Háború. Kárpátalja ellen az eddigi legnagyobb légitámadást hajtották végre az oroszok
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Nincsenek halálos áldozatai a Kárpátalját ért eddigi legnagyobb, szerda délutáni orosz dróntámadásnak – közölte Miroszlav Bileckij, a kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője. Az oroszok 11 drónnal támadták a régiót, a közösségi platformok felhasználói több becsapódást jelentettek Szolyváról, Munkácsról és Ungvárról is. A magyar kormány és az államfő, valamint a Fidesz és a KDNP is elítélte a támadást, amely miatt csütörtökre berendelték az orosz nagykövetet a magyar külügyminisztériumba.
2026. május 14., 08:292026. május 14., 08:29
A Kárpátalja.ma beszámolója szerint az illetékes elmondta: több járásban is a létfontosságú infrastruktúrát támadta az ellenség.
A régió légterébe 11 Sahid és Gerany típusú kamikazedrón hatolt.
A légvédelmi egységek többségüket hatástalanították, néhány azonban célba ért. Mint fogalmazott,
Minden helyszínen dolgoznak a katasztrófaelhárítók.
A kormányzó köszönetét fejezte ki a légvédelmi erőknek, a Nemzeti Gárdának, a rendőrség és a mentők dolgozóinak gyors és professzionális fellépésükért. Mint megjegyezte, a legfontosabb, hogy a légitámadás nem követelt emberéletet.
Miroszlav Bileckij jelezte, hogy kezdeményezi a megye területén található óvóhelyek sürgős ellenőrzését, állapotuk és hozzáférhetőségük felmérését.
Orbán Anita magyar külügyminiszter elítélte a támadást, és közölte, öt drón becsapódásáról tudnak: kettő Szolyva mellett, egy Ungváron, további kettő pedig egy-egy településen szórványosan ért földet.
A szolyvai egy vasútállomásnak a transzformátorát érte, az ungvári pedig egy ipari létesítményt – tette hozzá.
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Magyar Péter miniszterelnök a Tisza-kormány első ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján, szerdán Ópusztaszeren közölte:
A kormányfő kiemelte: Magyarország kormánya mélységesen elítéli az orosz dróntámadást a magyarok által is lakott Kárpátalja ellen. Közölte: a jelenlegi tudásuk szerint véget ért a dróntámadás, ugyanakkor az ukrán hatóságok továbbra is készenlétet javasolnak a lakosságnak. A háború kitörése óta ez volt a leghevesebb olyan dróntámadás, amely elérte Kárpátalját
– mutatott rá.
Orbán Anita külügyminiszter berendelte Oroszország nagykövetét a Külügyminisztériumba, és tájékoztatást kér arról, hogy Oroszország mikor tervezi végre lezárni ezt a több mint négy éve kezdett háborút – mondta Magyar Péter.
Megjegyezte: Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert tájékoztatta a MÁV vezetése, hogy magyar vasutasokat is óvóhelyre küldtek, hiszen ott voltak a csapi állomásnál, de azóta már áthozták őket a magyar területre.
aki erről a hivatalos Facebook-oldalán adott hírt szerda este.
Az államfő azt írta, hogy az eddigi legnagyobb kiterjedésű, egészen Ungvárig érő orosz dróntámadás érte Kárpátalját. Személyi sérülésről nincs információnk – tette hozzá.
„Imádkozom a kárpátaljaiakért! Elítélem a támadást, mindent meg kell tenni azért, hogy a háború végre véget érjen!” – olvasható Sulyok Tamás bejegyzésében.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Facebook-oldalára szerda este feltöltött videóban a kárpátaljai dróntámadással összefüggésben arról beszélt:
A tárcavezető Ópusztaszeren, a kormány első ülésénének szünetében felvett videóban azt mondta: „most arról szeretnék szólni a Kárpátalján élő magyar testvéreinknek, hogy aggodalommal követjük azokat az eseményeket, amelyek a mai napon történtek, hogy Oroszország dróntámadást intézett kárpátaljai létesítmények ellen”.
