
Az ukrajnai háború a Duna-delta halászainak munkáját is ellehetetleníti
Fotó: illusztráció: Pixabay
Felborult a Duna-delta ökológiai egyensúlya az orosz–ukrán háború óta. A delta romániai partjaihoz sodródó „háborús hulladék” miatt csökkent a halállomány, ami a halászatot is súlyosan érinti, továbbá egyes madárfajok a rezervátum romániai oldalára menekültek a háború elől – írja riportjában a Le Monde francia lap.
2025. november 07., 16:442025. november 07., 16:44
2025. november 07., 16:472025. november 07., 16:47
Ahhoz, hogy eljussunk az Ókilia (Chilia Veche) nevű, a Duna-delta 1700 lakosú településére, Tulceán kell hajóra szállni, és több mint három órát kell hajózni a nagy európai folyam Chilia-ágán. A kis halászkikötő, amely régi házakból és néhány, a kommunista korszakban épített tömbházból áll, Európa peremvidékének szívében fekszik, ahol folyók és csatornák kanyarognak tavak, erdők, apró szigetek és nádasok között, mielőtt a Fekete-tengerbe ömlenek – kalauzolja olvasóit a Duna-deltába a Le Monde című francia lap. A Hotnew.ro által szemlézett riportban arról írnak, biológusok és a helyiek hogyan észlelik az ukrajnai háború közvetlen és közvetett hatásait a Duna-delta bioszféra-rezervátumának élővilágára.

Jelentősen, húsz százalékkal csökkent tavaly a Duna-delta természetvédelmi terület turistaforgalma az ukrajnai háború közelsége miatt. A gépkocsival megközelíthető szálláshelyeket, és a csak vízi úton elérhető vendégházakat is érinti a visszaesés.
A neves francia napilap emlékeztet arra, hogy a Duna-delta – a világ egyik legjobban megőrzött ökoszisztémája – 1991-ben került fel az UNESCO-világörökség listájára, majd határokon átnyúló bioszféra-rezervátummá nyilvánították, amely 5200 négyzetkilométernyi területet foglal magába.
„Ebben a kis paradicsomi sarokban él az 50 éves Mircea Ghiban, aki a helyi halászszövetség elnöke, és büszke leszármazottja annak az ukrán kisebbségnek, amely néhány évszázaddal ezelőtt telepedett le ezen a vidéken. 2022 februárja óta a halászfalu nyugalmát megzavarja a háború, ugyanis a 200 méterre légvonalban, a túlparton található, mintegy 20 000 lakosú Kilija ukrán város folyamatosan támadások helyszíne” – írja a Le Monde tudósítója, Marine Leduc, aki riportjában Ókilián, Szentgyörgyön és Tulcean tett látogatása élményeiről számol be.
A háború elől a delta romániai részére menekültek a pelikánok
Fotó: illusztráció: Pixabay
A Duna menti ukrán kikötők, amelyek Odesszát váltották fel a gabona- és egyéb áruk exportjában, rendszeresen orosz drón- és rakétatámadások célpontjai, amelyek fülsiketítő robbanásai a román oldalon is hallhatók. A Duna Chilia-ága a háború kezdete óta az egyik fő bejárati útvonallá vált a folyón közlekedő teherszállító hajók számára. A hajóforgalom majdnem megháromszorozódott 2022 nyara óta – folytatja tudósítását a Le Monde. A lap hozzáteszi, hogy
A Duna-delta biodiverzitását – amelyet már eddig is a klímaváltozás és az emberi tevékenység veszélyeztetett, például a nyári tóapadások révén – most a háború közvetett hatásai is sújtják. A halászok és a biológusok elsőként a tokhalállomány csökkenését észlelték a Duna Chilia-ágában. A francia lap szerint ezt Iulian Nichersu, a Tulceai Duna-delta Nemzeti Kutató-Fejlesztő Intézet (INCDD) tudományos igazgatója is megerősíti, aki szerint
„A tokhalak esetében, ez a védett faj az első, amely az éghajlatváltozás áldozatává válik, mivel megszűnik a tavak közötti összeköttetés, és elsózódnak azok a területek, ahol szaporodnak. De igaz az is, hogy a hajóforgalom és a robbanások, különösen a zaj, szintén hatással van rájuk – és nem csak erre a fajra” –– magyarázta a biológus a francia lapnak és olvasóinak.
A háború óta a teherhajóforgalom is megnövekedett a deltában
Fotó: Ukrajna infrastruktúraügyi minisztériuma
A megnövekedett hajóforgalom másik következménye a hulladék mennyiségének növekedése a part mentén és a teherhajók által gyakran használt csatornákban. A szentgyörgyi tengerparton, a Duna egy másik ágának végén fekvő
Itt 2022 nyara óta egyre több műanyag hulladékot és háztartási zacskót figyeltek meg a vízben, amelyekről azt feltételezik, hogy közvetlenül a hajókról dobják ki őket. A Le Monde riportjában arról is ír, a helyiek arról számoltak be, hogy például a Dnyeper folyóra épített kahovkai vízierőmű felrobbantását követően több tonna törmeléket öntöttek a Fekete-tengerbe, és a keletről nyugatra tartó áramlatok következtében ezek nagy része a delta vad partszakaszai felé sodródott.
