Hirdetés

Zelenszkij: a szövetségesek az orosz olajlétesítmények elleni támadások leállítását kérik

Zelenszkij

Nincs zsákutca? Zelenszkij szerint a béketárgyalások folytatódhatnak

Fotó: Facebook/Володимир Зеленський

Ukrajna néhány szövetségese „jelzéseket” küldött Kijevnek arról, hogy a globális energiaárak emelkedése miatt érdemes lenne mérsékelni az orosz olajiparra mért távolsági csapásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn.

Krónika

2026. március 31., 09:592026. március 31., 09:59

Zelenszkij a Reuters szerint egy WhatsApp-csevegés során újságíróknak nyilatkozva

elmondta, hogy Ukrajna hajlandó viszonozni a gesztust, ha Oroszország leállítja az ukrán energiarendszer elleni támadásokat, és hogy Kijev nyitott egy húsvéti fegyverszünetre.

Hirdetés

„A közelmúltban, egy ilyen súlyos globális energiaválságot követően, valóban kaptunk jelzéseket néhány partnerünktől arról, hogyan csökkenthetnénk a válaszlépéseinket az Oroszországi Föderáció olaj- és energiaipara ellen” – mondta Zelenszkij.

A helyzetet jól ismerő forrás szerint amerikai tisztségviselők rendszeres beszélgetéseik keretében közvetítették ezt az üzenetet ukrán kollégáiknak, hozzátéve, hogy az első „jelzések” úgy tűnik, Moszkvából érkeztek.

Az amerikai külügyminisztérium és a washingtoni orosz nagykövetség nem reagált azonnal a kommentárkérésre.

Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja szűkítette a nemzetközi olaj-, gáz- és finomított termékek ellátását, ami az energiaellátás történelem legnagyobb zavarához vezetett, és az árak az egekbe szöktek.

Az orosz támadások Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen máris ellátási gondokat okoztak az országnak.

A Közel-Keleten töltött négy napos látogatásáról frissen visszatérve Zelenszkij elmondta, hogy megállapodást kötött a régió néhány országával Ukrajna energiaellátásának támogatásáról.

Zelenszkij a hétvégén, közel-keleti körútja során elmondta, hogy megállapodást kötött egy évre szóló dízelolaj-szállításról Ukrajnába, anélkül, hogy további részleteket közölt volna.

A dízelolaj elengedhetetlen az ukrán fegyveres erők működéséhez és az ország mezőgazdasági ágazata számára, amely a gazdaság alapját képezi.

Látogatása során Ukrajna keretmegállapodásokat írt alá Szaúd-Arábiával és Katarral, és közölte, hogy egy másik is készül az Egyesült Arab Emírségekkel.

Zelenszkij elmondta, hogy a közel-keleti vezetőkkel folytatott tárgyalásai során felvetette a légvédelmi rakéták szállításának kérdését, anélkül, hogy jelezte volna, született-e bármilyen megállapodás.

Az iráni háború miatt Ukrajna nemzetközi partnerei jelenleg „elsősorban” a Közel-Keletre küldik ballisztikus rakétavédelmi rendszereiket, és Ukrajnáról néha elfeledkeznek – mondta.

Zelenzskij hétfőn arról is beszélt, hogy

az Oroszország és Ukrajna közötti, az Egyesült Államok által közvetített béketárgyalások nem jutottak zsákutcába.

A Kyiv Independent kérdésére válaszolva kijelentette, hogy a tárgyalásokat csupán elhalasztották.

A nyilatkozat apropója, hogy a diplomáciai folyamatok megrekedtek: az Egyesült Államok jelenleg az iráni háborúra koncentrál, és új Kijev–Moszkva–Washington tárgyalásokra nincs kitűzve időpont.

A szünet ellenére Zelenszkij igyekezett lendületet sugározni, még akkor is, ha az alapvető nézeteltérések – különösen a területi kérdésekben – továbbra is megoldatlanok.

Idézet
A háromoldalú találkozónak meg kell történnie; kétségtelenül elhalasztják, mert az Egyesült Államok jelenleg Iránra koncentrál”

– mondta Zelenszkij a lehetséges következő tárgyalási fordulóról.

„Nem hiszem, hogy patthelyzetbe kerültünk” – tette hozzá. „Meg kell szerveznünk egy háromoldalú találkozót, és folytatnunk kell a diplomáciai úton.”

Ukrajna álláspontja szerint a jelenlegi frontvonal befagyasztása jelenti a tűzszünet legreálisabb alapját. Oroszország azonban bármely megállapodás előfeltételeként továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán erők vonuljanak vissza a Donbasz egyes részeiről – ezt a követelést Kijev elutasította.

