
Bejelentkezett. Zelenszkij újabb fegyvereket kér a NATO-tagállamoktól
Fotó: viedófelvétel/Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a NATO tagországait a szövetség Parlamenti Közgyűlésének hétfői ljubljanai plenáris ülésén, hogy folyamatosan lássák el hazáját légvédelmi rendszerekkel és rakétákkal, valamint megköszönte eddigi támogatásukat.
2025. október 13., 15:012025. október 13., 15:01
„Hogy leplezze a fronton elszenvedett kudarcait, Oroszország újabb légiterrorhullámot indított Ukrajna, városaink és civil infrastruktúránk ellen. Fő célpontjaik az energiarendszereink. Nap mint nap, éjjel-nappal orosz rakéták és drónok csapnak le az erőművekre és a távvezetékekre” – mondta Zelenszkij, aki videokapcsolaton keresztül szólalt fel.
Úgy vélte:
„Ezt nem engedhetjük meg. Ezért kérem önöket, hogy országaik parlamentjeiben és kormányaiban szorgalmazzák a légvédelmi rendszerek és rakéták további szállítását” – mondta az ukrán elnök a 32 NATO-tag és partnerország csaknem háromszáz képviselőjének.
Hozzátette: az utóbbi napokban kétszer is tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel a kérdésről, valamint a NATO új, Ukrajna legfontosabb fegyverszükségletét kielégíteni hivatott kezdeményezéséről (PURL), amelyen keresztül Kanada és az európai szövetségesek az amerikai fegyverek Ukrajnába történő szállítását finanszírozzák. Köszönetet mondott minden országnak, amely csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez – köztük Szlovéniának is, amely szeptember végén döntött a részvételéről.
„Putyinnak minden milliárd számít. Nem lehet egyszerre a szabad világ részének lenni és finanszírozni azokat, akik el akarják azt pusztítani” – hangsúlyozta.
Zelenszkij szorgalmazta az Oroszország elleni szankciók további szigorítását, amelyekre szerinte azért van szükség, „hogy akadályozni lehessen Oroszország háborús gépezetét”.
Ezenkívül
A NATO Parlamenti Közgyűlése 71. éves ülésszakának egyik központi témája Ukrajna folyamatos támogatása az orosz agresszióval szembeni küzdelemben. Az ülésszak a hétfői plenáris üléssel zárul.
António Costa: meg kell vitatni, hogy az EU miként fokozhatja az Ukrajnának nyújtott támogatását
Az Európai Unió tagországai vezetőinek meg kell vitatniuk, hogy az EU miként fokozhatja az Ukrajnának szánt támogatását az országnak az elkövetkező években nyújtani kívánt pénzügyi hozzájárulás megerősítésével – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke, az október 23-ra tervezett uniós csúcstalálkozóra szóló, a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében hétfőn.
Az egynaposra tervezett brüsszeli EU-csúcsra szóló, az interneten is közzétett meghívólevelében Costa aláhúzta: tekintettel arra, hogy Oroszország folytatja könyörtelen támadásait ukrajnai civilek és a polgári infrastruktúra ellen, a tagállami vezetőknek mérlegelniük kell az európai bankokban tárolt, majd az uniós szankciók alapján befagyasztott orosz pénzeszközök felhasználásának lehetőségeit Ukrajna támogatására.
Noha Oroszország már most magas és növekvő árat fizet az agresszióért, a tagországok állam-, illetve kormányfőinek át kell tekinteniük az orosz gazdaságra nehezedő nyomás további növelésére irányuló erőfeszítéseket - húzta alá.
„Ukrajna támogatása és az Oroszországra gyakorolt nyomás az igazságos és tartós béke elérésének két szükséges feltétele” – fogalmazott Costa, majd arról tájékoztatott, hogy az Ukrajnáról szóló vita elején videóhívás útján felszólal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban Costa azt írta: „úgy tűnik, hogy a béke elérhető közelségben van Gázában két év háború és emberi szenvedés után”. A tagállami vezetők a legújabb fejlemények fényében megvitatják majd, hogy az EU hogyan támogathatja a kétállami megoldásban – Izrael mellett egy palesztin állam létrehozásában – szilárdan gyökerező igazságos és tartós békére, valamint Gáza újjáépítésére irányuló erőfeszítéseket.
Az európai védelem erősítését célzó uniós törekvésekkel kapcsolatban az Európai Tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a csúcsértekezleten a védelmi képességekkel kapcsolatos elképzeléseket a vezetők kötelezettségvállalásokká és konkrét döntésekké alakítják. A létfontosságú európai infrastruktúrák közelében történt hibrid támadások és drónészlelések, valamint a tagállamok légterét sértő ellenséges behatolások újabb bizonyítékai annak, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a közös európai védelmi készültség 2030-ig megvalósítani tervezett elérésére irányuló munkát – szögezte le.
A versenyképességgel, valamint a digitális és zöld átállással kapcsolatban tervezett vitapontokkal kapcsolatban Costa azt írta: az egyszerűsítés érdekében fel kell gyorsítani a bürokratikus terhek csökkentését. Stratégiai vitát kell folytatni továbbá arról, hogy az EU miként érje el éghajlatpolitikai célkitűzéseit, egyidejűleg erősítve Európa versenyképességét.
„A globális kihívások fényében Európának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje értékeit és szabályozási autonómiáját, érvényesítse érdekeit, megőrizze digitális infrastruktúráját és technológiai bázisát. Európának képesnek kell lennie arra, hogy megerősítse saját nyitott digitális ökoszisztémáját, és teljes mértékben kiaknázza a jövő technológiáiban rejlő lehetőségeket versenyképességének megerősítése érdekében” – fogalmazott.
Az Európai Tanács elnöke kijelentette: az európaiak elvárják, hogy élvezhessék a gazdasági növekedés gyümölcseit. A megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés fontos szerepet játszik ebben az összefüggésben – emelte ki. A tágallami vezetőknek meg kell vitatniuk, hogy mit lehet tenni európai szinten a megfizethető és tisztességes lakhatáshoz való hozzáférés javítására irányuló nemzeti, regionális és helyi szintű erőfeszítések támogatása érdekében – tette hozzá meghívólevelében az Európai Tanács elnöke.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
szóljon hozzá!