Összeülnek? Az Egyesült Államok adhat otthont az ukrajnai rendezésről szóló következő háromoldalú találkozónak Zelenszkij szerint
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte szerdán, hogy elfogadta Washington javaslatát, hogy a jövő héten az Egyesült Államokban tartsanak egy újabb tárgyalási fordulót Oroszországgal a háború befejezéséről.
2026. február 12., 08:272026. február 12., 08:27
Erről a Zelenszkij Kijevből telefonon nyilatkozott a Bloomberg amerikai hírügynökségnek. Az interjút az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szemlézte.
Zelenszkij szavai szerint
Az az amerikai javaslat szerepel a napirenden, amely szerint egy szabad gazdasági övezetet mint biztonsági zónát hoznának létre a donyecki régióban.
Zelenszkij azonban rámutatott arra, hogy az ukrán és az orosz fél is szkeptikus ezzel a javaslattal kapcsolatban.
Különböző a hozzáállásunk. A megállapodás az volt, hogy térjünk vissza erre a kérdésre a következő találkozón azzal, hogy elképzelésünk szerint ez miként nézne ki” – mondta az elnök.
Az Európai Parlament szerdán sürgősségi eljárásban elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely 90 milliárd euró összegű uniós hitel biztosítását teszi lehetővé Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra.
Hozzátette, hogy a pufferzóna ellenőrzésének kérdésében az Egyesült Államoknak tisztáznia kell a pozícióját.
„Ha ez a mi területünk – és ez a mi területünk –, akkor annak az országnak kell irányítania, amelyhez tartozik” – szögezte le az elnök.
Zelenszkij ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a békemegállapodást Ukrajnának parlamenti vagy népszavazással kell jóváhagynia.
„Jelenleg arról is beszélünk, hogy kidolgozzuk az összes lépésünk sorrendjét, beleértve a dokumentumok aláírását is. Úgy gondolom, hogy a következő találkozónk után konszenzusra kell jutnunk” – tette hozzá.
A közelmúltban az Egyesült Arab Emírségekben tartott tárgyalások főként a tűzszünet mechanizmusaira és annak amerikai ellenőrzésére összpontosítottak.
Zelenszkij azonban elmondta, hogy a tárgyalók nem tudták véglegesen rögzíteni a részleteket magasabb szintű politikai döntések nélkül.
Szerinte az egyeztetések világosan megmutatták:
„Az oroszoknak van egy megfogalmazásuk, nekünk egy másik, az amerikaiaknak pedig egy harmadik. Egyetértés van abban, hogy legyen ellenőrzés, de az is világos, hogy további munkára van szükség a megfogalmazások és a részletek kidolgozásában” – fejtette ki Zelenszkij.
Eközben az ukrán elnöki hivatal egyik, az üggyel tisztában lévő forrása a Kyiv Independentnek elmondta: Jelenleg Volodimir Zelenszkij elnök nem tervezi, hogy február 24-én elnökválasztásokat vagy népszavazást hirdessen meg egy esetleges békeszerződésről Oroszországgal.
A kommentárra azután került sor, hogy a Financial Times arról számolt be, hogy Kijev mindkét szavazás megtartására készül tavasszal, és hogy Zelenszkij az oroszinvázió negyedik évfordulóján hozhatja nyilvánosságra a tervet.
„Nem tervezte” – válaszolta a forrás arra a kérdésre, hogy az elnök február 24-én bejelenti-e a tervet. „Ha nincs biztonság, akkor nincs más.”
Ukrajna hozzákezdett az elnökválasztás előkészítéséhez, és egyidejűleg népszavazást is tartana az Oroszországgal kötendő esetleges békemegállapodásról – írta szerdán a Financial Times ukrán és nyugati illetékesek közléseit idézve.
A jelentés tovább erősítette azokat a spekulációkat, hogy Ukrajnára egyre nagyobb nyomás nehezedhet Washington részéről a potenciális béketárgyalásokhoz kapcsolódó politikai folyamat felgyorsítására.
A tisztviselők azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a biztonsági körülmények – és nem a dátumok – fogják meghatározni a döntést.
„Ha az oroszok minden nap embereket ölnek, hogyan hirdethetnénk meg vagy vehetnénk komolyan fontolóra a választásokat a következő hetekben?” – közölte az elnöki hivatal. „Senki sem ellenzi a választásokat, de biztonságnak kell lennie.”