Ugyanakkor az Egyesült Államok jelezte, hogy csak akkor hajlandó biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának, ha átfogó békemegállapodás születik – így gyakorlatilag összekapcsolta ezeket a kötelezettségvállalásokat a területi viták, köztük a donbaszi kérdés megoldásával.

Az Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével zajló legutóbbi háromoldalú tárgyalásokra február 16-án került sor.

A február végére tervezett – később március elejére átütemezett – következő találkozót röviddel azelőtt halasztották el, hogy Washington támadást indított Irán ellen.

Zelenszkij elmondta, hogy Oroszország jelezte, nem áll készen az Egyesült Államokban való találkozóra, és helyette néhány héttel ezelőtt alternatív helyszíneket javasolt, például Törökországot vagy Svájcot.

„Készek vagyunk támogatni egy találkozót Svájcban, Törökországban vagy bárhol, ahol partnereink készek rá” – mondta, hozzátéve, hogy Washington jelezte, tárgyalócsapata egyelőre az Egyesült Államokban marad.

Zelenszkij megjegyezte, hogy „a labda most az Egyesült Államok és Oroszország térfelén van”, jelezve, hogy Kijev a másik két fél lépésére vár.

„Ma sokkal erősebbek vagyunk, mint az elmúlt hat hónapban bármikor” – állította.

Dróntámadás érte a balti-tengeri Uszty-Luga kikötőt
Harmincnyolc ukrán drónt lőttek keddre virradóra a leningrádi régió felett, az uszty-lugai kikötőben károk keletkeztek, három ember, köztük két gyermek, megsebesült – közölte Alekszandr Drozgyenko kormányzó a Max-csatornáján.
A kormányzó szerint Molodcovo településen drónszilánkok megrongáltak három lakóházat, két iskolai tantermet és egy szociális ellátó központot.
A szentpétervári Pulkovo repülőtéren több mint hatvan járat fogadását és indítását halasztották el, ami más régiókban is befolyásolta a légiforgalmat.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az éjszaka folyamán a légvédelem 92 ukrán drónt semmisített meg 12 régió légterében.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak a „kijevi rezsim háborús bűnei” ügyében illetékes nagykövete kedden közölte, hogy a múlt héten Oroszországban húsz civil vesztette életét ukrán támadások következtében, 137 pedig megsebesült. A sérülések mintegy 80 százalékát pilóta nélküli repülőszerkezetek okozták.

Zelenszkij hétfőn Kijevben Andrej Gjurov ügyvivő bolgár miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján azt is kijelentette:

elképzelhető, hogy Ukrajna nem tud felkészülni a következő télre az Európai Unió 90 milliárd eurós hitelének blokkolása miatt, amelyből 45 milliárdnak már az idén meg kellene érkeznie.

Arra a kérdésre, hogy milyen kockázatokat lát az EU pénzügyi támogatásának blokkolása miatt, Zelenszkij így válaszolt: „a legnagyobb kockázat a felkészülés a télre, mert van egy átfogó terv az energetika és a vízellátás védelmére. A terv arra alapul, hogy télre minden elkészül, legalábbis a fizikai védelem, beleértve a különböző légvédelmi megoldásokat is”.

Hozzátette, hogy

márciusban Ukrajna minden régiója, köztük a főváros is, elfogadta az ellenállóképességi terveket. A terv végrehajtása április 1-jétől indult volna, ám a finanszírozás hiánya miatt a nagyszabású munkálatok nem kezdődtek el.

„Ezért jelent ez a késlekedés kockázatot a télre nézve. Most minden erőforrást a finanszírozás megszerzésére fordítunk” – tette hozzá az államfő. Hangsúlyozta egyúttal, hogy az unió 90 milliárd eurós hitelének, pontosabban annak első, 45 milliárd eurós részletének ügyét az európai vezetőknek kell megoldaniuk.

„Beszélhetünk akármennyit Ukrajna támogatásáról és védelméről, ha a támogatásra és a védelemre szánt pénz blokkolva van. Ezt meg kell oldani. Nagyon bízunk abban, hogy az európai vezetők együtt sokkal erősebbek, mint egy-egy személy külön” – mondta Zelenszkij.

Az államfő közölte: Ukrajna és Bulgária az idei év végéig létrehoz egy energetikai folyosót, amely alternatívát jelenthet abban az esetben, ha egyes európai országok blokkolnák az energiahordozók szállítását Ukrajnába.

„Ezen keresztül Ukrajna évente mintegy 10 milliárd köbméter gázt kaphat. Reményeink szerint ezt a folyosót műszakilag az év végéig kiépítjük” – emelte ki.

