Nincs zsákutca? Zelenszkij szerint a béketárgyalások folytatódhatnak
Fotó: Facebook/Володимир Зеленський
Ukrajna néhány szövetségese „jelzéseket” küldött Kijevnek arról, hogy a globális energiaárak emelkedése miatt érdemes lenne mérsékelni az orosz olajiparra mért távolsági csapásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn.
2026. március 31., 09:592026. március 31., 09:59
Zelenszkij a Reuters szerint egy WhatsApp-csevegés során újságíróknak nyilatkozva
„A közelmúltban, egy ilyen súlyos globális energiaválságot követően, valóban kaptunk jelzéseket néhány partnerünktől arról, hogyan csökkenthetnénk a válaszlépéseinket az Oroszországi Föderáció olaj- és energiaipara ellen” – mondta Zelenszkij.
A helyzetet jól ismerő forrás szerint amerikai tisztségviselők rendszeres beszélgetéseik keretében közvetítették ezt az üzenetet ukrán kollégáiknak, hozzátéve, hogy az első „jelzések” úgy tűnik, Moszkvából érkeztek.
Az amerikai külügyminisztérium és a washingtoni orosz nagykövetség nem reagált azonnal a kommentárkérésre.
Az orosz támadások Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen máris ellátási gondokat okoztak az országnak.
A Közel-Keleten töltött négy napos látogatásáról frissen visszatérve Zelenszkij elmondta, hogy megállapodást kötött a régió néhány országával Ukrajna energiaellátásának támogatásáról.
Zelenszkij a hétvégén, közel-keleti körútja során elmondta, hogy megállapodást kötött egy évre szóló dízelolaj-szállításról Ukrajnába, anélkül, hogy további részleteket közölt volna.
A dízelolaj elengedhetetlen az ukrán fegyveres erők működéséhez és az ország mezőgazdasági ágazata számára, amely a gazdaság alapját képezi.
Zelenszkij elmondta, hogy a közel-keleti vezetőkkel folytatott tárgyalásai során felvetette a légvédelmi rakéták szállításának kérdését, anélkül, hogy jelezte volna, született-e bármilyen megállapodás.
Az iráni háború miatt Ukrajna nemzetközi partnerei jelenleg „elsősorban” a Közel-Keletre küldik ballisztikus rakétavédelmi rendszereiket, és Ukrajnáról néha elfeledkeznek – mondta.
Zelenzskij hétfőn arról is beszélt, hogy
A Kyiv Independent kérdésére válaszolva kijelentette, hogy a tárgyalásokat csupán elhalasztották.
A nyilatkozat apropója, hogy a diplomáciai folyamatok megrekedtek: az Egyesült Államok jelenleg az iráni háborúra koncentrál, és új Kijev–Moszkva–Washington tárgyalásokra nincs kitűzve időpont.
A szünet ellenére Zelenszkij igyekezett lendületet sugározni, még akkor is, ha az alapvető nézeteltérések – különösen a területi kérdésekben – továbbra is megoldatlanok.
– mondta Zelenszkij a lehetséges következő tárgyalási fordulóról.
„Nem hiszem, hogy patthelyzetbe kerültünk” – tette hozzá. „Meg kell szerveznünk egy háromoldalú találkozót, és folytatnunk kell a diplomáciai úton.”
Ukrajna álláspontja szerint a jelenlegi frontvonal befagyasztása jelenti a tűzszünet legreálisabb alapját. Oroszország azonban bármely megállapodás előfeltételeként továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán erők vonuljanak vissza a Donbasz egyes részeiről – ezt a követelést Kijev elutasította.
Ugyanakkor az Egyesült Államok jelezte, hogy csak akkor hajlandó biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának, ha átfogó békemegállapodás születik – így gyakorlatilag összekapcsolta ezeket a kötelezettségvállalásokat a területi viták, köztük a donbaszi kérdés megoldásával.
Az Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével zajló legutóbbi háromoldalú tárgyalásokra február 16-án került sor.
Zelenszkij elmondta, hogy Oroszország jelezte, nem áll készen az Egyesült Államokban való találkozóra, és helyette néhány héttel ezelőtt alternatív helyszíneket javasolt, például Törökországot vagy Svájcot.
„Készek vagyunk támogatni egy találkozót Svájcban, Törökországban vagy bárhol, ahol partnereink készek rá” – mondta, hozzátéve, hogy Washington jelezte, tárgyalócsapata egyelőre az Egyesült Államokban marad.
Zelenszkij megjegyezte, hogy „a labda most az Egyesült Államok és Oroszország térfelén van”, jelezve, hogy Kijev a másik két fél lépésére vár.
„Ma sokkal erősebbek vagyunk, mint az elmúlt hat hónapban bármikor” – állította.
