
Bejelentkezett. Zelenszkij újabb fegyvereket kér a NATO-tagállamoktól
Fotó: viedófelvétel/Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a NATO tagországait a szövetség Parlamenti Közgyűlésének hétfői ljubljanai plenáris ülésén, hogy folyamatosan lássák el hazáját légvédelmi rendszerekkel és rakétákkal, valamint megköszönte eddigi támogatásukat.
2025. október 13., 15:012025. október 13., 15:01
„Hogy leplezze a fronton elszenvedett kudarcait, Oroszország újabb légiterrorhullámot indított Ukrajna, városaink és civil infrastruktúránk ellen. Fő célpontjaik az energiarendszereink. Nap mint nap, éjjel-nappal orosz rakéták és drónok csapnak le az erőművekre és a távvezetékekre” – mondta Zelenszkij, aki videokapcsolaton keresztül szólalt fel.
Úgy vélte:
„Ezt nem engedhetjük meg. Ezért kérem önöket, hogy országaik parlamentjeiben és kormányaiban szorgalmazzák a légvédelmi rendszerek és rakéták további szállítását” – mondta az ukrán elnök a 32 NATO-tag és partnerország csaknem háromszáz képviselőjének.
Hozzátette: az utóbbi napokban kétszer is tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel a kérdésről, valamint a NATO új, Ukrajna legfontosabb fegyverszükségletét kielégíteni hivatott kezdeményezéséről (PURL), amelyen keresztül Kanada és az európai szövetségesek az amerikai fegyverek Ukrajnába történő szállítását finanszírozzák. Köszönetet mondott minden országnak, amely csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez – köztük Szlovéniának is, amely szeptember végén döntött a részvételéről.
„Putyinnak minden milliárd számít. Nem lehet egyszerre a szabad világ részének lenni és finanszírozni azokat, akik el akarják azt pusztítani” – hangsúlyozta.
Zelenszkij szorgalmazta az Oroszország elleni szankciók további szigorítását, amelyekre szerinte azért van szükség, „hogy akadályozni lehessen Oroszország háborús gépezetét”.
Ezenkívül
A NATO Parlamenti Közgyűlése 71. éves ülésszakának egyik központi témája Ukrajna folyamatos támogatása az orosz agresszióval szembeni küzdelemben. Az ülésszak a hétfői plenáris üléssel zárul.
António Costa: meg kell vitatni, hogy az EU miként fokozhatja az Ukrajnának nyújtott támogatását
Az Európai Unió tagországai vezetőinek meg kell vitatniuk, hogy az EU miként fokozhatja az Ukrajnának szánt támogatását az országnak az elkövetkező években nyújtani kívánt pénzügyi hozzájárulás megerősítésével – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke, az október 23-ra tervezett uniós csúcstalálkozóra szóló, a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében hétfőn.
Az egynaposra tervezett brüsszeli EU-csúcsra szóló, az interneten is közzétett meghívólevelében Costa aláhúzta: tekintettel arra, hogy Oroszország folytatja könyörtelen támadásait ukrajnai civilek és a polgári infrastruktúra ellen, a tagállami vezetőknek mérlegelniük kell az európai bankokban tárolt, majd az uniós szankciók alapján befagyasztott orosz pénzeszközök felhasználásának lehetőségeit Ukrajna támogatására.
Noha Oroszország már most magas és növekvő árat fizet az agresszióért, a tagországok állam-, illetve kormányfőinek át kell tekinteniük az orosz gazdaságra nehezedő nyomás további növelésére irányuló erőfeszítéseket - húzta alá.
„Ukrajna támogatása és az Oroszországra gyakorolt nyomás az igazságos és tartós béke elérésének két szükséges feltétele” – fogalmazott Costa, majd arról tájékoztatott, hogy az Ukrajnáról szóló vita elején videóhívás útján felszólal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban Costa azt írta: „úgy tűnik, hogy a béke elérhető közelségben van Gázában két év háború és emberi szenvedés után”. A tagállami vezetők a legújabb fejlemények fényében megvitatják majd, hogy az EU hogyan támogathatja a kétállami megoldásban – Izrael mellett egy palesztin állam létrehozásában – szilárdan gyökerező igazságos és tartós békére, valamint Gáza újjáépítésére irányuló erőfeszítéseket.
Az európai védelem erősítését célzó uniós törekvésekkel kapcsolatban az Európai Tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a csúcsértekezleten a védelmi képességekkel kapcsolatos elképzeléseket a vezetők kötelezettségvállalásokká és konkrét döntésekké alakítják. A létfontosságú európai infrastruktúrák közelében történt hibrid támadások és drónészlelések, valamint a tagállamok légterét sértő ellenséges behatolások újabb bizonyítékai annak, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a közös európai védelmi készültség 2030-ig megvalósítani tervezett elérésére irányuló munkát – szögezte le.
A versenyképességgel, valamint a digitális és zöld átállással kapcsolatban tervezett vitapontokkal kapcsolatban Costa azt írta: az egyszerűsítés érdekében fel kell gyorsítani a bürokratikus terhek csökkentését. Stratégiai vitát kell folytatni továbbá arról, hogy az EU miként érje el éghajlatpolitikai célkitűzéseit, egyidejűleg erősítve Európa versenyképességét.
„A globális kihívások fényében Európának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje értékeit és szabályozási autonómiáját, érvényesítse érdekeit, megőrizze digitális infrastruktúráját és technológiai bázisát. Európának képesnek kell lennie arra, hogy megerősítse saját nyitott digitális ökoszisztémáját, és teljes mértékben kiaknázza a jövő technológiáiban rejlő lehetőségeket versenyképességének megerősítése érdekében” – fogalmazott.
Az Európai Tanács elnöke kijelentette: az európaiak elvárják, hogy élvezhessék a gazdasági növekedés gyümölcseit. A megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés fontos szerepet játszik ebben az összefüggésben – emelte ki. A tágallami vezetőknek meg kell vitatniuk, hogy mit lehet tenni európai szinten a megfizethető és tisztességes lakhatáshoz való hozzáférés javítására irányuló nemzeti, regionális és helyi szintű erőfeszítések támogatása érdekében – tette hozzá meghívólevelében az Európai Tanács elnöke.
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
szóljon hozzá!