Zelenszkij megköszönte Bulgáriának, hogy csatlakozott az ukrán fegyverigényeket kielégíteni hivatott NATO-kezdeményezéshez, a PURL programhoz, hangsúlyozva, hogy ez lehetőséget ad Ukrajna számára a légvédelmi stratégia megerősítésére a következő fűtési szezon előtt.

„Hálás vagyok azért is, hogy Bulgária közvetlen, átlátható és egyértelmű támogatást nyújt Ukrajna jövőbeli európai uniós csatlakozásához. Köszönjük ezt a következetes politikát” – tette hozzá az ukrán elnök.

Robert Fico: Ursula von der Leyen összejátszik Volodimir Zelenszkijjel a Barátság kőolajvezeték ügyében
Az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, Ukrajnát részesíti előnyben az európai uniós tagállamok kárára, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök pedig megegyezhetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel abban, hogy az uniós vizsgálócsoportnak nem engedik meg a Barátság kőolajvezeték állapotának helyszíni vizsgálatát – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyban hétfőn.
Robert Fico ezekkel a szavakkal az Európai Bizottság Pozsonynak küldött hivatalos levelére reagált, amelyben a Szlovákia által a dízelüzemanyagra bevezetett korlátozások, konkrétan a külföldiek számára érvényesített külön árszabás visszavonását követeli.
A szlovák miniszterelnök azt, hogy a brüsszeli bizottság magának tulajdonítja a jogot, hogy Pozsony intézkedését visszájára fordítsa, felháborítónak nevezte és rámutatott: a bizottság kettős mércét alkalmaz, és egyértelmű példáját adta annak, hogy Ukrajna érdekeit részesíti előnyben egy uniós tagállam kárára.
„Ez Szlovákia és Magyarország, de egész Közép-Európa gazdasági érdekeinek megkárosítása, mert ha a Barátság kőolajvezeték működne, nem lennének ilyen problémáink” – emelte ki Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség is idézte.
A szlovák miniszterelnök bírálta Ursula von der Leyent amiatt is, hogy nem képes rákényszeríteni Zelenszkijt arra, hogy megengedje az uniós vizsgálócsoportnak, hogy helyszínen vizsgálja meg a Barátság kőolajvezeték állapotát.
„Már tényleg senki sem veszi önt komolyan, hogyhogy nem képes elintézni azt sem, hogy a vizsgálócsoport három vagy négy embere odamehessen megnézni a kőolajvezetéket? Vagy szándékosan, Zelenszkij elnökkel való megegyezés alapján csinálja ezt? Én kimondom: meggyőződésem, hogy megegyezett Zelenszkij elnökkel ebben az eljárásban” – hangsúlyozta Robert Fico, aki bírálta azt is, hogy az Ukrajnába küldött uniós vizsgálócsoportban nincs képviselve sem Szlovákia, sem Magyarország, tehát a fennálló helyzetben leginkább érintett tagállamok.
A szlovák miniszterelnök hangot adott azon nézetének is, hogy az Európai Bizottság az ügyben tanúsított hozzáállásával a szlovákiai politikai küzdelmet is befolyásolni igyekszik, arra számítva, hogy egy olyan helyzetet teremthet, amely árthat a jelenlegi kormánynak a jövőre esedékes választások előtt.
„Ha az Európai Bizottság arra számít, hogy olyan gazdasági és szociális helyzetet tud teremteni Szlovákiában, amely megkárosíthatná ezt a kormányt a következő választások előtt, akkor tudniuk kell, hogy természetesen védekezni fogunk egy ilyen elképzeléssel szemben, és mindent megteszünk azért, hogy ez ne így legyen” – szögezte le Robert Fico. Hozzátette: a pozsonyi kormány nem fog egyetérteni Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásával sem.
A Barátság kőolajvezeték leállítása miatt Szlovákiában februárban kőolaj-szükséghelyzetet, illetve néhány hete a dízelüzemanyagra vonatkozó korlátozásokat is be kellett bevezetni.

