Figyelmeztetés. Zelenszkij szerint újabb nagyszabású orosz támadások várhatók az ukrán létfontosságú infrastruktúra ellen
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij elnök hátfőn kijelentette, hogy Oroszország új, nagyszabású támadásokat készít elő Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen, miközben Kijev tárgyalócsoportja Genfbe érkezett, hogy újabb béketárgyalási fordulót folytasson az Egyesült Államokkal és Oroszországgal.
2026. február 17., 09:032026. február 17., 09:03
„A hírszerzés jelentései szerint az oroszok új, nagyszabású támadásokat készítenek elő az energiaellátás ellen, ezért a légvédelmet megfelelően kell konfigurálni” – mondta Zelenszkij esti beszédében.
„A légvédelmi rakéták szállításának bármilyen késedelme, bármilyen nem időben történő szállítás növeli a támadások okozta károkat” – mondta, hozzátéve, hogy a közelmúltbeli müncheni biztonsági konferencián megvitatott kötelezettségvállalásokat gyorsan végre kell hajtani.
„Oroszország nem tud ellenállni a tél utolsó napjaiban várható hideg időjárás kísértésének, és fájdalmas csapásokat akar mérni az ukránokra” – mondta. „Minél több gonoszság érkezik Oroszországból, annál nehezebb lesz mindenkinek megállapodásra jutni velük.”
Elmondta, hogy Ukrajna elfogadta az általa reálisnak nevezett amerikai javaslatokat, köztük a feltétel nélküli, hosszú távú tűzszünetet, de Oroszország elutasította az ötletet, és folytatja a fronton, valamint a városok és az energetikai létesítmények elleni támadásokat.
– mondta.
Mindeközben Donald Trump amerikai elnök hétfőn este arról beszélt: Genfben fontos tárgyalások következnek, Ukrajna pedig jobban teszi, ha gyorsan a tárgyalóasztalhoz ül.
Eközben Kestutis Budrys litván külügyminiszter elutasította az „5. cikkhez hasonló” biztonsági garanciák koncepcióját, amelyről Ukrajna tárgyal a Nyugattal, és „üres” ígéretek helyett reális megoldásokat sürgetett.
„Nem lehet semmi hasonló az 5. cikkhez... Mert az 5. cikk azt jelenti, hogy ha bajban vagy, megígérem, hogy jövök, és ha szükséges, meghalok érted” – mondta a Kyiv Independentnek a müncheni biztonsági konferencia szünetében adott interjúban.
Ukrajna, amelynek a NATO-csatlakozását Donald Trump amerikai elnök kizárta, a háború utáni biztonsági garanciákról tárgyal nyugati partnereivel, a NATO 5. cikkében foglalt kölcsönös védelmi záradék mintájára, azzal a céllal, hogy elrettentse Oroszországot a jövőbeli agressziótól.
A NATO 5. cikke kimondja, hogy egy tagállam elleni támadás az összes tagállam elleni támadásnak minősül, és a szövetségesek segítséget nyújtanak, többek között katonai eszközökkel.
„A valódi biztonsági garanciák azt jelentik, hogy erők érkeznek Ukrajna támogatására. Ha nem, akkor vannak más intézkedések” – mondta Budrys, és a jövőbeli EU-tagságot vagy az ukrán fegyveres erők pénzügyi támogatását nevezte meg reálisabb lehetőségként.
Az igazságos és tartós béke biztosítása érdekében Kijev partnereinek „be kell fektetniük ebbe a folyamatba” és „el kell kerülniük az üres struktúrákat és a hamis megállapodásokat és garanciákat” – tette hozzá a miniszter.
A Politico február elején arról számolt be, hogy
Finnországnak, amely 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz, 1340 kilométer hosszú határa van Oroszországgal, míg Litvánia Oroszország erősen felfegyverzett exklávéjával, Kalinyingráddal, valamint Moszkva szövetségesével, Fehéroroszországgal szomszédos, ami mindkét szövetségest egy potenciális konfliktus előterébe helyezi.
