A betegszabadságok kiadásának módja 2021 augusztusában jelentősen megváltozott, majd 2025 augusztusában újabb módosítás lépett életbe
Fotó: Székelyhon
Nem csak az orvos döntésén vagy az orvos és a beteg megállapodásán múlik, hogy ki és hány napra mehet betegszabadságra: annak kiállítását pontos szabályokhoz kötik, megsértésükért pedig akár több ezer lejes bírság is járhat. A romániai egészségbiztosítási pénztárak tavaly 157 621 betegszabadságra jogosító orvosi igazolást ellenőriztek, és 144 esetben pénzbírságot is kiszabtak, összesen egymillió lej értékben. Utánajártunk, hogy milyen szabálytalanságokra bukkantak, illetve milyen feltételekkel írhat ki az orvos betegszabadságot, és milyen következménye lehet, ha nem tartják be az előírásokat.
2026. augusztus 24., 14:322026. augusztus 24., 14:32
A betegszabadság kiállítása korántsem puszta formalitás: jogszabály határozza meg, milyen feltételekkel, mennyi időre és milyen dokumentumok alapján igazolhatja az orvos az ideiglenes munkaképtelenséget. A rendszer szabályait az elmúlt években ráadásul többször is szigorították, kifejezetten az indokolatlanul vagy visszaélésszerűen kiállított betegszabadságok visszaszorítása érdekében.
A betegszabadságok kiadásának módja 2021 augusztusában jelentősen megváltozott, majd 2025 augusztusában újabb módosítás lépett életbe. És azt, hogy az ellenőrzés nem pusztán elméleti lehetőség, azt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) legfrissebb összesítése is mutatja: 2025-ben összesen egymillió lej értékben bírságolták meg azokat az orvosokat, akiknél szabálytalanságokat találtak a betegszabadságok kiállításakor.
Az ország egészségbiztosítási pénztárai 2025-ben 2674 orvost ellenőriztek 1826 olyan egészségügyi szolgáltatónál, amelyek megállapodással rendelkeztek betegszabadságra jogosító orvosi igazolások kiállítására.
Azokra az orvosokra kiszabott bírságok összértéke, akiknél az ellenőrzések során szabálytalanságokat találtak, elérte az egymillió lejt. Emellett 127 szerződéses szankciót is alkalmaztak: 115 figyelmeztetést, 12 esetben pedig összesen 53 840 lej értékű pénzügyi szankciót.
Az ellenőrzések során több visszatérő problémát is feltártak:
Ugyancsak gyakori szabálytalanság volt, hogy hiányzott a munkáltatói igazolás, vagy az nem felelt meg az előírásoknak.
Nem kérésre jár a betegszabadság – az orvost akár 11 ezer lejre is bírságolhatják
A szabályok egyik fontos alapelve, hogy a betegszabadság megadásáról kizárólag a kezelőorvos dönthet, mégpedig a biztosított objektív egészségi állapota alapján.
A szabályok megsértésének pedig kézzelfogható következménye lehet: ha az orvos a hatályos jogszabályok megsértésével állítja ki a betegszabadságra jogosító igazolást, vagy elmulasztja az előírásoknak megfelelően elkészíteni a betegség alakulását követő tervet, az szabálysértésnek minősül,
A betegszabadságot igazoló dokumentum egy nem olyan igazolás, amelyet az orvos a páciens kérésére jogszerűen kiállíthat, a döntésnek orvosilag indokoltnak kell lennie, a kiállítás során pedig az adminisztratív és az időtartamokra vonatkozó szabályokat is be kell tartani.
A rendszer egyik fontos szabálya 2021. augusztus 1-jén lépett életbe: azóta minden egyes megbetegedési epizód esetében legalább két szakaszban adják ki a betegszabadságot.
Kivételt képeznek azok, akik az előző 12 hónapban ugyanazon betegség miatt összesen már 90 nap ideiglenes munkaképtelenségi betegszabadságban részesültek, és akiknél a betegszabadság 90 napon túli meghosszabbításához a társadalombiztosítás szakértő orvosának jóváhagyása szükséges. Ezekben az esetekben a szakorvosnak nem kell elkészítenie a betegség alakulását követő tervet.
Ha az ideiglenes munkaképtelenség továbbra is fennáll – amit a kezdeti kezelésre adott válasz, illetve az ajánlott laboratóriumi, funkcionális vagy képalkotó vizsgálatok eredménye alapján állapítanak meg –, a beteget követő háziorvos vagy szakorvos folytatólagos betegszabadságot állíthat ki.
