Egyeztetnek. Volodimir Zelenszkij közlése szerint hamarosan újabb háromoldalú találkozón tárgyalnak majd az ukrajnai fegyverszünetről
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön bejelentette, hogy beszélt Steve Witkoff amerikai megbízottal és Donald Trump elnök vejével, Jared Kushnerrel a genfi béketárgyalásokat követően.
2026. február 27., 08:562026. február 27., 08:56
Zelenszkij elmondta, hogy az Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok közötti háromoldalú tárgyalások következő fordulójára valószínűleg március elején, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban kerül sor.
Miután Kijev főtárgyalója, Rusztem Umerov vezette ukrán küldöttség Genfben találkozott az amerikai küldöttséggel, Zelenszkij kijelentette, hogy „nagyobb a felkészültség a következő háromoldalú formátumra”.
– mondta Zelenszkij esti videóbeszédében.
Kijev küldöttsége a nap folyamán korábban találkozott Witkoff-fal és Kushnerrel, hogy megvitassák Ukrajna újjáépítésének „jóléti csomagját”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök különmegbízottja, Kirill Dmitrijev csütörtökön szintén találkozott az amerikai képviselőkkel Genfben az orosz állami média szerint.
A tárgyalások során mindkét fél megvitatta Ukrajna hosszú távú támogatásának mechanizmusait, és egy Ukrajna helyreállítására összpontosító dokumentumon dolgozott – mondta Umerov.
„A következő forduló előkészítése folyamatban van.
– tette hozzá Umerov.
A találkozó az Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok között február 17–18-án Genfben tartott legutóbbi tárgyalási fordulót követi, amely áttörés nélkül zárult a területi kérdésekben és a tűzszünet terén.
A találkozóra röviddel Trump és Zelenszkij szerdai telefonhívása után is sor került, amelyben az Axios szerint az amerikai elnök azt mondta, hogy a lehető leghamarabb véget akar vetni az orosz–ukrán háborúnak.
A hétvégén Witkoff kijelentette, hogy
A Kreml elutasította a Zelenszkijjel való közeljövőben esedékes csúcstalálkozóval kapcsolatos várakozásokat, mondván, hogy egy háromoldalú találkozóra – amelyen Trump is részt venne – csak a tárgyalások utolsó szakaszában kerülhetne sor.
Több mint egy évvel a Trump vezette békeerőfeszítések után a végleges megállapodás továbbra sem született meg, mivel Moszkva azt követeli, hogy Ukrajna adja át a teljes Donyec-medencei régiót, miközben továbbra is támadja az ukrán városokat és az energetikai infrastruktúrát.
Kijev, amely még mindig a Donyeck megye nagyjából egynegyedét birtokolja, és korlátozott pozíciói vannak a Luhanszk megyében, elutasította a területi követeléseket, ehelyett tűzszünetet szorgalmazott a jelenlegi frontvonal mentén.
Eközben
miközben tovább erősíti a nyomást Moszkván, a Trump-adminisztráció szerepét pedig kulcsfontosságúnak tartja az esetleges béketárgyalások előmozdításában.
Az Egyesült Államok nem tervez szankciókat bevezetni Ukrajna ellen, és nem értékesít fegyvereket Oroszországnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter az Unian beszámolója szerint, amikor arról kérdezték, mikor fokozza Washington a nyomást Vlagyimir Putyin orosz elnökre.
Rubio hangsúlyozta:
Példaként említette, hogy az elnök az elmúlt év végén további szankciókat vezetett be az orosz állami olajvállalattal, a Rosznyeft-tel szemben. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok továbbra is fegyvereket ad el Ukrajnának, ugyanakkor „nem adunk el fegyvert Oroszországnak, és nem vezetünk be szankciókat Ukrajna ellen”.
A külügyminiszter szerint az amerikai elnök úgy látja, hogy jelenleg ő az egyetlen olyan világvezető, akinek reális esélye van a háborúban álló felek tárgyalóasztalhoz ültetésére.