A nap folyamán később Zelenszkij újságíróknak elmondta, hogy a Financial Times-ból értesült először az állítólagos tervről, miszerint tavaszi választásokat hirdetne.
„Ostobaság lenne ezt a dátumot (február 24.) felhasználni a politikáról való beszélgetéshez” – mondta Zelenszkij.
„Csak akkor fogunk választásokhoz folyamodni, ha minden szükséges biztonsági garancia megvan” – tette hozzá. „Ez biztonsági kérdés.”
Zelenszkij konkrét EU-csatlakozási dátumot akar Ukrajna számára
Az Európai Uniónak „konkrét dátumot” kell kitűznie Ukrajna hivatalos csatlakozására – mondta Volodimir Zelenszkij elnök szerdán újságíróknak.
Zelenszkij kijelentése egy nappal azután hangzott el, hogy az Európai Bizottság szóvivője a Kyiv Independentnek azt mondta, hogy az EU Ukrajna csatlakozási törekvéseit a folyamatban lévő békefolyamat részének tekinti, de nem spekulál a lehetséges csatlakozási dátumokról. Ugyanezen a napon a Politico arról számolt be, hogy az EU tervezetet készít Ukrajna 2027-es csatlakozásáról – bár teljes jogú tagság nélkül.
– mondta Zelenszkij újságíróknak, amikor a részleges tagságról kérdezték.
Az Európai Unió Ukrajna csatlakozási törekvéseit a folyamatban lévő békefolyamat részének tekinti, de nem spekulál a lehetséges csatlakozási dátumokkal – közölte az Európai Bizottság szóvivője kedden.
„Legalább a főbb lépéseket meg fogjuk tenni. Másodszor, konkrét dátumot akarok. Teljesen biztos vagyok benne, hogy ha a megállapodásban... nincs dátum, akkor Oroszország mindent meg fog tenni, hogy megakadályozza a folyamatot.”
„Ez... a biztonsági garanciákról, Ukrajna biztonsági garanciáiról szól” – mondta. „Ezek konkrét részletek, konkrét dátummal. És az én mai aláírásom a 20 pontos terven, a háború befejezésére irányuló terven garantálja az ukránoknak, hogy lesz konkrét dátum a csatlakozásunkra.”
Zelenszkij január végén 2027-et tűzte ki célul Ukrajna EU-ba való belépésének dátumaként.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök figyelmeztetett Ukrajna gyorsított csatlakozásának lehetőségével kapcsolatban, jelezve: az azt jelenti, hogy az EU is bevonódik a háborúba. A Politico cikkét követően Orbán a 2027-es ukrán csatlakozást célzó tervet „nyílt háborús nyilatkozatnak” nevezte Magyarország ellen.
Uniós főképviselő: Oroszország nem nyeri meg ezt a háborút
Oroszország nem nyeri meg az ukrajnai háborút, mert veszteségei nőnek, gazdasága pedig egyre rosszabbul teljesít – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerdán Brüsszelben.
Az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve Kaja Kallas kiemelte, hogy az ülésen arról kell beszélni, milyen segítséget nyújthat még az Európai Unió Ukrajnának.
Szavai szerint egyebek mellett fel kell gyorsítani a védelmi innovációt, beruházásokkal kell erősíteni a védelmi ipart, és mielőbb növelni kell a védelmi kiadásokat.
Az ukrajnai béke szavatolásához a minisztereknek meg kell vitatniuk az EU hozzájárulásának lehetőségeit a biztonsági garanciákhoz, és eszmecserét kell folytatniuk az ukrán katonák külföldi tisztek részvételével végzett kiképzéséről Ukrajna területén.
Kallas köszönetét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament szerdán sürgősségi eljárás keretében elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely 90 milliárd euró összegű uniós hitel biztosítását teszi lehetővé Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra.
Fontosnak nevezte Ukrajna pénzügyi igényeinek kielégítését, valamint a rugalmasság biztosítását a források felhasználásában.