Donald Trump amerikai elnök, aki gyakran bírálta az európai szövetségeseket és szorgalmazta Grönland annektálását, január 9-én elismerte, hogy Ukrajna jövőbeli védelmével kapcsolatos elkötelezettsége azon a meggyőződésén múlik, hogy Oroszország nem fog újra támadni.
A biztonsági garanciákról szóló tárgyalások folytatódnak, mivel az amerikai, orosz és ukrán tisztviselők február 17-18-án Genfben újra találkoznak.
Eközben az orosz csapatok fokozzák támadásaikat a Pokrovszktól északra fekvő falvak irányából, és megsokszorozták erőfeszítéseiket a város és testvérvárosa, Mirnohrad bekerítésére – jelentette hétfőn a 7. Gyorsreagálású Hadtest.
Ukrajna az utolsó állásait védi Pokrovszkban és Mirnohradban, a kelet-donyecki régióban, miközben a két város nagy részét Oroszország már elfoglalta – mondta Emil Kastehelmi, a Black Bird Group katonai elemzője a Kyiv Independentnek.
Az orosz csapatok megpróbálják bekeríteni az ukránok által tartott Pokrovszk és Myrnohrad körüli területet, az ukrán nyílt forráskódú térképészeti projekt, a DeepState becslése szerint a rés körülbelül öt kilométer.
Eközben az ukrán Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) hétfőn a Telegramon közölte: pénzmosással és bűnszervezetben való részvétellel gyanúsították meg az ukrán hatóságok Herman Haluscsenko volt energetikai és igazságügyi minisztert a Midasz ügyben.
A közlemény szerint az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a SZAP Midasz elnevezésű művelete során tavaly novemberben leleplezett bűnszervezet tagjainak kezdeményezésére egy olyan pénzalapot jegyeztek be 2021 februárjában a Nagy-Britanniához tartozó Anguilla szigetén, amelynek célja elsikkasztott összegek befektetésként való megjelenítése volt.
Hozzátették:
A SZAP adatai szerint ezeket az összegeket különböző pénzügyi eszközökön keresztül legalizálták, egyebek között kriptovalutával és az alapba történő „befektetéssel”. Megállapították, hogy az alap számláira – amelyek felett a gyanúsított családja rendelkezett – több mint 7,4 millió dollárt utaltak át.
További több mint 1,3 millió svájci frankot és 2,4 millió eurót készpénzben fizettek ki, illetve közvetlenül Svájcban utaltak át a családnak.
A hivatal közölte, hogy a nyomozás folytatódik; a vizsgálat keretében Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Irodája 15 országgal működik együtt.
Haluscsenkót vasárnap az államhatár átlépésekor vette őrizetbe a NABU – írta az Ukrinform állami hírügynökség.
A nyomozás megállapította, hogy a bűnszervezet tagjai kiterjedt befolyási rendszert építettek ki stratégiai jelentőség állami cégekre, köztük az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalatra.
A hatóságok szerint a bűnszervezet vezetője egy ukrán üzletember, akit novemberben vettek őrizetbe hat másik gyanúsítottal együtt.
A Kreml egyetért a szlovák kormányfővel abban, hogy a Barátság kőolajvezeték leállítása zsarolás
A Kreml egyetért Robert Fico szlovák miniszterelnökkel abban, hogy a Barátság kőolajvezeték leállítása a zsarolás eszközzé vált Magyarországgal szemben, amiért ellenzi Ukrajna felvételét az Európai Unióba – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak.
„Igen, teljesen egyetértünk ezzel. Valóban ez a helyzet, másképp nem lehet értékelni” - mondta Peszkov arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy a Kreml egyetért-e Fico álláspontjával, miszerint a kőolaj zsarolás tárgyává vált, amiért Magyarország nem ért egyet Ukrajna európai uniós csatlakozásával, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnök elleni legutóbbi támadásait e vonal folytatásának tekinti-e.
