Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen

Krasznahorkai: „semmi sem mérhető brutalitásában ahhoz, ami Magyarországon zajlik”

„Magyarnak születtem, az anyanyelvem a magyar. A „magyarság” ellen azonban minden erőmmel küzdök. Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek? Viszonyom a magyarsághoz olyan, mint a folyóparti kőhöz. Nem tudom, miért nem albánnak vagy szlováknak születtem. Nem akarom ideologizálni a nemzethez – különösen Magyarországhoz – való tartozást. Mindig vannak populista hullámok, emberek, akik büszkék a hazára, arra, hogy magyarok” – fogalmazott. Mint mondta, messzire került a magyar világtól, a „butasággal beszennyezett magyar fogalmától”.

A manipulációnak ez a képessége a fertőzés forrása. Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek, és ahol a betegek hétfőn, szerdán és pénteken orvososdit játszanak. A történelmet nézve Magyarország mintha mindig hibázna a döntő pillanatokban.Mindig a rossz utat választja. Amikor egy interjúban azt mondtam,

Nincs értelme vitatkozni. Még az egyébként okosnak tűnő emberek is az ideológia foglyai. Ahogy a magyar közmondás tartja: két külön malomban őrlünk, és az ő lisztjükből sosem lesz kenyér. Ez pedig egy beteg társadalmat épített fel” – mondta az író.

Krasznahorkai szavai többek részéről váltottak ki pró és kontra reakciót Magyarországon. Demeter Szilárd erdélyi származású író, publicista, kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztos kedden közösségi oldalán arról írt, hogy a Nobel-díjas író gondolhatja azt a magyarságról, Magyarországról, amit gondol, és emiatt mi (a nyilvánosság – szerk. megj.) is gondolhatjuk azt Krasznahorkairól, amit gondolunk. Demeter emlékeztetett: Krasznahorkai olyan kultúrában írta a Sátántangót, ami nem engedte, hogy azt gondold, amit akarsz, és azt írd, amit gondolsz, ez volt a kommunista diktatúra.

„Amikor tehát Krasznahorkai tébolydának nevezi azt az országot, bolondoknak azt a közösséget, ahol és akik mást gondolnak a világról, mint ő, akkor azt a világot építi újra, amelyről művei alapján azt gondolta egykoron, hogy nem jó” – írja Üzenet a bolondokházából című bejegyzésében a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója.

A budapesti Operaház főigazgatója szerint az író sértően beszélt Magyarországról, ezért úgy fogalmazott: „Krasznahorkai Nobel-díját Vörösmarty Mihálynak!” Ókovács hozzátette, hogy szerinte más magyar Nobel-díjasok, például Kertész Imre, Karikó Katalin és Krausz Ferenc méltóbban képviselik az országot.

Krasznahorkai László korábban is többször élesen bírálta a magyar politikai viszonyokat. Egy 2025 elején készült interjúban például úgy fogalmazott: Magyarország „már nem ország, hanem egy elmegyógyintézet, ahonnan az orvosok elmentek, a betegek pedig eljátsszák, hogy mostantól ők gyógyítanak”. A kijelentés akkor élénk vitát váltott ki a magyar közéletben: kormányközeli publicisták élesen támadták az írót, míg mások az ország állapotáról szóló keserű metaforaként értelmezték a mondatot.

korábban írtuk

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok

Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.