Figyeljük és próbáljuk megérteni, hogy mi történt: azzal együtt, hogy a kormány már elítélte az orosz támadást, szeretnénk mindenben segítségére lenni magyar testvéreinknek, az ott élőknek, hogyha bármiféle szükségük van – fogalmazott.
Kapcsolatban vagyunk a magyar közösséggel, konzulokkal, és ha bármi olyan helyzet merül fel, amelyben Magyarország segítségre lehet, akkor segíteni fogunk – tette hozzá Tarr Zoltán.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a Facebook-oldalán azt írta: „a kárpátaljai magyarság nem tehet a háborúról. A leghatározottabban elítéljük és elfogadhatatlannak tartjuk az orosz dróntámadást.”
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a Facebook-oldalán közölte: a KDNP elítéli a kárpátaljai dróntámadást.
Minél hamarabb fegyverszünetre és békére van szükség – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.
Oroszország kedd estétől szerda délutánig több hullámban mért dróncsapásokat Ukrajnára.
„Ma egész nap az oroszok Sahíd csapásmérő drónok hullámait indítják régióink ellen, különösen a NATO-országok határaihoz legközelebb eső térségeket célozva. Találatok voltak Kárpátalján, Lviv megyében, Voliny, Ivano-Frankivszk és Rivne megyében is” – írta délután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon, hozzátéve, hogy számos más régiót, köztük a főváros környékét is érték támadások.
Az elnök közölte, hogy a nap kezdete óta legalább 800 orosz drónt indítottak, és még délután is újabb drónok hatoltak be az ország légterébe.
„Fontos, hogy a világ ne hallgasson erről, hogy Oroszország valódi szándékai világosak legyenek a vezetők és az országok számára. Fontos, hogy valódi nyomás nehezedjen az agresszorra, hogy ez a terror megszűnjön”
– hangsúlyozta Zelenszkij.
A déli Herszon megyében a nap folyamán két ember halt meg és 26 szenvedett sebesüléseket, köztük tűzoltók és rendőrök is – hozta nyilvánosságra a megyei ügyészi hivatal.
Ivano-Frankivszkban a helyi hatóságok közlése szerint dróntalálat ért egy többszintes lakóépületet, többen megsebesültek, de számuk egyelőre nem ismert
Helyi tisztségviselők közölték, hogy a Lengyelországgal határos Voliny megyében öt civil sebesült meg, a szomszédos Lviv megyében található Zsovkva városában pedig egy orosz drón egy közelebbről nem megnevezett létfontosságú infrastrukturális létesítményt talált el, ami miatt a város áram nélkül maradt.
Olekszij Kuleba, Ukrajna helyreállításáért felelős miniszterelnök-helyettese arról tájékoztatott a Facebookon, hogy
a Rivne megyei Zdolbunyivban pedig két vasúti dolgozó életét vesztette.
A Naftohaz ukrán állami gázvállalat közölte, hogy a keleti országrészben lévő Harkiv megyében egy orosz drón megrongálta az egyik gázkitermelő létesítményt, és támadás ért egy termelési objektumot a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyében. Személyi sérülés nem történt.
Csütörtök reggeli beszámolók szerint
Az Ukrajna nyugati régióit érő légitámadásokkal egy időben Bukarestben zajlott a Bukaresti Kilencek találkozója, amely a NATO keleti szárnyán található tagállamokat tömöríti, és amelyen Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett.
Mark Rutte: erősebb Európára van szükség egy erősebb NATO-n belül
Oroszország továbbra is legnagyobb és legközvetlenebb fenyegetés a NATO számára, ezért a védelmi szövetségnek újabb szintre kell lépnie, egy erősebb Európára van szükség egy erősebb NATO-n belül – hangoztatta a védelmi szövetség főtitkára szerdán a román fővárosban, a Bukaresti Kilencek (B9) és az Északi Szövetségesek csúcstalálkozóját követő sajtóértekezleten.
