Egyeztetnek. Volodimir Zelenszkij közlése szerint hamarosan újabb háromoldalú találkozón tárgyalnak majd az ukrajnai fegyverszünetről
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön bejelentette, hogy beszélt Steve Witkoff amerikai megbízottal és Donald Trump elnök vejével, Jared Kushnerrel a genfi béketárgyalásokat követően.
2026. február 27., 08:562026. február 27., 08:56
Zelenszkij elmondta, hogy az Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok közötti háromoldalú tárgyalások következő fordulójára valószínűleg március elején, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban kerül sor.
Miután Kijev főtárgyalója, Rusztem Umerov vezette ukrán küldöttség Genfben találkozott az amerikai küldöttséggel, Zelenszkij kijelentette, hogy „nagyobb a felkészültség a következő háromoldalú formátumra”.
– mondta Zelenszkij esti videóbeszédében.
Kijev küldöttsége a nap folyamán korábban találkozott Witkoff-fal és Kushnerrel, hogy megvitassák Ukrajna újjáépítésének „jóléti csomagját”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök különmegbízottja, Kirill Dmitrijev csütörtökön szintén találkozott az amerikai képviselőkkel Genfben az orosz állami média szerint.
A tárgyalások során mindkét fél megvitatta Ukrajna hosszú távú támogatásának mechanizmusait, és egy Ukrajna helyreállítására összpontosító dokumentumon dolgozott – mondta Umerov.
„A következő forduló előkészítése folyamatban van.
– tette hozzá Umerov.
A találkozó az Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok között február 17–18-án Genfben tartott legutóbbi tárgyalási fordulót követi, amely áttörés nélkül zárult a területi kérdésekben és a tűzszünet terén.
A találkozóra röviddel Trump és Zelenszkij szerdai telefonhívása után is sor került, amelyben az Axios szerint az amerikai elnök azt mondta, hogy a lehető leghamarabb véget akar vetni az orosz–ukrán háborúnak.
A hétvégén Witkoff kijelentette, hogy
A Kreml elutasította a Zelenszkijjel való közeljövőben esedékes csúcstalálkozóval kapcsolatos várakozásokat, mondván, hogy egy háromoldalú találkozóra – amelyen Trump is részt venne – csak a tárgyalások utolsó szakaszában kerülhetne sor.
Több mint egy évvel a Trump vezette békeerőfeszítések után a végleges megállapodás továbbra sem született meg, mivel Moszkva azt követeli, hogy Ukrajna adja át a teljes Donyec-medencei régiót, miközben továbbra is támadja az ukrán városokat és az energetikai infrastruktúrát.
Kijev, amely még mindig a Donyeck megye nagyjából egynegyedét birtokolja, és korlátozott pozíciói vannak a Luhanszk megyében, elutasította a területi követeléseket, ehelyett tűzszünetet szorgalmazott a jelenlegi frontvonal mentén.
Eközben
miközben tovább erősíti a nyomást Moszkván, a Trump-adminisztráció szerepét pedig kulcsfontosságúnak tartja az esetleges béketárgyalások előmozdításában.
Az Egyesült Államok nem tervez szankciókat bevezetni Ukrajna ellen, és nem értékesít fegyvereket Oroszországnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter az Unian beszámolója szerint, amikor arról kérdezték, mikor fokozza Washington a nyomást Vlagyimir Putyin orosz elnökre.
Rubio hangsúlyozta:
Példaként említette, hogy az elnök az elmúlt év végén további szankciókat vezetett be az orosz állami olajvállalattal, a Rosznyeft-tel szemben. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok továbbra is fegyvereket ad el Ukrajnának, ugyanakkor „nem adunk el fegyvert Oroszországnak, és nem vezetünk be szankciókat Ukrajna ellen”.
A külügyminiszter szerint az amerikai elnök úgy látja, hogy jelenleg ő az egyetlen olyan világvezető, akinek reális esélye van a háborúban álló felek tárgyalóasztalhoz ültetésére.
