egyéb áruk exportjában, rendszeresen orosz drón- és rakétatámadások célpontjai, amelyek fülsiketítő robbanásai a román oldalon is hallhatók. A Duna Chilia-ága a háború kezdete óta az egyik fő bejárati útvonallá vált a folyón közlekedő teherszállító hajók számára. A hajóforgalom majdnem megháromszorozódott 2022 nyara óta – folytatja tudósítását a Le Monde. A lap hozzáteszi, hogy

a hajók széttépik a halászhálókat, amelyeket útvonaluk mentén helyeznek el, és emiatt a halászok számára szinte lehetetlenné vált a munka folytatása, fogásuk mintegy 20–30%-át elveszítették.

A Duna-delta biodiverzitását – amelyet már eddig is a klímaváltozás és az emberi tevékenység veszélyeztetett, például a nyári tóapadások révén – most a háború közvetett hatásai is sújtják. A halászok és a biológusok elsőként a tokhalállomány csökkenését észlelték a Duna Chilia-ágában. A francia lap szerint ezt Iulian Nichersu, a Tulceai Duna-delta Nemzeti Kutató-Fejlesztő Intézet (INCDD) tudományos igazgatója is megerősíti, aki szerint

a háború egyfajta „rendszerszintű sokkhatásként” működik, amely tovább súlyosbíthatja a már amúgy is fennálló, hosszú távú éghajlati fenyegetéseket.

„A tokhalak esetében, ez a védett faj az első, amely az éghajlatváltozás áldozatává válik, mivel megszűnik a tavak közötti összeköttetés, és elsózódnak azok a területek, ahol szaporodnak. De igaz az is, hogy a hajóforgalom és a robbanások, különösen a zaj, szintén hatással van rájuk – és nem csak erre a fajra” –– magyarázta a biológus a francia lapnak és olvasóinak.

delta Galéria

A háború óta a teherhajóforgalom is megnövekedett a deltában

Fotó: Ukrajna infrastruktúraügyi minisztériuma

A rezervátum romániai oldalára menekülnek a háború elől a madarak

A megnövekedett hajóforgalom másik következménye a hulladék mennyiségének növekedése a part mentén és a teherhajók által gyakran használt csatornákban. A szentgyörgyi tengerparton, a Duna egy másik ágának végén fekvő

utolsó halászfaluban például a látóhatáron tucatnyi hajó észlelhető. Ezek a hajók néha két-három hétig is várakoznak, mielőtt beléphetnek a Sulina hajózási csatornába, hogy eljussanak a dunai kikötőkbe.

Itt 2022 nyara óta egyre több műanyag hulladékot és háztartási zacskót figyeltek meg a vízben, amelyekről azt feltételezik, hogy közvetlenül a hajókról dobják ki őket. A Le Monde riportjában arról is ír, a helyiek arról számoltak be, hogy például a Dnyeper folyóra épített kahovkai vízierőmű felrobbantását követően több tonna törmeléket öntöttek a Fekete-tengerbe, és a keletről nyugatra tartó áramlatok következtében ezek nagy része a delta vad partszakaszai felé sodródott.

A hullámok tengeri aknákat és drónmaradványokat is a partokra vetettek, ezenkívül a halászok több ízben is motorolaj-foltokat láttak a víz felszínén, amelyeket valószínűleg teherhajók eresztettek ki. Bár jelentették az eseteket a hatóságoknak, de nem történt semmi.

Az INCDD igazgatója szerint a bombázások vagy a hajóforgalom okozta szennyezés felmérése ma már rendkívül összetett feladat: a kutatóknak korlátozott a hozzáférésük a Duna Chilia-ágához, és nem használhatnak megfigyelő drónokat a teljes terület felett.

delta Galéria

A Duna-delta több mint 300 madárfajnak ad otthont

Fotó: Facebook/Tu și Tulcea

Környezetvédelmi szervezetek munkája a háború árnyékában

Az ukrán oldalon a rezervátumért felelős tisztviselők elmondása szerint a háború kezdete óta szigorúan megtiltották a belépést a delta bizonyos területeire, emiatt nem tudják felmérni, mekkora károkat okoztak a bombázások a növény- és állatvilágban. Azt azonban megfigyelték, hogy sokkal kevesebb pelikán maradt az ukrán részen, ezek ugyanis a delta romániai oldalára menekültek.

