Legitim célpontok? Zelenszkij szerint Ukrajna jogosan támadja az orosz energetikai infrastruktúrát
Fotó: Facebook/Володимир Зеленський
Volodimir Zelenszkij szerint Oroszország az energiahordozók értékesítéséből származó bevételeiből vásárolja azon fegyvereit, amelyekkel Ukrajnát támadja, így teljesen mindegy, hogy Ukrajna az orosz katonai célpontokat, vagy az energetikai létesítményeket támadja.
2026. február 09., 08:282026. február 09., 08:28
Zelenszkij szerint ugyanis a kettő ugyanaz.
Az ukrán elnök szerint nem kell választaniuk aközött, hogy orosz katonai célpontokat, vagy pedig energetikai létesítményeket támadnak, mert a kettő ugyanaz.
Volodimir Zelenszkij az X közösségi portálon közzétett videós bejegyzésében úgy vélekedett, hogy
Zelenszkij szerint ezért két út áll az ukránok előtt: vagy a katonai célpontokat támadják meg, vagy pedig – mint fogalmazott – azt a forrást, ahol az oroszok pénze keletkezik és sokszorozódik, ez a forrás pedig az energiaszektoruk és ez is történik.
Az ukrán elnök ezt az ukránok szempontjából jogos célpontként fogalmazta meg, hozzátéve, hogy ezt korábban rajtuk kívül senki más nem tette meg.
Zelenszkij bejelentette, hogy
„Ezeknek a fegyvereknek a gyártása lehetetlen lenne a kritikus külföldi alkatrészek nélkül, amelyeket az oroszok a szankciók kijátszásával továbbra is be tudnak szerezni ”– közölte az ukrán elnök szintén az X-en.
„Pontosan az ilyen vállalatok ellen vezetünk be új szankciókat” – szögezte le.
Az ukrán elnöki hivatal által közzétett két rendelet szerint a szankciók célpontjai között több kínai vállalat, valamint a volt Szovjetunióból, az Egyesült Arab Emírségekből és Panamából származó vállalatok is szerepelnek.
Eközben
Az ország több régiójából kis rakétatámadásokról és dróncsapásokról érkeztek jelentések.
A déli Odessza ellen nagyszabású dróncsapást hajtottak végre, amelynek következtében a helyi hatóságok a város „lakóépületi infrastruktúrájának” károsodásáról számoltak be.
Az ukrán légierő jelentése szerint orosz drónok közeledtek Odesszához hétfőn hajnali 12:30 körül.
A Szuszpilne közszolgálati műsorszolgáltató több robbanásról számolt be.
Szerhij Liszak, Odessza városi katonai adminisztrációjának vezetője elmondta, hogy tűz ütött ki egy többemeletes épület tetején, és hozzátette, hogy a támadás során egy gázvezeték is megsérült.
Autótüzekről is beszámoltak a városban.
Liszak hozzátette, hogy
Az éjszaka korábbi részében az orosz erők egy ballisztikus rakétatámadással Kijevet is célba vették.
Hlyi idő szerint este 9 körül robbanásokat hallottak a fővárosban.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester megerősítette a támadást, és elmondta, hogy Ukrajna légvédelme a rakéták elfogásán dolgozik, a hatóságok pedig arra szólították a lakosságot, hogy maradjanak az óvóhelyeken.
A támadás után azonnal legalább egy kijevi kerületben előre nem tervezett áramszünet következett be.
Az újabb támadásokra Oroszország Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen folytatott drón- és rakétatámadásai közepette került sor, amelyek súlyosan károsították az ország energiaellátó hálózatát, és arra kényszerítették, hogy fagyos hőmérsékletban hosszabb áramszüneteket
rendeljen el.
Vasárnap az állami hálózatüzemeltető Ukrenerho közölte, hogy
Az egyik legsúlyosabb helyzet Kijevben alakult ki, ahol a lakosok több napja csak másfél-két órányi áramellátást kapnak naponta.
A szombati támadás egy újabb hideghullámot előzött meg Kijevben, ahol a hőmérséklet a következő napokban várhatóan –19 Celsius-fokra csökken, ami tovább terheli az energiarendszert.
Zelenszkij amerikai–orosz megállapodástól tart
Az Egyesült Államok és Oroszország Kijev részvétele nélkül is köthetnek Ukrajnát érintő kétoldalú megállapodásokat – mondta Volodimir Zelenszkij elnök újságíróknak.
Mint ismeretes, fokozódnak a diplomáciai erőfeszítések a háború befejezésére, és már a héten újrakezdődhetnek a háromoldalú tárgyalások Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország részvételével, valószínűleg amerikai földön.
„A lehetséges kockázatokra tekintettel az ukrán delegáció azt az álláspontot közölte, hogy ha bármilyen kétoldalú megállapodás születik Oroszország és az Egyesült Államok között, az Ukrajnára vonatkozó rendelkezések nem állhatnak ellentétben az alkotmánnyal” – mondta, a területi kérdésekre utalva.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok azt javasolja, hogy a háborút még a nyár kezdete előtt fejezzék be, és valószínűleg nyomást fog gyakorolni a felekre ennek érdekében.
Szerinte a nyomásgyakorlás az Egyesült Államok belpolitikai dinamikájához kapcsolódik, valószínűleg a 2026 novemberére tervezett félidős választásokra utalva.
Zelenszkij szerint Kijev jelzéseket kap arról, hogy Washington és Moszkva kétoldalú dokumentumokat írhat alá, többek között a gazdasági együttműködésről.
Ukrajna, mint mondta, nem rendelkezik teljes rálátással az összes lehetséges amerikai–orosz üzleti megállapodásra, de néhány részlet már kiderült a hírszerzési csatornákon keresztül.
Példaként Zelenszkij az úgynevezett „Dmitrijev-csomagra” mutatott rá, amelyet állítólag az orosz tárgyaló, Kirill Dmitrijev mutatott be az Egyesült Államokban.
„A hírszerzés megmutatta nekem az úgynevezett „Dmitrijev-csomagot”, amelyet ő mutatott be az Egyesült Államokban – ez körülbelül 12 billió dollárra rúg” – mondta Zelenszkij, és úgy jellemezte, mint egy keretrendszert az Egyesült Államok és Oroszország közötti nagyszabású gazdasági együttműködéshez.
Zelenszkij hozzátette, hogy vannak jelek arra vonatkozóan, hogy az esetleges amerikai–orosz kétoldalú dokumentumok Ukrajnára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazhatnak.
„Egyértelműen kijelentjük, hogy Ukrajna nem fogja támogatni a rólunk szóló, még potenciális megállapodásokat sem, ha azok nélkülünk készülnek” – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!