„Egy ilyen szörnyű háborúban rendkívül fontos, hogy megőrizzük ezt a pozíciót, és nem akarjuk elveszíteni, mert ha lemondunk róla vagy bezárkózunk, akkor ki csinálja majd meg helyettünk? Az ENSZ vagy az EU nem fogja megtenni. Az oroszok velük szóba sem állnak. Ezért nem akarunk lemondani erről – tudjuk, hogy az ukrajnai háborúnak végső soron nincs katonai megoldása. Ezt a háborút tárgyalások útján kell rendezni, és jelenleg mi vagyunk az egyetlen ország a világon, amely katalizátora lehet a tárgyalásoknak. Ha lemondunk erről a szerepről, senki más nem lesz képes betölteni” – hangsúlyozta Rubio.
Kétszer is bekérették a magyar nagykövetségi ügyvivőt az ukrán külügyminisztériumba
A nap folyamán másodszor is bekérették a magyar nagykövetségi ügyvivőt az ukrán külügyminisztériumba, és ezen az újabb találkozón is bebizonyosodott, hogy Kijev kizárólag politikai okok miatt nem indítja újra a kőolajszállítást – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról tájékoztatott, hogy „este másodszor is berendelték kijevi nagykövetségi ügyvivőnket az ukrán külügyminisztériumba”, mivel „fel voltak háborodva azon, hogy nyilvánosságra hoztuk az első berendelés eredményét, vagyis azt, hogy az ukránok bevallották azt, hogy kizárólag politikai okok miatt nem indítják újra a kőolajszállítást Magyarország irányába”.
„Nehéz másként értelmezni azt, amikor azt mondják, hogy addig nincs újraindulás, amíg Magyarország nem küld pénzt és fegyvert (…) Márpedig mi sem pénzt, sem fegyvert nem küldünk, mert nem akarjuk, hogy Magyarországot belerángassák az ukránok háborújába. Mi Magyarország és a magyar emberek békéjét és biztonságát mindenáron meg fogjuk őrizni” – mondta.
„Most a második berendelésen néhány perccel ezelőtt ismét bebizonyosodott, hogy az ukránok kizárólag politikai okok miatt nem indítják újra a kőolajszállítást. Most sem adtak magyarázatot, most sem adtak időpontot, teljesen világos tehát, hogy Magyarországon egy olajellátási vészhelyzetet akarnak előállítani így a választások előtt” – folytatta.
„Mi azonban ezt nem hagyjuk, nem hagyjuk, hogy szórakozzanak velünk, nem hagyjuk, hogy zsaroljanak minket. Mindaddig, amíg nem indul újra a kőolajszállítás Magyarország irányába, addig Magyarország blokkolja az Ukrajna számára fontos döntéseket Brüsszelben” – szögezte le.
Eközben Orbán Viktor miniszterelnök kiszivárgott levele szerint a magyar kormány kész lehet feloldani az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitel elleni vétót, amennyiben az EU felméri a Barátság kőolajvezetékben keletkezett károkat. A miniszterelnök levelében nyíltan bírálta az ukrán vezetést és a Brüsszellel való együttműködését.
Orbán Viktor jelezte, hogy elállhat attól a vétótól, amely megakadályozza, hogy az Európai Unió 90 milliárd eurót küldjön Kijevnek, amennyiben az EU felméri az Ukrajnában megsérült Barátság kőolajvezetékben keletkezett károkat – írja a Politico.
A csütörtöki keltezésű levélben, amelyet António Costa, az Európai Tanács elnökének címzett, Orbán Viktor úgy fogalmazott: teljes mértékben tisztában van azokkal a politikai nehézségekkel, amelyeket Budapest okozott a hitel blokkolásával.
Az EU-s tagállamok bírálták a magyar kormányfőt, amiért álláspontját megváltoztatta, miután egy orosz drón megrongálta a Barátság kőolajvezetéket, amelyen keresztül Magyarország és Szlovákia a háború alatt orosz nyersolajat importált. Orbán Viktor szerint Ukrajna szándékosan halad lassan a javításokkal, ezért Magyarország leállította az Ukrajnába irányuló dízelexportot. Kijev és magas rangú uniós tisztviselők ezt tagadták, mondván, a károk mértéke teszi nehézzé a vezeték újbóli üzembe helyezését.
„Magyarország érdeke, hogy a szállítás a lehető leghamarabb helyreálljon” – írta Orbán Viktor.
A miniszterelnök a levélben támogatta egy tényfeltáró misszió ötletét, amelyben Magyarország és Szlovákia szakértői is részt vennének a Barátság kőolajvezeték állapotának ellenőrzésében, és elfogadná az ilyen misszió megállapításait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!