Háború. Kárpátalja ellen az eddigi legnagyobb légitámadást hajtották végre az oroszok
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Nincsenek halálos áldozatai a Kárpátalját ért eddigi legnagyobb, szerda délutáni orosz dróntámadásnak – közölte Miroszlav Bileckij, a kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője. Az oroszok 11 drónnal támadták a régiót, a közösségi platformok felhasználói több becsapódást jelentettek Szolyváról, Munkácsról és Ungvárról is. A magyar kormány és az államfő, valamint a Fidesz és a KDNP is elítélte a támadást, amely miatt csütörtökre berendelték az orosz nagykövetet a magyar külügyminisztériumba.
2026. május 14., 08:292026. május 14., 08:29
A Kárpátalja.ma beszámolója szerint az illetékes elmondta: több járásban is a létfontosságú infrastruktúrát támadta az ellenség.
A régió légterébe 11 Sahid és Gerany típusú kamikazedrón hatolt.
A légvédelmi egységek többségüket hatástalanították, néhány azonban célba ért. Mint fogalmazott,
Minden helyszínen dolgoznak a katasztrófaelhárítók.
A kormányzó köszönetét fejezte ki a légvédelmi erőknek, a Nemzeti Gárdának, a rendőrség és a mentők dolgozóinak gyors és professzionális fellépésükért. Mint megjegyezte, a legfontosabb, hogy a légitámadás nem követelt emberéletet.
Miroszlav Bileckij jelezte, hogy kezdeményezi a megye területén található óvóhelyek sürgős ellenőrzését, állapotuk és hozzáférhetőségük felmérését.
Orbán Anita magyar külügyminiszter elítélte a támadást, és közölte, öt drón becsapódásáról tudnak: kettő Szolyva mellett, egy Ungváron, további kettő pedig egy-egy településen szórványosan ért földet.
A szolyvai egy vasútállomásnak a transzformátorát érte, az ungvári pedig egy ipari létesítményt – tette hozzá.
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Magyar Péter miniszterelnök a Tisza-kormány első ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján, szerdán Ópusztaszeren közölte:
A kormányfő kiemelte: Magyarország kormánya mélységesen elítéli az orosz dróntámadást a magyarok által is lakott Kárpátalja ellen. Közölte: a jelenlegi tudásuk szerint véget ért a dróntámadás, ugyanakkor az ukrán hatóságok továbbra is készenlétet javasolnak a lakosságnak. A háború kitörése óta ez volt a leghevesebb olyan dróntámadás, amely elérte Kárpátalját
– mutatott rá.
Orbán Anita külügyminiszter berendelte Oroszország nagykövetét a Külügyminisztériumba, és tájékoztatást kér arról, hogy Oroszország mikor tervezi végre lezárni ezt a több mint négy éve kezdett háborút – mondta Magyar Péter.
Megjegyezte: Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert tájékoztatta a MÁV vezetése, hogy magyar vasutasokat is óvóhelyre küldtek, hiszen ott voltak a csapi állomásnál, de azóta már áthozták őket a magyar területre.
aki erről a hivatalos Facebook-oldalán adott hírt szerda este.
Az államfő azt írta, hogy az eddigi legnagyobb kiterjedésű, egészen Ungvárig érő orosz dróntámadás érte Kárpátalját. Személyi sérülésről nincs információnk – tette hozzá.
„Imádkozom a kárpátaljaiakért! Elítélem a támadást, mindent meg kell tenni azért, hogy a háború végre véget érjen!” – olvasható Sulyok Tamás bejegyzésében.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Facebook-oldalára szerda este feltöltött videóban a kárpátaljai dróntámadással összefüggésben arról beszélt:
A tárcavezető Ópusztaszeren, a kormány első ülésénének szünetében felvett videóban azt mondta: „most arról szeretnék szólni a Kárpátalján élő magyar testvéreinknek, hogy aggodalommal követjük azokat az eseményeket, amelyek a mai napon történtek, hogy Oroszország dróntámadást intézett kárpátaljai létesítmények ellen”.
Figyeljük és próbáljuk megérteni, hogy mi történt: azzal együtt, hogy a kormány már elítélte az orosz támadást, szeretnénk mindenben segítségére lenni magyar testvéreinknek, az ott élőknek, hogyha bármiféle szükségük van – fogalmazott.
Kapcsolatban vagyunk a magyar közösséggel, konzulokkal, és ha bármi olyan helyzet merül fel, amelyben Magyarország segítségre lehet, akkor segíteni fogunk – tette hozzá Tarr Zoltán.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a Facebook-oldalán azt írta: „a kárpátaljai magyarság nem tehet a háborúról. A leghatározottabban elítéljük és elfogadhatatlannak tartjuk az orosz dróntámadást.”
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a Facebook-oldalán közölte: a KDNP elítéli a kárpátaljai dróntámadást.
Minél hamarabb fegyverszünetre és békére van szükség – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.
Oroszország kedd estétől szerda délutánig több hullámban mért dróncsapásokat Ukrajnára.
„Ma egész nap az oroszok Sahíd csapásmérő drónok hullámait indítják régióink ellen, különösen a NATO-országok határaihoz legközelebb eső térségeket célozva. Találatok voltak Kárpátalján, Lviv megyében, Voliny, Ivano-Frankivszk és Rivne megyében is” – írta délután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon, hozzátéve, hogy számos más régiót, köztük a főváros környékét is érték támadások.
Az elnök közölte, hogy a nap kezdete óta legalább 800 orosz drónt indítottak, és még délután is újabb drónok hatoltak be az ország légterébe.
„Fontos, hogy a világ ne hallgasson erről, hogy Oroszország valódi szándékai világosak legyenek a vezetők és az országok számára. Fontos, hogy valódi nyomás nehezedjen az agresszorra, hogy ez a terror megszűnjön”
– hangsúlyozta Zelenszkij.
