
Romániából Moldovába: Claudiu Năsui volt bukaresti gazdasági miniszter veszi át a moldovai gazdasági tárca vezetését
Fotó: Facebook/Claudiu Nasui
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök. Nem az USR-s honatya az első román politikus, aki magas rangú köztisztséget tölt be Chișinăuban.
2026. augusztus 25., 12:412026. augusztus 25., 12:41
2026. augusztus 25., 15:452026. augusztus 25., 15:45
A korábban Románia gazdasági miniszteri tisztségét betöltő Năsui elfogadta a chișinăui felkérést, ehhez le kell mondania román parlamenti képviselői mandátumáról. A volt gazdasági miniszter azt mondta, azért fogadta el a felkérést, mert hozzá kíván járulni Moldova gazdasági fejlődéséhez. „Vasile Tofan miniszterelnök nehéz, ám megtisztelő feladatot vállalt: hazáját a helyes irányba, a szabadság, valamint Románia és Európa felé vezeti. Örömmel, optimizmussal telten és lelkesedéssel vállalom a küldetést, abban a hitben, hogy egy virágzó moldovai gazdaság egyúttal egy erősebb román gazdaságot jelent közös európai utunkon” – írta Năsui kedden a Facebook-oldalán.
Năsui hozzátette, egyetért a moldovai kormányfővel, aki vállalkozóbarát országgá akarja tenni hazáját, emiatt szabad gazdaságot akar.
Vasile Tofan moldovai miniszterelnök a közösségi oldalán közzétett keddi bejegyzésében az általa kezdeményezett reformok, a privilégiumok megszüntetésének kísérlete és a fölösleges kiadások megszüntetésére tett erőfeszítések miatt méltatta a Florin Cîțu vezette kormányban, 2020 decembere és 2021 szeptembere között a gazdasági miniszteri tárcát vezető, jelenleg 41 éves Năsuit.
– írta Tofan a román politikusról.
Năsui szintén bejegyzésben jelezte, hogy elfogadja a felkérést, és közölte: célja az, hogy Moldova befogadó legyen a vállalkozókkal szemben.
Mint ismeretes, nem Năsui az első romániai politikus, akit egy moldovai vezető tisztségre „igazolnak le”: 2023-ban Anca Dragu volt román pénzügyminisztert, a bukaresti szenátus korábbi elnökét nevezték ki a moldovai nemzeti bank élére.
Érdekesség, hogy
Mint ismeretes, időről időre felmerül a Románia és az egyes román körök által „kisebbik román államként” emlegetett Moldova egyesülése, ami gyakorlatilag a moldovai államiság felszámolását és az orzság Románia általi bekebelezését jelentené.
Miközben Maia Sandu moldovai és Nicușor Dan román államfő, valamint Ilie Bolojan ügyvivő román miniszterelnök is jelezte, hogy ha népszavazást tartanának az ügyben, megszavazná az egyesülést, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a többség egyik országban sem támogatja azt.
Moldova Európa egyik legszegényebb országa, ahol ráadásul régóta megoldatlan konfliktus is fennáll a többségében orosz ajkúak lakta, szakadár Dnyeszter menti köztársaság – amelyet a világ egyetlen állama sem ismer el, még az ott „békefenntartóként” katonákat állomásoztató Oroszország sem – és a chișinăui kormány között.
Ráadásul a Moldovában élő, török eredetű gagauz közösség autonómiát élvez, ami Bukarest szemében vörös posztó, ezért a gagauzok jelezték: az egyesülés esetén kiválnának Moldovából.

Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.

A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
szóljon hozzá!