Közel 30 ezer külföldi zsoldost azonosított Ukrajna
Ukrajna március 30-i állapot szerint 27 407 olyan külföldi állampolgárt azonosított, akik Oroszország oldalán harcolnak az Ukrajna elleni háborúban; ez a szám novemberi több mint 18 000-ről emelkedett, és a hadifoglyok kezelésével foglalkozó koordinációs központ szerint Moszkva legalább 135 országból toborozza őket.
A parancsnokság szerint a toborzási hálózat az arab világra is kiterjed, és észak-afrikai és közel-keleti országokat nevezett meg.
„Egyiptom, Jemen, Szomália, Irak, Algéria, Szíria, Marokkó, Jordánia – ez messze nem teljes lista azokról az arab országokról, amelyek állampolgárait az Oroszországi Föderáció toborozza az Ukrajna elleni háborúba” – közölte a parancsnokság március 30-i nyilatkozatában.
Március elején a központ közölte, hogy az általa azonosított külföldi harcosok közel fele Ázsiából származik, bár toborzottakat azonosítottak az EU tagállamaiban is, többek között Olaszországban.
Dmitro Uszov dandártábornok, a koordinációs központ titkára novemberben elmondta, hogy Oroszország 2023 óta kiterjedt globális toborzási hálózatot épített ki a harctéri veszteségek pótlására, és a szerződést aláíró külföldiek száma havonta több százról több ezerre emelkedett.
A parancsnokság szerint az orosz hadseregben szolgáló külföldi állampolgárokra vonatkozó adatok nagy részét akkor állítják össze, amikor ezeket a harcosokat fogságba ejtik, többek között az ukrán „I Want to Live” (Élni akarok) projekt keretében, amely arra ösztönzi az orosz oldalon harcolókat, hogy adják meg magukat az ukrán erőknek.
„Összesen több száz külföldi áll jelenleg ukrán fogságban, és számuk folyamatosan növekszik. Hetente az ukrán védelmi erők egy-három harmadik ország állampolgárát ejti fogságba, akiket a Kreml-rezsim gyakorlatilag biztos halálba küld” – közölte a parancsnokság.

Orosz külügyminiszter-helyettes: Oroszország nem fog olajat szállítani az árplafont támogató országoknak
Oroszország nem fog olajat szállítani azoknak az országoknak, amelyek támogatják az orosz export ellen bevezetett árplafont - jelentette ki Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című lapban kedden közölt interjújában arra a kérdésre, hogy tárgyalnak-e a barátságtalan országokkal, például Japánnal, az orosz olaj beszerzésének kilátásairól.
„Az energiapiacok jelenleg erős ingadozásnak vannak kitéve, érezhető az energiaforrások hiánya és az árak emelkedése. A japán kormány azonban kötelezettségeket vállalt az orosz eredetű olaj árplafonjával kapcsolatban - ez egy piacellenes intézkedés, amely megszakítja az ellátási láncokat. Mint már többször is kijelentettük, Oroszország nem fog olajat szállítani azoknak az országoknak, amelyek támogatják ezt a provokatív kezdeményezést” – mondta Rudenko.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost

Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.

Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost
Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost
2026. április 17., péntek

Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost

Hirdetés
2026. április 17., péntek

Gulyás Gergely: olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni

Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.

Gulyás Gergely: olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni
2026. április 17., péntek

Magyar Péter: nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére

Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.

Magyar Péter: nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére
2026. április 17., péntek

Adnak-e innovatív gyógyszereket Romániának? – Elkezdődtek a tárgyalások a Pfizerrel

Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.

Adnak-e innovatív gyógyszereket Romániának? – Elkezdődtek a tárgyalások a Pfizerrel
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Megkezdődtek az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítő tárgyalásai

Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.

Megkezdődtek az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítő tárgyalásai
2026. április 17., péntek

Oroszország észak-európai NATO-tagállamokat fenyeget Ukrajna dróntámadásainak állítólagos támogatása miatt

Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára figyelmeztette Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Moszkva fenntartja magának az „önvédelemhez való jogot”, ha ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadnának Oroszországra.

Oroszország észak-európai NATO-tagállamokat fenyeget Ukrajna dróntámadásainak állítólagos támogatása miatt
2026. április 17., péntek

Trump szerint Irán lemond az atomfegyverről, tűzszünet kezdődött Libanonban

Irán hajlandó lemondani az atomfegyverről, és „nagyon közel” van a megállapodás – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.

Trump szerint Irán lemond az atomfegyverről, tűzszünet kezdődött Libanonban
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Országgyűlési választás: lezárult a levélszavazatok összesítése

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.

Országgyűlési választás: lezárult a levélszavazatok összesítése
2026. április 16., csütörtök

Orbán Viktor: teljes megújulásra van szükség a jobboldalon a választási vereség után

Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.

Orbán Viktor: teljes megújulásra van szükség a jobboldalon a választási vereség után
2026. április 16., csütörtök

Magyar Péter: nem a Karmelitában lesz a miniszterelnök irodája

A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.

Magyar Péter: nem a Karmelitában lesz a miniszterelnök irodája
Hirdetés
Hirdetés