„Egy ilyen szörnyű háborúban rendkívül fontos, hogy megőrizzük ezt a pozíciót, és nem akarjuk elveszíteni, mert ha lemondunk róla vagy bezárkózunk, akkor ki csinálja majd meg helyettünk? Az ENSZ vagy az EU nem fogja megtenni. Az oroszok velük szóba sem állnak. Ezért nem akarunk lemondani erről – tudjuk, hogy az ukrajnai háborúnak végső soron nincs katonai megoldása. Ezt a háborút tárgyalások útján kell rendezni, és jelenleg mi vagyunk az egyetlen ország a világon, amely katalizátora lehet a tárgyalásoknak. Ha lemondunk erről a szerepről, senki más nem lesz képes betölteni” – hangsúlyozta Rubio.
Kétszer is bekérették a magyar nagykövetségi ügyvivőt az ukrán külügyminisztériumba
A nap folyamán másodszor is bekérették a magyar nagykövetségi ügyvivőt az ukrán külügyminisztériumba, és ezen az újabb találkozón is bebizonyosodott, hogy Kijev kizárólag politikai okok miatt nem indítja újra a kőolajszállítást – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról tájékoztatott, hogy „este másodszor is berendelték kijevi nagykövetségi ügyvivőnket az ukrán külügyminisztériumba”, mivel „fel voltak háborodva azon, hogy nyilvánosságra hoztuk az első berendelés eredményét, vagyis azt, hogy az ukránok bevallották azt, hogy kizárólag politikai okok miatt nem indítják újra a kőolajszállítást Magyarország irányába”.
„Nehéz másként értelmezni azt, amikor azt mondják, hogy addig nincs újraindulás, amíg Magyarország nem küld pénzt és fegyvert (…) Márpedig mi sem pénzt, sem fegyvert nem küldünk, mert nem akarjuk, hogy Magyarországot belerángassák az ukránok háborújába. Mi Magyarország és a magyar emberek békéjét és biztonságát mindenáron meg fogjuk őrizni” – mondta.
„Most a második berendelésen néhány perccel ezelőtt ismét bebizonyosodott, hogy az ukránok kizárólag politikai okok miatt nem indítják újra a kőolajszállítást. Most sem adtak magyarázatot, most sem adtak időpontot, teljesen világos tehát, hogy Magyarországon egy olajellátási vészhelyzetet akarnak előállítani így a választások előtt” – folytatta.
„Mi azonban ezt nem hagyjuk, nem hagyjuk, hogy szórakozzanak velünk, nem hagyjuk, hogy zsaroljanak minket. Mindaddig, amíg nem indul újra a kőolajszállítás Magyarország irányába, addig Magyarország blokkolja az Ukrajna számára fontos döntéseket Brüsszelben” – szögezte le.
Eközben Orbán Viktor miniszterelnök kiszivárgott levele szerint a magyar kormány kész lehet feloldani az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitel elleni vétót, amennyiben az EU felméri a Barátság kőolajvezetékben keletkezett károkat. A miniszterelnök levelében nyíltan bírálta az ukrán vezetést és a Brüsszellel való együttműködését.
Orbán Viktor jelezte, hogy elállhat attól a vétótól, amely megakadályozza, hogy az Európai Unió 90 milliárd eurót küldjön Kijevnek, amennyiben az EU felméri az Ukrajnában megsérült Barátság kőolajvezetékben keletkezett károkat – írja a Politico.
A csütörtöki keltezésű levélben, amelyet António Costa, az Európai Tanács elnökének címzett, Orbán Viktor úgy fogalmazott: teljes mértékben tisztában van azokkal a politikai nehézségekkel, amelyeket Budapest okozott a hitel blokkolásával.
Az EU-s tagállamok bírálták a magyar kormányfőt, amiért álláspontját megváltoztatta, miután egy orosz drón megrongálta a Barátság kőolajvezetéket, amelyen keresztül Magyarország és Szlovákia a háború alatt orosz nyersolajat importált. Orbán Viktor szerint Ukrajna szándékosan halad lassan a javításokkal, ezért Magyarország leállította az Ukrajnába irányuló dízelexportot. Kijev és magas rangú uniós tisztviselők ezt tagadták, mondván, a károk mértéke teszi nehézzé a vezeték újbóli üzembe helyezését.
„Magyarország érdeke, hogy a szállítás a lehető leghamarabb helyreálljon” – írta Orbán Viktor.
A miniszterelnök a levélben támogatta egy tényfeltáró misszió ötletét, amelyben Magyarország és Szlovákia szakértői is részt vennének a Barátság kőolajvezeték állapotának ellenőrzésében, és elfogadná az ilyen misszió megállapításait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!