Medveles és látványetetés is várta a legkisebbeket február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, amikor a hagyomány úgy tartja, hogy a medvék megjósolják a tavasz közeledtét
Fotó: Haáz Vince
Előbújtak-e a medvék, meddig tart még a tél, és mennyire vehetők komolyan a népi időjóslások a klímaváltozás korában? A Marosvásárhelyi Állatkert medvenapja apropóján Korondi Kingával, az intézmény szóvivőjével beszélgettünk a népi időjóslások hagyományának hátteréről, az állatkerti és vadon élő medvék viselkedéséről, a tél „fellazulásának” ökológiai következményeiről, valamint arról is, miért tartja fontosnak az állatkert, hogy a néphagyományokra építve hozza közelebb a fiatal korosztályhoz a természet működését.
2026. február 02., 14:042026. február 02., 14:04
Talányosan viselkedtek a medvék a Marosvásárhelyi Állatkertben a tavaszjósló napon: előbújtak a medveházból, a borús-felhős időjárás miatt az árnyékuk nem rajzolódott ki, az állatok pedig hol kint mutatkoztak, hol visszahúzódtak, így nem adtak biztos választ arra, meddig tart még a tél. A népi hagyomány ugyanis azt tartja, ha február 2-án Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a medve kijön a barlangjából, de a borús idő miatt nem látja meg az árnyékát, akkor véget ér a tél, és hamarosan beköszönt a tavasz. Ha viszont napsütés fogadja, meglátja az árnyékát, megriad tőle, visszabújik a barlangba, és a hiedelem szerint a tél még további negyven napig eltart.
amelyen a látogatók testközelből figyelhették meg az állatkerti medvék viselkedését. A többéves hagyományra visszatekintő rendezvény kapcsán Korondi Kingával, az állatkert szóvivőjével arról beszélgettünk, mennyire tekinthetők megbízhatónak a népi előrejelzések a mai körülmények között, milyen mértékben alkalmasak az állatkerti medvék az időjóslásra, miként hat a globális felmelegedés és az évszakok átalakulása a vadon élő és az állatkertben tartott nagyvadak életritmusára, valamint arról is, hogy az állatkert tudományos szemléletű intézményként miért tartja fontosnak, hogy teret adjon a néphagyományoknak.
Fotó: Haáz Vince
Korondi Kinga a Krónikának elmondta, a népi időjóslások mögött évszázados megfigyelések állnak, ezek azonban nem tekinthetők megdönthetetlen igazságoknak, sokkal inkább olyan tapasztalatoknak, amelyek egy adott korszak éghajlati viszonyaira adtak választ. „Az emberek mindig szerették volna előre tudni, milyen időjárásra számíthatnak rövidebb vagy hosszabb távon, ám mivel korábban nem álltak rendelkezésre időjárás-jelentések vagy applikációk, a természet megfigyelésére, illetve a hosszú idő alatt felhalmozott tapasztalatokra hagyatkoztak.
– fejtette ki az állatkert szóvivője. Mint mondta,
Hozzátette, február elején azonban meteorológiai értelemben nem beszélhetünk tavaszról. A tavasz nem egyetlen naphoz köthető esemény, hanem hosszabb folyamat: tartósan 5–10 Celsius-fok feletti napi középhőmérsékletet, kevesebb fagyos éjszakát és a növényzet kihajtását jelenti. Ezek a feltételek február elején még nem teljesülnek stabilan, legfeljebb átmeneti felmelegedések fordulhatnak elő.
Ennek pedig komoly ökológiai kockázatai vannak: a túl korán kihajtó növényeket a márciusi fagyok károsíthatják, az idő előtt aktívvá váló állatok életfeltételei pedig kedvezőtlenül alakulhatnak” – magyarázta.
Évről évre nagy népszerűségnek örvend a medvenap a Marosvásárhelyi Állatkertben
Fotó: Haáz Vince
Az ország legnagyobb, mintegy 42 hektáron elterülő, 150 hazai és egzotikus állatfajt bemutató állatkertjének szóvivője arról is beszélt, hogy a medvenap kapcsán rendszeresen felmerül egy másik tévhit is, hogy ez az állatfaj télen hibernál.
