Népi időjóslás a klímaváltozás korában: előbújtak a medvék, kiderült, meddig tart még a tél

amelyen a látogatók testközelből figyelhették meg az állatkerti medvék viselkedését. A többéves hagyományra visszatekintő rendezvény kapcsán Korondi Kingával, az állatkert szóvivőjével arról beszélgettünk, mennyire tekinthetők megbízhatónak a népi előrejelzések a mai körülmények között, milyen mértékben alkalmasak az állatkerti medvék az időjóslásra, miként hat a globális felmelegedés és az évszakok átalakulása a vadon élő és az állatkertben tartott nagyvadak életritmusára, valamint arról is, hogy az állatkert tudományos szemléletű intézményként miért tartja fontosnak, hogy teret adjon a néphagyományoknak.

– fejtette ki az állatkert szóvivője. Mint mondta,

• Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, február 2-án a mondás szerint „ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél”,
• Dorottya napján, február 6-án úgy tartják, „ha csikorog a fagy, a tél nemsoká abbahagy”.
• Bálint napja, február 14-e nemcsak a szerelmesek ünnepe, hanem a tavasz közeledtét is jelzi, hiszen a hiedelem szerint a verebek hangos csivitelése a jobb időt vetíti előre.
• Zsuzsanna napján, február 19-én, ha megszólal a pacsirta, közel a tavasz,
• míg február 24-én Jégtörő Mátyás napja következik, amelyről a mondás szerint „Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál.”

Hozzátette, február elején azonban meteorológiai értelemben nem beszélhetünk tavaszról. A tavasz nem egyetlen naphoz köthető esemény, hanem hosszabb folyamat: tartósan 5–10 Celsius-fok feletti napi középhőmérsékletet, kevesebb fagyos éjszakát és a növényzet kihajtását jelenti. Ezek a feltételek február elején még nem teljesülnek stabilan, legfeljebb átmeneti felmelegedések fordulhatnak elő.

Ennek pedig komoly ökológiai kockázatai vannak: a túl korán kihajtó növényeket a márciusi fagyok károsíthatják, az idő előtt aktívvá váló állatok életfeltételei pedig kedvezőtlenül alakulhatnak” – magyarázta.

A nőstények számára ez az időszak különösen aktív: a bocsok január vége és február eleje között születnek meg, félkilósan, csupaszon, teljesen az anyjukra utalva. Mire tavasszal előbújnak, már fejlett kölykökké válnak, miközben az anya testsúlyának akár felét is elveszíti” – magyarázta a szóvivő. Hozzátette, az állatkerti medvék viselkedése ugyanakkor nem alkalmas időjóslásra, rendszeres és megfelelő táplálásuk miatt nincs szükségük arra, hogy energiát spóroljanak, ezért télen is aktívak: kijönnek, esznek, mozognak, játszanak a hóban. Érdekességként azt is megemlítette, hogy szigorúan véve az időjósláshoz nincs szükség medvére, hiszen bármely élőlény „megláthatja” az árnyékát: a jóslat lényege mindössze az, hogy süt-e a nap, vagy sem. Amerikában például a mormota tölti be ezt a szerepet, és „jósolja meg” a tél végét.

ugyanis Jane Goodall-lal (1934–2025, angol etológus, antropológus – szerk. megj.) együtt azt valljuk, hogy az emberek csak akkor képesek törődni a természettel, ha előbb megértik azt. Ha nem értik, nem törődnek vele, és ha nem törődnek vele, nem is védik meg” – fogalmazott.

Korondi Kinga hangsúlyozta, a medvékről való beszélgetés Erdélyben különösen időszerű, ugyanis egyre több helyen okoz gondot a nagyvadakkal való együttélés. Mint mondta, már egész fiatal korban érdemes tudatosítani az állatvilággal szembeni felelősségünket: fontos tudni, milyen szerepet töltenek be az egyes fajok, köztük a medvék az ökológiai egyensúlyban, hogyan lehet biztonságosan együtt élni velük, és mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük, hogy a lakott területekre tévedjenek.

Hozzátette, a vadon élő medvék városközeli megjelenése szintén aktuális helyi téma. A Somostetőn rendszeresen észlelnek medvéket, és a kamerafelvételek is megerősítik, hogy az állatkert környékén található erdőben van az élőhelyük.

Ezért fontos, hogy ne adjunk esélyt arra, hogy élelmet találjanak, a megfelelően zárt kukák és szemetesek használatával csökken az esélye annak, hogy a medvék a lakott területekre látogassanak” – hívta fel a figyelmet.

Arra a kérdésünkre, hogy mit tapasztalnak, az állatkerti medvék érzékelik-e vadon élő fajtársaik közeli jelenlétét szagok, hangok vagy egyéb ingerek révén, és megfigyelhető-e ilyenkor bármilyen viselkedésbeli változás esetükben, a somostetői intézmény szóvivője elmondta,

„Viselkedésükben azonban nem tapasztaltunk változást, mert az itt élő medvéink hozzászoktak a számtalan ingerhez és a látogatók jelenlétéhez, így a legtöbb helyzetben nyugodtan viselkednek. Korábban felmerült az állatkert és a városvezetés részéről, hogy a nőstény egyedeket ivartalanítani kellene, hogy a párzási időszakban ne vonzzák a somostetői erdőben élő hímeket, ez azonban nem kivitelezhető, más módon kell távoltartani ezeket az állatokat” – magyarázta a szóvivő.

korábban írtuk

„Megszámolták” a medvéinket, kockázati övezetekre osztják az országot

Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzései azt mutatják, hogy Romániában a barna medve populációja „egy konzervatív forgatókönyv” szerint 10 657 és 12 787 egyed között van.