Az INCDD igazgatója szerint a bombázások vagy a hajóforgalom okozta szennyezés felmérése ma már rendkívül összetett feladat: a kutatóknak korlátozott a hozzáférésük a Duna Chilia-ágához, és nem használhatnak megfigyelő drónokat a teljes terület felett.
A Duna-delta több mint 300 madárfajnak ad otthont
Fotó: Facebook/Tu și Tulcea
Az ukrán oldalon a rezervátumért felelős tisztviselők elmondása szerint a háború kezdete óta szigorúan megtiltották a belépést a delta bizonyos területeire, emiatt nem tudják felmérni, mekkora károkat okoztak a bombázások a növény- és állatvilágban. Azt azonban megfigyelték, hogy sokkal kevesebb pelikán maradt az ukrán részen, ezek ugyanis a delta romániai oldalára menekültek.
A háború ellenére a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek igyekeznek a lehetőségeikhez mérten folytatni projektjeiket. Ez a helyzet a Rewilding Ukraine nevű szervezettel is, amely visszavadítási és ökológiai helyreállítási programokat hajt végre,
A civil szervezet hamarosan befejez egy másik projektet is, amelynek célja a delta tavai közötti kapcsolatok helyreállítása. Ezeket a tavakat még a szovjet korszakban töltötték fel, a tervezett munkálatok azonban késlekedtek, részben azért, mert háború idején nehéz speciális munkagépeket találni, de azért is, mert „nincs elég ember, aki kiássa a csatornákat, mivel sokan elmentek vagy besorozták őket” – írja a Le Monde.

Erdélyből Moldván át Dobrudzsába utazva páratlan élmény ellátogatni a világ legnemzetközibb folyója, a Duna romániai deltájába, amely a világörökség részeként eleve egyedi látványosság. A nyaralás élvezetét csak fokozza, ha a tengerpartra látogatunk.
A Google közzétette a romániai internetezők 2025-ös legnépszerűbb kereséseit. A toplistát politikusok vezetik, de új telefonok, a Squid Game sorozat, hagyományos báránydrob receptje és mesterséges intelligenciával kapcsolatos témák is szerepelnek.
Egy friss kutatás szerint a 12 éves kor előtt okostelefonhoz jutó gyerekeknél drámaian nő az elhízás, az alváshiány és a depresszió kockázata. A szakértők hangsúlyozzák, a túl korai okostelefon-használat komoly egészségügyi következményekkel járhat.
A biztosítótársaság 2025 januárjában, a dák műkincsek elrablása előtt figyelmeztette a Drents Múzeumot, hogy a vitrinek üvegei nem elég erősek. Ez be is igazolódott – közölte dokumentumokra hivatkozva a holland RTL Nieuws televíziós csatorna.
Harmincadik születésnapját ünnepli december 13-án a kincses városi Perspektíva Diáklap. A szerkesztőség szerint a jubileum nemcsak visszatekintés az elmúlt évtizedekre, hanem annak ünneplése is, hogy az újság a mai napig képes életben maradni.
Az önkéntesek világnapja alkalmából idén különleges kezdeményezésre hívja a természetbarátokat és segítőkész önkénteseket a Milvus Csoport: december 13-án faültetést szerveznek a 2025-ös év veszélyeztetett fajának választott szalakóta védelmében.
A Vidraru víztározó leeresztése során egy több mint 25 éve rejtélyes körülmények között eltűnt turistahajó roncsai kerültek elő. Az 1990-es években elsüllyedt hajó fémváza erősen korrodált állapotban van, de még mindig felismerhető az eredeti formája.
Az ünnep közeledtével az örökzöld ágakból font adventi koszorú ismét a karácsonyi készülődés meghitt jelképe. A 19. századi kezdetektől a modern stílusokig formálódó hagyomány gyertyái és díszítései ma is a várakozás üzenetét hordozzák.
Az elmúlt két évben 16,6 millió csomag hamis vagy káros játékot vontak ki az Európai Unió piacairól 36,8 millió euró értékben – közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol csütörtökön.
Fél évszázados pályafutását ünnepli idén Földes László Hobo, aki 80. születésnapja alkalmából nagyszabású turnéra indult, amelynek egyik állomása december 19-én Kolozsváron lesz.
Az elmúlt tíz évben elfogadottá vált a veganizmus, sokan már nem szélsőségként tekintenek rá, hanem inkább olyan irányként, amit jó követni – hangzott el Európa legnagyobb vegán eseményén.
szóljon hozzá!