Dróntámadás érte a balti-tengeri Uszty-Luga kikötőt
Harmincnyolc ukrán drónt lőttek keddre virradóra a leningrádi régió felett, az uszty-lugai kikötőben károk keletkeztek, három ember, köztük két gyermek, megsebesült – közölte Alekszandr Drozgyenko kormányzó a Max-csatornáján.
A kormányzó szerint Molodcovo településen drónszilánkok megrongáltak három lakóházat, két iskolai tantermet és egy szociális ellátó központot.
A szentpétervári Pulkovo repülőtéren több mint hatvan járat fogadását és indítását halasztották el, ami más régiókban is befolyásolta a légiforgalmat.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az éjszaka folyamán a légvédelem 92 ukrán drónt semmisített meg 12 régió légterében.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak a „kijevi rezsim háborús bűnei” ügyében illetékes nagykövete kedden közölte, hogy a múlt héten Oroszországban húsz civil vesztette életét ukrán támadások következtében, 137 pedig megsebesült. A sérülések mintegy 80 százalékát pilóta nélküli repülőszerkezetek okozták.
Zelenszkij hétfőn Kijevben Andrej Gjurov ügyvivő bolgár miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján azt is kijelentette:
Arra a kérdésre, hogy milyen kockázatokat lát az EU pénzügyi támogatásának blokkolása miatt, Zelenszkij így válaszolt: „a legnagyobb kockázat a felkészülés a télre, mert van egy átfogó terv az energetika és a vízellátás védelmére. A terv arra alapul, hogy télre minden elkészül, legalábbis a fizikai védelem, beleértve a különböző légvédelmi megoldásokat is”.
Hozzátette, hogy
„Ezért jelent ez a késlekedés kockázatot a télre nézve. Most minden erőforrást a finanszírozás megszerzésére fordítunk” – tette hozzá az államfő. Hangsúlyozta egyúttal, hogy az unió 90 milliárd eurós hitelének, pontosabban annak első, 45 milliárd eurós részletének ügyét az európai vezetőknek kell megoldaniuk.
„Beszélhetünk akármennyit Ukrajna támogatásáról és védelméről, ha a támogatásra és a védelemre szánt pénz blokkolva van. Ezt meg kell oldani. Nagyon bízunk abban, hogy az európai vezetők együtt sokkal erősebbek, mint egy-egy személy külön” – mondta Zelenszkij.
„Ezen keresztül Ukrajna évente mintegy 10 milliárd köbméter gázt kaphat. Reményeink szerint ezt a folyosót műszakilag az év végéig kiépítjük” – emelte ki.
Zelenszkij megköszönte Bulgáriának, hogy csatlakozott az ukrán fegyverigényeket kielégíteni hivatott NATO-kezdeményezéshez, a PURL programhoz, hangsúlyozva, hogy ez lehetőséget ad Ukrajna számára a légvédelmi stratégia megerősítésére a következő fűtési szezon előtt.
„Hálás vagyok azért is, hogy Bulgária közvetlen, átlátható és egyértelmű támogatást nyújt Ukrajna jövőbeli európai uniós csatlakozásához. Köszönjük ezt a következetes politikát” – tette hozzá az ukrán elnök.
Robert Fico: Ursula von der Leyen összejátszik Volodimir Zelenszkijjel a Barátság kőolajvezeték ügyében
Az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, Ukrajnát részesíti előnyben az európai uniós tagállamok kárára, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök pedig megegyezhetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel abban, hogy az uniós vizsgálócsoportnak nem engedik meg a Barátság kőolajvezeték állapotának helyszíni vizsgálatát – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyban hétfőn.
Robert Fico ezekkel a szavakkal az Európai Bizottság Pozsonynak küldött hivatalos levelére reagált, amelyben a Szlovákia által a dízelüzemanyagra bevezetett korlátozások, konkrétan a külföldiek számára érvényesített külön árszabás visszavonását követeli.
A szlovák miniszterelnök azt, hogy a brüsszeli bizottság magának tulajdonítja a jogot, hogy Pozsony intézkedését visszájára fordítsa, felháborítónak nevezte és rámutatott: a bizottság kettős mércét alkalmaz, és egyértelmű példáját adta annak, hogy Ukrajna érdekeit részesíti előnyben egy uniós tagállam kárára.
„Ez Szlovákia és Magyarország, de egész Közép-Európa gazdasági érdekeinek megkárosítása, mert ha a Barátság kőolajvezeték működne, nem lennének ilyen problémáink” – emelte ki Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség is idézte.
A szlovák miniszterelnök bírálta Ursula von der Leyent amiatt is, hogy nem képes rákényszeríteni Zelenszkijt arra, hogy megengedje az uniós vizsgálócsoportnak, hogy helyszínen vizsgálja meg a Barátság kőolajvezeték állapotát.