A NATO-tagországok által csütörtökön elindított Sarkvidéki Őrszem (Arctic Sentry) elnevezésű programra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Kallas kijelentette, hogy az Európai Unió támogatja a kezdeményezést és részt vesz benne, véleménye szerint azonban a figyelemnek a jelenlegi fenyegetés és veszély fő forrására kell összpontosítana, ami Oroszország háborúja Ukrajnai ellen.
NATO-főtitkár: a szövetség Sarkvidéki Őrszem néven programot indít a térség biztonságának szavatolására és tovább akarja támogatni Ukrajnát
Mivel az Északi-sarkvidék egyre fontosabb a kollektív biztonság szempontjából, a NATO-tagországok csütörtökön elindították a Sarkvidéki Őrszem (Arctic Sentry) programot – jelentette be a NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.
A tagállamok védelmi miniszereinek csütörtöki találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján Mark Rutte hangsúlyozta, a program elindítását Oroszország fokozott térségbeli katonai tevékenysége és Kína Északi-sarkvidék iránti növekvő érdeklődése tette kulcsfontosságúvá.
A program célja az egész térség és a teljes észak-atlanti szövetség biztonságának szavatolása – húzta alá Rutte.
Közölte, a program egyesíti a szövetség erejét, összehangolja a tagországok északi-sarkvidéki tevékenységeit egy átfogó operatív megközelítésen keresztül. A szövetség rendszeres gyakorlatokat tervez a térségben, biztosítva, hogy minden körülmények között készen álljon a harcra vagy a katonai műveletekre. A gyakorlatok több tízezer embert és felszerelést érintenek, erre szükség van ahhoz, hogy egy esetleges fellépés sikeres legyen az arktiszi körülmények között – mondta.
A NATO keretében tett erőfeszítések nemcsak a szövetség régióban betöltött pozícióját erősítik, hanem közös megoldást biztosítanak az Északi-sarkvidéken jelentkező kihívásokra, megmutatva, hogy a katonai szövetség minden problémát gyorsan és hatékonyan kezelni tud - húzta alá.
„Finnország és Svédország tagsága nagymértékben növeli a NATO jelenlétét a régióban és az északi-sarkvidéki képességeinket” – fogalmazott.
A NATO júliusban tervezett ankarai csúcstalálkozóját is előkészítő találkozóval kapcsolatban Rutte úgy fogalmazott: „célunk, hogy a NATO-t erősebbé tegyük a védelmi beruházásainkat és a védelmi iparunkat érintő kötelezettségvállalásaink teljesítésével, elrettentési képességünk és védelmünk megerősítésével, valamint Ukrajna támogatásának fenntartásával”.
A NATO-főtitkár kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a védelemhez és az elrettentéshez szükséges képességek rendelkezésre álljanak, amelyet – szavai szerint – a védelmi ipari bázis fejlesztése szavatolhat.
„Többet kell termelnünk. Ez több légvédelmet, több lőszert és erősebb ellátási láncokat jelent a szövetség egészében. Gyorsabban kell haladnunk, új technológiákat kell bevezetnünk, fel kell gyorsítanunk a beszerzést, és biztosítanunk kell, hogy védelmi iparunk gyorsan és nagy léptékben tudjon teljesíteni” – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: ezen erőfeszítésekre az Atlanti-óceán mindkét partján szükség van.
Közölte: a csütörtöki találkozóhoz csatlakozik Ukrajna új védelmi minisztere is, akivel a szövetségesek megvitatják, hogyan fokozhatják a NATO ukrajnai támogatását, és miként tehetik azt hatékonyabbá.
Kijelentette, az Ukrajnának nyújtott támogatást fenn kell tartani, anélkül ugyanis az ország nem tudja folytatni a harcot, és nem tudja biztosítani a békét.
Közölte továbbá, a biztonsági garanciák biztosítását megelőzően a békemegállapodás elfogadására van szükség.
A főtitkár létfontosságúnak nevezte az úgynevezett Pearl kezdeményezést, amelynek keretében amerikai felszereléseket szállítanak Ukrajnának a NATO-tagországok és partnereik finanszírozásával.
A kezdeményezésen keresztül nyújtott támogatás minden egyes nap életeket ment Ukrajnában – hangoztatta Rutte, majd hozzátette, az Ukrajnának nyújtott összes katonai támogatás 99 százaléka a NATO-tagországoktól és -partnerektől származik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!