Fico vasárnap Pozsonyban kijelentette, hogy a kijevi vezetés késlelteti az Ukrajnán keresztül közép-európai országokat orosz kőolajjal ellátó Barátság vezeték újraindítását, hogy ezzel nyomást gyakoroljon Magyarországra annak érdekében, hogy Budapest adja fel Ukrajna jövőbeli uniós csatlakozásával kapcsolatos elutasító álláspontját. Úgy vélte, „amennyiben Magyarország beleegyezik az uniós tagságba, úgy talán ismét érkezhet olaj”.
Más témákról szólva Peszkov hétfőn az orosz–amerikai-ukrán tárgyalások kedden kezdődő genfi fordulójával kapcsolatban újságíróknak elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök részletes eligazítást tartott az orosz delegációnak az elutazása előtt. Elmondta, hogy az ukrán ügyekben tárgyaló küldöttség vezetője továbbra is Vlagyimir Megyinszkij elnök tanácsadó, aki azért nem vett részt az abu-dzabi tárgyalási fordulókban, mert „ott biztonsági kérdésekről, közvetlenül a katonákat érintő kérdésekről volt szó”.
A Kreml szóvivője szerint a genfi tárgyalások az abu-dzabi fordulókhoz képest szélesebb témakört fognak érinteni, meg fogják vitatni „a területekkel és minden mással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket is”, az orosz követeléseknek megfelelően.
Bejelentette, hogy az orosz delegáció tagja lesz még mások mellett Nyikolaj Galuzin külügyminiszter-helyettes és Igor Kosztyukov, a vezérkari törzs hírszerzési főcsoportfőnökségének vezetője. Ott lesz Genfben Kirill Dmitrijev elnöki különmegbízott, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója is, de „ő külön pályán dolgozik”, a gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozó munkacsoportban. A TASZSZ orosz állami hírügynökség értesülése szerint az orosz küldöttség mintegy húsz főből áll majd.
Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország rendkívül negatívan viszonyul nyugati kormányok azon nyilatkozataihoz, amelyek „következtetéseket” tartalmaznak Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki politikus halálának okára vonatkozóan, és határozottan elutasítja őket.
„Elfogadhatatlannak tartjuk az efféle vádakat, nem értünk egyet velük. Előítéletesnek és alaptalannak tartjuk őket. Határozottan elutasítjuk őket” – fogalmazott Dmitrij Peszkov.
A brit, a német, a francia, a svéd és a holland kormány szombaton úgy foglalt állást, hogy Navalnijt az ecuadori nyílméregbéka bőrében található méreganyaggal az orosz vezetés gyilkoltatta meg.
A Nyugat elleni orosz katonai fenyegetésről írt közös cikket a német és a brit vezérkari főnök
Oroszország fegyverkezésének a nyugati országokra jelentett veszélyéről jelentetett meg közös véleménycikket Carsten Breuer német és Richard Knighton brit vezérkari főnök hétfőn egy brit és egy német lapban.
Véleményük szerint Moszkva egyre inkább nyugat felé helyezi katonai orientációjának súlypontját. Az orosz hadsereget „olyan módon szervezik át, hogy azzal fokozódik a konfliktus kockázata a NATO-tagországokkal” – írta a két vezérkari főnök a Die Welt német és a The Guardian brit lapokban megjelent cikkben.
„Moszkva fegyverkezése, kombinálva azzal a hajlandóságával, hogy háborút folytasson kontinensünkön, ahogy azt fájdalmasan bizonyítja Ukrajna, fokozott kockázatot mutat, amely kollektív figyelemre int bennünket” – tették hozzá.
A szerzők a katonai készültség növelésén felül szorgalmazták az európai védelmi ipar kiterjesztését.
„Ukrajna mutatja, hogy az ipari bázis kulcsfontosságú egy nagyobb háború megvívásához és megnyeréséhez” – fejtették ki.
Hangsúlyozták egyben, hogy szerintük az újrafegyverkezés „nem háborús uszítás, hanem a nemzetek felelősségteljes cselekedete lakosságuk védelme és a béke megőrzése végett”. „Az erő elrettenti az agressziót. A gyengeség vonzza azt” – tették hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!