A nőstények számára ez az időszak különösen aktív: a bocsok január vége és február eleje között születnek meg, félkilósan, csupaszon, teljesen az anyjukra utalva. Mire tavasszal előbújnak, már fejlett kölykökké válnak, miközben az anya testsúlyának akár felét is elveszíti” – magyarázta a szóvivő. Hozzátette, az állatkerti medvék viselkedése ugyanakkor nem alkalmas időjóslásra, rendszeres és megfelelő táplálásuk miatt nincs szükségük arra, hogy energiát spóroljanak, ezért télen is aktívak: kijönnek, esznek, mozognak, játszanak a hóban. Érdekességként azt is megemlítette, hogy szigorúan véve az időjósláshoz nincs szükség medvére, hiszen bármely élőlény „megláthatja” az árnyékát: a jóslat lényege mindössze az, hogy süt-e a nap, vagy sem. Amerikában például a mormota tölti be ezt a szerepet, és „jósolja meg” a tél végét.
Fotó: Haáz Vince
Az állatkert a néphagyományokra épülő programokat – mint a tavasz közeledtét jósló medvék megfigyelését – tudatosan használja arra, hogy más, fontos kérdésekre is felhívja a figyelmet. Ezek az események kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy az intézmény bemutassa a természet működését, beszéljen az állatok életritmusáról és az ember–természet kapcsolatáról.
„A látványetetésekkel és játékos elemekkel kísért programok valójában a környezeti nevelést szolgálják. A medvenap végső célja nem az időjárás megjóslása, hanem az ismeretterjesztés:
ugyanis Jane Goodall-lal (1934–2025, angol etológus, antropológus – szerk. megj.) együtt azt valljuk, hogy az emberek csak akkor képesek törődni a természettel, ha előbb megértik azt. Ha nem értik, nem törődnek vele, és ha nem törődnek vele, nem is védik meg” – fogalmazott.
Korondi Kinga hangsúlyozta, a medvékről való beszélgetés Erdélyben különösen időszerű, ugyanis egyre több helyen okoz gondot a nagyvadakkal való együttélés. Mint mondta, már egész fiatal korban érdemes tudatosítani az állatvilággal szembeni felelősségünket: fontos tudni, milyen szerepet töltenek be az egyes fajok, köztük a medvék az ökológiai egyensúlyban, hogyan lehet biztonságosan együtt élni velük, és mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük, hogy a lakott területekre tévedjenek.
Hozzátette, a vadon élő medvék városközeli megjelenése szintén aktuális helyi téma. A Somostetőn rendszeresen észlelnek medvéket, és a kamerafelvételek is megerősítik, hogy az állatkert környékén található erdőben van az élőhelyük.
Ezért fontos, hogy ne adjunk esélyt arra, hogy élelmet találjanak, a megfelelően zárt kukák és szemetesek használatával csökken az esélye annak, hogy a medvék a lakott területekre látogassanak” – hívta fel a figyelmet.
Arra a kérdésünkre, hogy mit tapasztalnak, az állatkerti medvék érzékelik-e vadon élő fajtársaik közeli jelenlétét szagok, hangok vagy egyéb ingerek révén, és megfigyelhető-e ilyenkor bármilyen viselkedésbeli változás esetükben, a somostetői intézmény szóvivője elmondta,
„Viselkedésükben azonban nem tapasztaltunk változást, mert az itt élő medvéink hozzászoktak a számtalan ingerhez és a látogatók jelenlétéhez, így a legtöbb helyzetben nyugodtan viselkednek. Korábban felmerült az állatkert és a városvezetés részéről, hogy a nőstény egyedeket ivartalanítani kellene, hogy a párzási időszakban ne vonzzák a somostetői erdőben élő hímeket, ez azonban nem kivitelezhető, más módon kell távoltartani ezeket az állatokat” – magyarázta a szóvivő.
Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzései azt mutatják, hogy Romániában a barna medve populációja „egy konzervatív forgatókönyv” szerint 10 657 és 12 787 egyed között van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy platinagyűrűt árvereznek el a jövő héten Bukarestben, amelynek központi gyémántja több mint 9 karátos – közölte pénteken az Artmark aukciós ház.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!