„Már tényleg senki sem veszi önt komolyan, hogyhogy nem képes elintézni azt sem, hogy a vizsgálócsoport három vagy négy embere odamehessen megnézni a kőolajvezetéket? Vagy szándékosan, Zelenszkij elnökkel való megegyezés alapján csinálja ezt? Én kimondom: meggyőződésem, hogy megegyezett Zelenszkij elnökkel ebben az eljárásban” – hangsúlyozta Robert Fico, aki bírálta azt is, hogy az Ukrajnába küldött uniós vizsgálócsoportban nincs képviselve sem Szlovákia, sem Magyarország, tehát a fennálló helyzetben leginkább érintett tagállamok.
A szlovák miniszterelnök hangot adott azon nézetének is, hogy az Európai Bizottság az ügyben tanúsított hozzáállásával a szlovákiai politikai küzdelmet is befolyásolni igyekszik, arra számítva, hogy egy olyan helyzetet teremthet, amely árthat a jelenlegi kormánynak a jövőre esedékes választások előtt.
„Ha az Európai Bizottság arra számít, hogy olyan gazdasági és szociális helyzetet tud teremteni Szlovákiában, amely megkárosíthatná ezt a kormányt a következő választások előtt, akkor tudniuk kell, hogy természetesen védekezni fogunk egy ilyen elképzeléssel szemben, és mindent megteszünk azért, hogy ez ne így legyen” – szögezte le Robert Fico. Hozzátette: a pozsonyi kormány nem fog egyetérteni Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásával sem.
A Barátság kőolajvezeték leállítása miatt Szlovákiában februárban kőolaj-szükséghelyzetet, illetve néhány hete a dízelüzemanyagra vonatkozó korlátozásokat is be kellett bevezetni.
Közel 30 ezer külföldi zsoldost azonosított Ukrajna
Ukrajna március 30-i állapot szerint 27 407 olyan külföldi állampolgárt azonosított, akik Oroszország oldalán harcolnak az Ukrajna elleni háborúban; ez a szám novemberi több mint 18 000-ről emelkedett, és a hadifoglyok kezelésével foglalkozó koordinációs központ szerint Moszkva legalább 135 országból toborozza őket.
A parancsnokság szerint a toborzási hálózat az arab világra is kiterjed, és észak-afrikai és közel-keleti országokat nevezett meg.
„Egyiptom, Jemen, Szomália, Irak, Algéria, Szíria, Marokkó, Jordánia – ez messze nem teljes lista azokról az arab országokról, amelyek állampolgárait az Oroszországi Föderáció toborozza az Ukrajna elleni háborúba” – közölte a parancsnokság március 30-i nyilatkozatában.
Március elején a központ közölte, hogy az általa azonosított külföldi harcosok közel fele Ázsiából származik, bár toborzottakat azonosítottak az EU tagállamaiban is, többek között Olaszországban.
Dmitro Uszov dandártábornok, a koordinációs központ titkára novemberben elmondta, hogy Oroszország 2023 óta kiterjedt globális toborzási hálózatot épített ki a harctéri veszteségek pótlására, és a szerződést aláíró külföldiek száma havonta több százról több ezerre emelkedett.
A parancsnokság szerint az orosz hadseregben szolgáló külföldi állampolgárokra vonatkozó adatok nagy részét akkor állítják össze, amikor ezeket a harcosokat fogságba ejtik, többek között az ukrán „I Want to Live” (Élni akarok) projekt keretében, amely arra ösztönzi az orosz oldalon harcolókat, hogy adják meg magukat az ukrán erőknek.
„Összesen több száz külföldi áll jelenleg ukrán fogságban, és számuk folyamatosan növekszik. Hetente az ukrán védelmi erők egy-három harmadik ország állampolgárát ejti fogságba, akiket a Kreml-rezsim gyakorlatilag biztos halálba küld” – közölte a parancsnokság.
Orosz külügyminiszter-helyettes: Oroszország nem fog olajat szállítani az árplafont támogató országoknak
Oroszország nem fog olajat szállítani azoknak az országoknak, amelyek támogatják az orosz export ellen bevezetett árplafont - jelentette ki Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című lapban kedden közölt interjújában arra a kérdésre, hogy tárgyalnak-e a barátságtalan országokkal, például Japánnal, az orosz olaj beszerzésének kilátásairól.
„Az energiapiacok jelenleg erős ingadozásnak vannak kitéve, érezhető az energiaforrások hiánya és az árak emelkedése. A japán kormány azonban kötelezettségeket vállalt az orosz eredetű olaj árplafonjával kapcsolatban - ez egy piacellenes intézkedés, amely megszakítja az ellátási láncokat. Mint már többször is kijelentettük, Oroszország nem fog olajat szállítani azoknak az országoknak, amelyek támogatják ezt a provokatív kezdeményezést” – mondta Rudenko.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!