A betegszabadság ideje alatt az orvos a betegség alakulásától függően módosíthatja a nyomonkövetési tervet. Ha az első szakasz után a biztosított nem jelenik meg az egészségi állapotának a nyomonkövetési tervben előírt felülvizsgálatára, nem kaphat további betegszabadságot. Ugyancsak nem jár folytatólagos betegszabadság, ha a beteg állapota a kezelési terv betartásának eredményeként megfelelően javult.
A kórházi kezelőorvos főszabály szerint csak a beteg elbocsátásának napján állítja ki a betegszabadságra jogosító igazolást. Kivételt jelent, ha a kórházi tartózkodás két vagy több naptári hónapot érint; ilyenkor havonta kell kiállítani az igazolást.
Ha az igazolást a hónap elején az egész hónapra állítják ki, az orvos az adott hónap 1-jétől 30-áig vagy 31-éig terjedő időszakra adhatja ki.
A háziorvos egy megbetegedési epizód esetében legfeljebb 7 naptári napra állíthat ki ideiglenes munkaképtelenség miatti betegszabadságot, legalább két szakaszban. Az első szakasz legfeljebb négy naptári nap lehet. Ez alól kivételt jelent többek között az A csoportba tartozó fertőző betegségek miatt kialakult ideiglenes munkaképtelenség, valamint az az eset, amikor a biztosítottal szemben a 136/2020-as törvény alapján elkülönítési intézkedést rendeltek el.
A 28 nap elérése után betegszabadságra jogosító igazolást már csak a járóbeteg-szakellátás kezelőorvosa, illetve kórházi beutalás esetén a kórházi kezelőorvos állíthat ki, a törvényben meghatározott maximális időtartamok betartásával.
A betegszabadság igénybevételéhez a páciensnek be kell mutatnia a munkáltató – vagyis az ellátást kifizető fél – által kiállított igazolást. Ennek tanúsítania kell, hogy jogosult az egészségbiztosítás keretében betegszabadságra és táppénzre, valamint fel kell tüntetnie, hogy az előző 12, illetve adott esetben 24 hónapban hány nap ideiglenes munkaképtelenségi betegszabadságot vett igénybe.
Nem minden betegszabadság után kell egészségbiztosítási járulékot fizetni: január 1-jétől egyes betegszabadságok után járó juttatásokat bevontak az egészségbiztosítási járulék (CASS) alapjába.
Jelenleg a 01-es kóddal, vagyis általános betegség miatt kiadott betegszabadság, a 07-es kóddal jelölt karantén, valamint a 10-es kód, vagyis a rendes munkaidő 25 százalékos csökkentése esetében vonnak CASS-t.
Újabb fontos változás lépett életbe 2025. augusztus 1-jén. A 141/2025-ös törvény rendelkezései csökkentették az általános betegség miatt kiadott rövid betegszabadságokra járó juttatást. A módosítás célja ugyancsak az indokolatlanul vagy visszaélésszerűen kiadott betegszabadságok visszaszorítása.
A számítási alap a legtöbb esetben a bruttó fizetés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyszeben önkormányzata felszólította a Hermannstadt Futballklub Egyesületet (AFCH), hogy teljes egészében fizesse vissza a 2024-es és 2025-ös években nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat.
Ott találkozunk mottóval rajtolt el hétfőn a marosvásárhelyi magyarság legnagyobb kulturális seregszemléje, péntekre pedig teljes fordulatszámon pörög majd a 13. Vásárhelyi Forgatag a szervezők szavai szerint.
Kiértékelték a szervezők a vasárnap este befejeződött 17. Kolozsvári Magyar Napokat: az augusztus 16-23. között megszervezett, Tárt kapukkal jelmondatú rendezvénysorozat látogatottsága újabb rekordot döntött.
Kimerültség, cinizmus, romló hatékonyság – a teljesítménykényszer okozta kiégés ma már minden szerepünkben utolérhet: munkahelyen, gyermekként, szülőként, párkapcsolatban is.
Tűz ütött ki szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy aradi egészségügyi központ egyik kórtermében.
Ötven éve New Yorkból indult a HHRF harca az erdélyi magyarok jogaiért. A világ azóta megváltozott, de a nyelvhasználat, a restitúció és a közösségi jogok ügye ma sem rendezett.
Kiszáradt növényzet és erdő gyulladt ki szombaton a Kolozs megyei Havasnagyfaluban, a Iancu-keresztje nevű térségben. Az oltást a nehéz terepviszonyok is akadályozzák: a tűzoltóautók nem tudják megközelíteni a lángoló területet.
Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között.
Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.
A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az ember képes, nem vagyunk felkészülve az állandó gyors változásra, amiben élünk. Mi magunk fejlesztjük az AI-t, nincs „karmester” mögötte – fejtette ki Király Attila, egy kolozsvári SEO-ügynökség alapítója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!