
Krasznahorkai László azt írta: addig nem képes elfogadni a címet, amíg a magyar művészeti életre jellemző „áldatlan állapot” nem változik meg
Fotó: Haáz Vince
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
2026. július 03., 14:542026. július 03., 14:54
2026. július 03., 15:012026. július 03., 15:01
Krasznahorkai László Nobel-díjas író a Facebook oldalán azt írta: addig nem képes elfogadni a címet, amíg a magyar művészeti életre jellemző „áldatlan állapot” nem változik meg. Mint írta, mindannyian tisztában vagyunk azzal az áldatlan helyzettel, amely egy egymással hadban álló, történelmi egyet nem értéssel megvert művészeti életet jellemzi Magyarországon.
Karácsony Gábor, Kósa Ferenc, Lakner László, Oravecz Imre, Ránki Dezső, Rost Andrea, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sass Sylvia, Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Szilágyi István, Szörényi László, Tóth János, Vásáry Tamás, míg a másik oldalon a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiánál velem együtt Ascher Tamás, Bodor Ádám, Cseres Tibor, Enyedi Ildikó, Esterházy Péter, Eötvös Péter, Fábri Zoltán, Ferge Zsuzsa, Gábor Miklós, Gothár Péter, Haimann György, Határ Győző, Hegedűs D. Géza, Lucian Hervé, Ted Hughes, Jancsó Miklós, Jeney Zoltán, Jordán Tamás, Juhász Ferenc, Kertész Imre, Kocsis Zoltán, Kosáry Domokos, Kovács András Ferenc, Kurtág György, Lakner László, Ligeti György, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Nádasdy Ádám, Nádler István, Nemes Nagy Ágnes, Parti Nagy Lajos, Pintér Béla, Thomas Pynchon, Szabó István, Szőts István, Takács Zsuzsa, Tandori Dezső, Tarr Béla, Tolnai Ottó, Vas István, Zsámbéki Gábor – nos, ezek a nagy művészek hogy kerülhettek egymástól ekkora távolságra?!?!? Külön táborokba?” – fogalmazott a Nobel-díjas író.

Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
A választ mindannyian tudjuk. Ami összefűzi őket, az a rang, amit csak a legjobbak adhattak a magyar kultúrának. És önmaguknak” – olvasható a bejegyzésben.
„Ha a Nemzet Művészeinek listáját nézem, amiről az MMA dönt, és ha azt látom, hogy akárcsak egy kitüntetett is a másik oldalról érkezett, márpedig egynél sokkal több található azon a listán, akkor csak bennem merül fel, hogy van itt valami nagyon rég elhomályosított, nagyon megalázó összefüggés?! Hogy van valami, ami egész egyszerűen felülírja ezt a beteg, rothadt, animális, piszkosul provinciális elkülönülést?! Áldatlan állapot” – írta Krasznahorkai László.
Rögzítette: amíg nem történik meg, hogy gyöngeségeinken felülemelkedve ez az áldatlan állapot megváltozik, „nem vagyok képes elfogadni ezt a mindannyiunk számára megtisztelő címet. Annyira szomorú vagyok, hogy ezt kell mondanom!” – zárta bejegyzését Krasznahorkai László.
méltó életkörülményeinek biztosítása céljából alapította. A díjat a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a köztestület megalakulásának évfordulója, november 5. alkalmából adományozza. A díj a színházművészet, irodalom, zeneművészet, képzőművészet, filmművészet, építőművészet, táncművészet, iparművészet, fotóművészet, népművészet, valamint cirkuszművészet területén adományozható olyan művészeknek, akik korábban Kossuth-díjat kaptak és 65 évesnél, tánc- és cirkuszművészek esetén 50 évesnél idősebbek – írta az MTI.
A díj odaítéléséről a 11 tagú, Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotta bizottság dönt, amelynek elnöke a köztestület elnöke (amennyiben Kossuth-díjas). A bizottság két tagját a kultúráért felelős miniszter, nyolc tagját a bizottság elnöke kéri fel legfeljebb három évre – olvasható a nemzetmuvesze.hu oldalon.

Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
szóljon hozzá!