A háború ellenére a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek igyekeznek a lehetőségeikhez mérten folytatni projektjeiket. Ez a helyzet a Rewilding Ukraine nevű szervezettel is, amely visszavadítási és ökológiai helyreállítási programokat hajt végre,

többek között a Duna-deltába vízibivalyokat telepítettek be, amelyek a szervezet szerint „jól alkalmazkodtak és jól érzik magukat”.

A civil szervezet hamarosan befejez egy másik projektet is, amelynek célja a delta tavai közötti kapcsolatok helyreállítása. Ezeket a tavakat még a szovjet korszakban töltötték fel, a tervezett munkálatok azonban késlekedtek, részben azért, mert háború idején nehéz speciális munkagépeket találni, de azért is, mert „nincs elég ember, aki kiássa a csatornákat, mivel sokan elmentek vagy besorozták őket” – írja a Le Monde.

korábban írtuk

Nagyon Románia, de közben mégsem az: ahol összecsókolózik a Duna a tengerrel (1. rész)
Nagyon Románia, de közben mégsem az: ahol összecsókolózik a Duna a tengerrel (1. rész)

Erdélyből Moldván át Dobrudzsába utazva páratlan élmény ellátogatni a világ legnemzetközibb folyója, a Duna romániai deltájába, amely a világörökség részeként eleve egyedi látványosság. A nyaralás élvezetét csak fokozza, ha a tengerpartra látogatunk.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 12., hétfő

Megéheztél a nyereményre? 400 lejt ér az Őszi gasztrokrónika legnépszerűbb ételfotója!

Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.

Megéheztél a nyereményre? 400 lejt ér az Őszi gasztrokrónika legnépszerűbb ételfotója!
Hirdetés
2026. október 10., szombat

Sóban az igazság, avagy mi történik, ha az alma „kilép” a süteményestálból?

Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.

Sóban az igazság, avagy mi történik, ha az alma „kilép” a süteményestálból?
2026. október 10., szombat

Luxusmelltartóban hatékonyabb az időjóslás? Visszásságok a meteorológiai szolgálatnál

Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.

Luxusmelltartóban hatékonyabb az időjóslás? Visszásságok a meteorológiai szolgálatnál
2026. október 08., csütörtök

Nemcsak Drakula csábít Erdélybe: a kolozsvári „kísérteterdő” rejtélyei is vonzzák a külföldieket

Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.

Nemcsak Drakula csábít Erdélybe: a kolozsvári „kísérteterdő” rejtélyei is vonzzák a külföldieket
Hirdetés
2026. október 04., vasárnap

Fehér rózsa, zöld rózsa: így lesz izgalmas eledel az „egy tőről fakadó” rokonzöldségekből

Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.

Fehér rózsa, zöld rózsa: így lesz izgalmas eledel az „egy tőről fakadó” rokonzöldségekből
2026. október 02., péntek

Kortárs ruhadarabokon él tovább a széki örökség – Szövérfi Zsuzsanna ruhatervezővel beszélgettünk

A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.

Kortárs ruhadarabokon él tovább a széki örökség – Szövérfi Zsuzsanna ruhatervezővel beszélgettünk
2026. szeptember 27., vasárnap

Körte szalonnával, céklával, borssal, avagy a nagymama kamrájától a koreai konyháig

Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.

Körte szalonnával, céklával, borssal, avagy a nagymama kamrájától a koreai konyháig
Hirdetés
2026. szeptember 26., szombat

Önkéntesek a hegyek szolgálatában

Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.

Önkéntesek a hegyek szolgálatában
Önkéntesek a hegyek szolgálatában
2026. szeptember 26., szombat

Önkéntesek a hegyek szolgálatában

2026. szeptember 26., szombat

Változik a falkák viselkedése, eltűnnek a farkas-kutya hibrid egyedek

Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.

Változik a falkák viselkedése, eltűnnek a farkas-kutya hibrid egyedek
2026. szeptember 20., vasárnap

A „piros arany” szezonja és rejtelmei: amit a paradicsomról tudni érdemes

Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.

A „piros arany” szezonja és rejtelmei: amit a paradicsomról tudni érdemes
Hirdetés
Hirdetés