Hirdetés

Zelenszkij légvédelmi rendszereket és rakétákat kért a NATO-tól

Zelenszkij

Bejelentkezett. Zelenszkij újabb fegyvereket kér a NATO-tagállamoktól

Fotó: viedófelvétel/Facebook/Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a NATO tagországait a szövetség Parlamenti Közgyűlésének hétfői ljubljanai plenáris ülésén, hogy folyamatosan lássák el hazáját légvédelmi rendszerekkel és rakétákkal, valamint megköszönte eddigi támogatásukat.

MTI

2025. október 13., 15:012025. október 13., 15:01

„Hogy leplezze a fronton elszenvedett kudarcait, Oroszország újabb légiterrorhullámot indított Ukrajna, városaink és civil infrastruktúránk ellen. Fő célpontjaik az energiarendszereink. Nap mint nap, éjjel-nappal orosz rakéták és drónok csapnak le az erőművekre és a távvezetékekre” – mondta Zelenszkij, aki videokapcsolaton keresztül szólalt fel.

Úgy vélte:

Hirdetés

Vlagyimir Putyin orosz elnök abban bízik, hogy ezek a támadások megtörik az ukrán ellenállást még a közelgő tél előtt.

„Ezt nem engedhetjük meg. Ezért kérem önöket, hogy országaik parlamentjeiben és kormányaiban szorgalmazzák a légvédelmi rendszerek és rakéták további szállítását” – mondta az ukrán elnök a 32 NATO-tag és partnerország csaknem háromszáz képviselőjének.

Hozzátette: az utóbbi napokban kétszer is tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel a kérdésről, valamint a NATO új, Ukrajna legfontosabb fegyverszükségletét kielégíteni hivatott kezdeményezéséről (PURL), amelyen keresztül Kanada és az európai szövetségesek az amerikai fegyverek Ukrajnába történő szállítását finanszírozzák. Köszönetet mondott minden országnak, amely csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez – köztük Szlovéniának is, amely szeptember végén döntött a részvételéről.

Az ukrán elnök arra is kérte a részt vevő országokat – külön megszólítva Magyarországot –, hogy hagyjanak fel az orosz kőolaj vásárlásával.

„Putyinnak minden milliárd számít. Nem lehet egyszerre a szabad világ részének lenni és finanszírozni azokat, akik el akarják azt pusztítani” – hangsúlyozta.

Zelenszkij szorgalmazta az Oroszország elleni szankciók további szigorítását, amelyekre szerinte azért van szükség, „hogy akadályozni lehessen Oroszország háborús gépezetét”.

Ezenkívül

nyomást kell gyakorolni azokra, akik továbbra is ellátják Moszkvát drón- és rakétaalkatrészekkel – mondta, megjegyezve, hogy Kína mellett Tajvan és néhány európai, valamint más ország is szállít ilyeneket Oroszországnak.

A NATO Parlamenti Közgyűlése 71. éves ülésszakának egyik központi témája Ukrajna folyamatos támogatása az orosz agresszióval szembeni küzdelemben. Az ülésszak a hétfői plenáris üléssel zárul.

