
Beavatkozás? A washingtoni képviselőház jogi bizottságának jelentése súlyos vádakat tartalmaz a 2024-es romániai elnökválasztás kapcsán
Fotó: Pixabay
Az Európai Bizottság beavatkozik a tagállamok választásaiba, ez történt a 2024-es romániai elnökválasztás esetén is – áll egy, az Egyesült Államok képviselőházának jogi bizottsága által elfogadott jelentésben.
2026. február 04., 10:562026. február 04., 10:56
A súlyos megállapításokat tartalmazó washingtoni jelentésben az Európai Bizottság által tíz éven át folytatott, az amerikai közbeszéd cenzúrázására irányuló kampányról is szó esik.
Az amerikai dokumentumban az Európai Bizottság több országban, többek között Romániában történt indokolatlan beavatkozásról írnak, és megállapítják:
„Az Európai Bizottság nyomást gyakorolt a közösségimédia-platformokra, hogy cenzúrázzák a tartalmakat a szlovák, holland, francia, moldovai, román és ír választások előtt, valamint a 2024. júniusi európai parlamenti választások előtt.
A DSA (digitális szolgáltatásokról szóló törvény) 2023-as hatálybalépése óta az Európai Bizottság fellépett a közösségi oldalak ellen, és nyomást gyakorolt rájuk, hogy agresszíven cenzúrázzák a tartalmakat a moldovai, holland, francia, ír és romániai választások előtt. A Bizottság gyors reagálású rendszereket aktivált a 2024-es francia parlamenti választás, a 2024-es moldovai elnökválasztás, a 2024–2025-ös román elnökválasztás és a 2025-ös német parlamenti választás előtt” – áll a jelentésben.
2024 decemberében a román alkotmánybíróság érvénytelenítette az előző hónapban tartott elnökválasztás első fordulójának eredményét, amelyet a kevéssé ismert független populista jelölt, Călin Georgescu nyert, miután a román titkosszolgálatok azt állították, hogy Oroszország titokban támogatta Georgescut egy TikTokon végrehajtott összehangolt kampány révén” – áll az amerikai kongresszusi bizottság munkajelentésében.

Călin Georgescu hétfőn megjelent a bukaresti törvényszéken, ahol a legionárius propaganda vádja miatt indult per alapfokú tárgyalásának megkezdését elrendelő bírósági határozat elleni fellebbezéséről döntenek.
Az Európai Bizottságnak bemutatott dokumentumokban, amelyekben a TikTok tartalom-moderálási gyakorlatának vizsgálatához az orosz beavatkozás bizonyítatlan állítását használták fel, a közösségi hálózat kijelentette, hogy „nem talált bizonyítékot, és nem mutattak be neki semmilyen bizonyítékot egy 25 000 fiókból álló, Georgescu kampányához kapcsolódó koordinált hálózat létezésére”.
– teszi hozzá a jelentés.
Mint ismeretes, 2024. december 6-án Románia alkotmánybírósága érvénytelenítette az első és a második forduló szavazását a Román Hírszerző Szolgálat azon állítása alapján, hogy Oroszország kampányt folytatott a TikTokon, hogy mesterségesen növelje Georgescu támogatottságát.
Az SRI szerint bár a TikTok blokkolta a bizonyos bejegyzésekhez való vizuális hozzáférést Románia területén, azok más országokban továbbra is láthatóak voltak és megoszthatók voltak.
A választási eredményeket azonban soha nem állították vissza, és 2025 májusában a hatalom által támogatott jelölt nyerte el a román elnöki posztot az új időpontra kitűzött választásokon – áll a jelentésben.
Mint arról beszámoltunk,
Többek között az alkotmányos rend megdöntésének kísérletével, a fegyvertartás szabályainak megsértésével és robbanóanyaggal való visszaéléssel vádolják őket.
Az ügyészek szerint Horațiu Potra és zsoldoscsapata a 2024 végi elnökválasztás érvénytelenítése után megpróbált beszivárogni az utcai tüntetésekbe, hogy káoszt teremtsen.
– állítja a vádhatóság.
Georgescu 2025. február 26. óta bűnügyi felügyelet alatt áll.
Ügyészségi engedély nélkül nem hagyhatja el az országot, továbbá nem tehet közzé legionárius, fasiszta, antiszemita, rasszista vagy idegengyűlölő tartalmakat a közösségi médiában.
Mint ismeretes, az alkotmánybíróság 2024. december 6-án érvénytelenítette az első elnökválasztási forduló eredményét, és úgy döntött, hogy elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot. Határozatát a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), a belügyminisztérium és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) jelentései alapján hozta meg a testület.
A dokumentumokból állítólag az derült ki, hogy
A dokumentumok arra is rávilágítottak, hogy egy külföldi állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe, és Románia az agresszív orosz hibrid hadviselés célpontja volt.
Mint arról beszámoltunk, egy kiszivárgott jegyzőkönyv szerint az elnökválasztás eredményének érvénytelenítése abban is közrejátszott, hogy a Trump-adminisztráció a demokrácia és a jogállamiság elvének megsértésére hivatkozva továbbra is kívül tartja Romániát a könnyített beutazást jelentő Visa Wavier-programon.

A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Újabb kárpátaljai magyar esett el az Ukrajnában tomboló háborúban – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Az erdélyi magyarok, különösen a székelyföldi megyékben a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort támogatják – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kyiv Postnak nyilatkozva „szörnyűnek” minősítette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos támadásait, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni.
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
A belga rendőrség csütörtökön házkutatást tartott az Európai Bizottságban a brüsszeli intézmény 2024-es ingatlaneladásait érintő esetleges szabálytalanságok kivizsgálását célzó nyomozás részeként – tájékoztatott a The Brussels Times.
Az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetés jelen van, de amennyiben az Északi-sarkvidék biztonsága kerül szóba, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Kína is érdeklődést mutat a térség iránt – közölte a NATO-főtitkár Brüsszelben.
Az orosz hadsereg összesen 244 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen csütörtökre virradóra, a célpontok több mint 85 százalékát megsemmisítette a légvédelem, azonban a támadásban sokan megsebesültek.
Donald Trump amerikai elnök továbbra is a tárgyalásos rendezést helyezi előtérbe az Egyesült Államok Iránnal fennálló nézeteltéréseinek rendezése érdekében.
1 hozzászólás