A déli Herszon megyében a nap folyamán két ember halt meg és 26 szenvedett sebesüléseket, köztük tűzoltók és rendőrök is – hozta nyilvánosságra a megyei ügyészi hivatal.
Ivano-Frankivszkban a helyi hatóságok közlése szerint dróntalálat ért egy többszintes lakóépületet, többen megsebesültek, de számuk egyelőre nem ismert
Helyi tisztségviselők közölték, hogy a Lengyelországgal határos Voliny megyében öt civil sebesült meg, a szomszédos Lviv megyében található Zsovkva városában pedig egy orosz drón egy közelebbről nem megnevezett létfontosságú infrastrukturális létesítményt talált el, ami miatt a város áram nélkül maradt.
Olekszij Kuleba, Ukrajna helyreállításáért felelős miniszterelnök-helyettese arról tájékoztatott a Facebookon, hogy
a Rivne megyei Zdolbunyivban pedig két vasúti dolgozó életét vesztette.
A Naftohaz ukrán állami gázvállalat közölte, hogy a keleti országrészben lévő Harkiv megyében egy orosz drón megrongálta az egyik gázkitermelő létesítményt, és támadás ért egy termelési objektumot a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyében. Személyi sérülés nem történt.
Csütörtök reggeli beszámolók szerint
Az Ukrajna nyugati régióit érő légitámadásokkal egy időben Bukarestben zajlott a Bukaresti Kilencek találkozója, amely a NATO keleti szárnyán található tagállamokat tömöríti, és amelyen Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett.
Mark Rutte: erősebb Európára van szükség egy erősebb NATO-n belül
Oroszország továbbra is legnagyobb és legközvetlenebb fenyegetés a NATO számára, ezért a védelmi szövetségnek újabb szintre kell lépnie, egy erősebb Európára van szükség egy erősebb NATO-n belül – hangoztatta a védelmi szövetség főtitkára szerdán a román fővárosban, a Bukaresti Kilencek (B9) és az Északi Szövetségesek csúcstalálkozóját követő sajtóértekezleten.
Mark Rutte szerint a tanácskozás zárónyilatkozatában szereplő NATO 3.0 fogalma a védelmi szövetség fejlődésének egy következő „logikus” szintjére utal, amelyben Európa is megerősíti saját védelmét, növeli biztonsági beruházásait, fokozatosan behozva lemaradását az Egyesült Államokkal szemben.
A NATO-főtitkár szerint Európa „meghallotta” Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetését, és az európai szövetségesek is elkezdték növelni védelmi kiadásaikat, a GDP 2 százalékának megfelelő szintről a legutóbbi hágai NATO-csúcson kitűzött 5 százalék felé.
Mark Rutte szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével folytatott megbeszélésen a bukaresti csúcstalálkozó résztvevői megvitatták, mit lehetne még tenni a háborúban álló ország támogatása érdekében. Úgy értékelte, hogy egy erős Ukrajna az egyetlen módja az orosz agresszió féken tartásának, és továbbra is támogatni kell Ukrajnát. „Ukrajna biztonság a mi biztonságunk is” – fogalmazott a NATO-főtitkár.
A bukaresti tanácskozást lezáró sajtóértekezleten Nicușor Dan román államfő is kitért a NATO 3.0 fogalmára, amely szerinte nem a tagországok NATO-n belüli arányos hozzájárulására vonatkozik.
„Az Egyesült Államok és Európa méltányos hozzájárulása nem azt jelenti, hogy Európa Európát védi, az Egyesült Államok pedig saját magát. A NATO 3.0 egyszerűen azt jelenti, hogy ugyanazon – de természetesen folyamatosan frissülő – protokollok mentén arányos a szövetségesek hozzájárulása” – mondta.
Nicușor Dan szerint a „számottevő” amerikai jelenlét az európai országok közös érdeke. Úgy vélekedett: a NATO-tagállamok többsége szeretne amerikai katonai jelenlétet a saját területén, de az európai szövetségesek soha nem fognak arról vitázni egymás között, hogy miként „osszák el” az amerikai csapatokat Európa területén.
A B9-en belüli együttműködés folytatódik és egyre erősebbé válik – jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök a szerdai B9-csúcs után, hozzátéve, hogy a részt vevő államok támogatják a formátum bővítését az északi országokkal.
A B9-ek bukaresti tanácskozását lezáró sajtóértekezleten a regionális összefogás társelnökeként a lengyel államfő is részt vett. Karol Nawrocki rámutatott: bár a Bukaresti Kilencek eredetileg a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő tagországok képviseletére jött létre, a B9-ek támogatják a formátum bővítését az északi államokkal, Svédországgal, Norvégiával, Finnországgal, Izlanddal és Dániával.
„Így kiterjeszthetjük biztonsági perspektívánkat a keleti szárny teljes hosszán, északról dél felé, az Északi-sarktól a Fekete-tengerig, a Balti-tengeren át. Örülök, hogy ez a terv megvalósul, és az északi országok képviselőinek részvétele ezen a csúcson a legjobb bizonyíték erre” – idézte az Agerpres a lengyel elnököt.
Nawrocki a transzatlanti kapcsolatok fontosságát kiemelve azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nélkül nem létezik NATO. Ugyanakkor az Európai Uniónak is meg kell erősítenie védelmi képességeit, „jó és stabil partnerségre van szükségünk” – mondta a lengyel államfő.
A Bukaresti Kilencek (B9) és az északi NATO-szövetségesek vezetői a Cotroceni-palotában tartott szerdai csúcstalálkozójuk után kiadott közös nyilatkozatukban kiálltak az igazságos és tartós ukrajnai béke mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!