Tengeri aknák, drónmaradványok a Dunában: a háború miatt veszélyben a delta ökoszisztémája

„Ebben a kis paradicsomi sarokban él az 50 éves Mircea Ghiban, aki a helyi halászszövetség elnöke, és büszke leszármazottja annak az ukrán kisebbségnek, amely néhány évszázaddal ezelőtt telepedett le ezen a vidéken. 2022 februárja óta a halászfalu nyugalmát megzavarja a háború, ugyanis a 200 méterre légvonalban, a túlparton található, mintegy 20 000 lakosú Kilija ukrán város folyamatosan támadások helyszíne” – írja a Le Monde tudósítója, Marine Leduc, aki riportjában Ókilián, Szentgyörgyön és Tulcean tett látogatása élményeiről számol be.

A Duna-delta biodiverzitását – amelyet már eddig is a klímaváltozás és az emberi tevékenység veszélyeztetett, például a nyári tóapadások révén – most a háború közvetett hatásai is sújtják. A halászok és a biológusok elsőként a tokhalállomány csökkenését észlelték a Duna Chilia-ágában. A francia lap szerint ezt Iulian Nichersu, a Tulceai Duna-delta Nemzeti Kutató-Fejlesztő Intézet (INCDD) tudományos igazgatója is megerősíti, aki szerint

„A tokhalak esetében, ez a védett faj az első, amely az éghajlatváltozás áldozatává válik, mivel megszűnik a tavak közötti összeköttetés, és elsózódnak azok a területek, ahol szaporodnak. De igaz az is, hogy a hajóforgalom és a robbanások, különösen a zaj, szintén hatással van rájuk – és nem csak erre a fajra” –– magyarázta a biológus a francia lapnak és olvasóinak.

Itt 2022 nyara óta egyre több műanyag hulladékot és háztartási zacskót figyeltek meg a vízben, amelyekről azt feltételezik, hogy közvetlenül a hajókról dobják ki őket. A Le Monde riportjában arról is ír, a helyiek arról számoltak be, hogy például a Dnyeper folyóra épített kahovkai vízierőmű felrobbantását követően több tonna törmeléket öntöttek a Fekete-tengerbe, és a keletről nyugatra tartó áramlatok következtében ezek nagy része a delta vad partszakaszai felé sodródott.

Az INCDD igazgatója szerint a bombázások vagy a hajóforgalom okozta szennyezés felmérése ma már rendkívül összetett feladat: a kutatóknak korlátozott a hozzáférésük a Duna Chilia-ágához, és nem használhatnak megfigyelő drónokat a teljes terület felett.

A civil szervezet hamarosan befejez egy másik projektet is, amelynek célja a delta tavai közötti kapcsolatok helyreállítása. Ezeket a tavakat még a szovjet korszakban töltötték fel, a tervezett munkálatok azonban késlekedtek, részben azért, mert háború idején nehéz speciális munkagépeket találni, de azért is, mert „nincs elég ember, aki kiássa a csatornákat, mivel sokan elmentek vagy besorozták őket” – írja a Le Monde.

korábban írtuk

Nagyon Románia, de közben mégsem az: ahol összecsókolózik a Duna a tengerrel (1. rész)

Erdélyből Moldván át Dobrudzsába utazva páratlan élmény ellátogatni a világ legnemzetközibb folyója, a Duna romániai deltájába, amely a világörökség részeként eleve egyedi látványosság. A nyaralás élvezetét csak fokozza, ha a tengerpartra látogatunk.