António Costa: meg kell vitatni, hogy az EU miként fokozhatja az Ukrajnának nyújtott támogatását
Az Európai Unió tagországai vezetőinek meg kell vitatniuk, hogy az EU miként fokozhatja az Ukrajnának szánt támogatását az országnak az elkövetkező években nyújtani kívánt pénzügyi hozzájárulás megerősítésével – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke, az október 23-ra tervezett uniós csúcstalálkozóra szóló, a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében hétfőn.
Az egynaposra tervezett brüsszeli EU-csúcsra szóló, az interneten is közzétett meghívólevelében Costa aláhúzta: tekintettel arra, hogy Oroszország folytatja könyörtelen támadásait ukrajnai civilek és a polgári infrastruktúra ellen, a tagállami vezetőknek mérlegelniük kell az európai bankokban tárolt, majd az uniós szankciók alapján befagyasztott orosz pénzeszközök felhasználásának lehetőségeit Ukrajna támogatására.
Noha Oroszország már most magas és növekvő árat fizet az agresszióért, a tagországok állam-, illetve kormányfőinek át kell tekinteniük az orosz gazdaságra nehezedő nyomás további növelésére irányuló erőfeszítéseket - húzta alá.
„Ukrajna támogatása és az Oroszországra gyakorolt nyomás az igazságos és tartós béke elérésének két szükséges feltétele” – fogalmazott Costa, majd arról tájékoztatott, hogy az Ukrajnáról szóló vita elején videóhívás útján felszólal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban Costa azt írta: „úgy tűnik, hogy a béke elérhető közelségben van Gázában két év háború és emberi szenvedés után”. A tagállami vezetők a legújabb fejlemények fényében megvitatják majd, hogy az EU hogyan támogathatja a kétállami megoldásban – Izrael mellett egy palesztin állam létrehozásában – szilárdan gyökerező igazságos és tartós békére, valamint Gáza újjáépítésére irányuló erőfeszítéseket.
Az európai védelem erősítését célzó uniós törekvésekkel kapcsolatban az Európai Tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a csúcsértekezleten a védelmi képességekkel kapcsolatos elképzeléseket a vezetők kötelezettségvállalásokká és konkrét döntésekké alakítják. A létfontosságú európai infrastruktúrák közelében történt hibrid támadások és drónészlelések, valamint a tagállamok légterét sértő ellenséges behatolások újabb bizonyítékai annak, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a közös európai védelmi készültség 2030-ig megvalósítani tervezett elérésére irányuló munkát – szögezte le.
A versenyképességgel, valamint a digitális és zöld átállással kapcsolatban tervezett vitapontokkal kapcsolatban Costa azt írta: az egyszerűsítés érdekében fel kell gyorsítani a bürokratikus terhek csökkentését. Stratégiai vitát kell folytatni továbbá arról, hogy az EU miként érje el éghajlatpolitikai célkitűzéseit, egyidejűleg erősítve Európa versenyképességét.
„A globális kihívások fényében Európának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje értékeit és szabályozási autonómiáját, érvényesítse érdekeit, megőrizze digitális infrastruktúráját és technológiai bázisát. Európának képesnek kell lennie arra, hogy megerősítse saját nyitott digitális ökoszisztémáját, és teljes mértékben kiaknázza a jövő technológiáiban rejlő lehetőségeket versenyképességének megerősítése érdekében” – fogalmazott.
Az Európai Tanács elnöke kijelentette: az európaiak elvárják, hogy élvezhessék a gazdasági növekedés gyümölcseit. A megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés fontos szerepet játszik ebben az összefüggésben – emelte ki. A tágallami vezetőknek meg kell vitatniuk, hogy mit lehet tenni európai szinten a megfizethető és tisztességes lakhatáshoz való hozzáférés javítására irányuló nemzeti, regionális és helyi szintű erőfeszítések támogatása érdekében – tette hozzá meghívólevelében az Európai Tanács elnöke.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 15., csütörtök

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását

Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

2026. január 15., csütörtök

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek

Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek
2026. január 15., csütörtök

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak

Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon

Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon
2026. január 14., szerda

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított

A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított
2026. január 14., szerda

Ursula von der Leyen: a grönlandiak számíthatnak ránk

Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.

Ursula von der Leyen: a grönlandiak számíthatnak ránk
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Újabb orosz támadások az ukrán energetikai rendszer ellen, tízezrek áram nélkül

Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.

Újabb orosz támadások az ukrán energetikai rendszer ellen, tízezrek áram nélkül
2026. január 14., szerda

Trump segítséget ígér az iráni tüntetőknek, és további tiltakozó akciókra buzdítja őket

Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.

Trump segítséget ígér az iráni tüntetőknek, és további tiltakozó akciókra buzdítja őket
2026. január 14., szerda

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz Frederik Nielsen kormányfő szerint

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz Frederik Nielsen kormányfő szerint
Hirdetés
Hirdetés