Mark Rutte szerint a tanácskozás zárónyilatkozatában szereplő NATO 3.0 fogalma a védelmi szövetség fejlődésének egy következő „logikus” szintjére utal, amelyben Európa is megerősíti saját védelmét, növeli biztonsági beruházásait, fokozatosan behozva lemaradását az Egyesült Államokkal szemben.
A NATO-főtitkár szerint Európa „meghallotta” Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetését, és az európai szövetségesek is elkezdték növelni védelmi kiadásaikat, a GDP 2 százalékának megfelelő szintről a legutóbbi hágai NATO-csúcson kitűzött 5 százalék felé.
Mark Rutte szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével folytatott megbeszélésen a bukaresti csúcstalálkozó résztvevői megvitatták, mit lehetne még tenni a háborúban álló ország támogatása érdekében. Úgy értékelte, hogy egy erős Ukrajna az egyetlen módja az orosz agresszió féken tartásának, és továbbra is támogatni kell Ukrajnát. „Ukrajna biztonság a mi biztonságunk is” – fogalmazott a NATO-főtitkár.
A bukaresti tanácskozást lezáró sajtóértekezleten Nicușor Dan román államfő is kitért a NATO 3.0 fogalmára, amely szerinte nem a tagországok NATO-n belüli arányos hozzájárulására vonatkozik.
„Az Egyesült Államok és Európa méltányos hozzájárulása nem azt jelenti, hogy Európa Európát védi, az Egyesült Államok pedig saját magát. A NATO 3.0 egyszerűen azt jelenti, hogy ugyanazon – de természetesen folyamatosan frissülő – protokollok mentén arányos a szövetségesek hozzájárulása” – mondta.
Nicușor Dan szerint a „számottevő” amerikai jelenlét az európai országok közös érdeke. Úgy vélekedett: a NATO-tagállamok többsége szeretne amerikai katonai jelenlétet a saját területén, de az európai szövetségesek soha nem fognak arról vitázni egymás között, hogy miként „osszák el” az amerikai csapatokat Európa területén.
A B9-en belüli együttműködés folytatódik és egyre erősebbé válik – jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök a szerdai B9-csúcs után, hozzátéve, hogy a részt vevő államok támogatják a formátum bővítését az északi országokkal.
A B9-ek bukaresti tanácskozását lezáró sajtóértekezleten a regionális összefogás társelnökeként a lengyel államfő is részt vett. Karol Nawrocki rámutatott: bár a Bukaresti Kilencek eredetileg a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő tagországok képviseletére jött létre, a B9-ek támogatják a formátum bővítését az északi államokkal, Svédországgal, Norvégiával, Finnországgal, Izlanddal és Dániával.
„Így kiterjeszthetjük biztonsági perspektívánkat a keleti szárny teljes hosszán, északról dél felé, az Északi-sarktól a Fekete-tengerig, a Balti-tengeren át. Örülök, hogy ez a terv megvalósul, és az északi országok képviselőinek részvétele ezen a csúcson a legjobb bizonyíték erre” – idézte az Agerpres a lengyel elnököt.
Nawrocki a transzatlanti kapcsolatok fontosságát kiemelve azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nélkül nem létezik NATO. Ugyanakkor az Európai Uniónak is meg kell erősítenie védelmi képességeit, „jó és stabil partnerségre van szükségünk” – mondta a lengyel államfő.
A Bukaresti Kilencek (B9) és az északi NATO-szövetségesek vezetői a Cotroceni-palotában tartott szerdai csúcstalálkozójuk után kiadott közös nyilatkozatukban kiálltak az igazságos és tartós ukrajnai béke mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
XIV. Leó pápa felavatta a Sagrada Familia-bazilika legmagasabb, Jézus Krisztusról elnevezett tornyát szerdán Barcelonában.
Hétfő éjjel egy 30 éves szudáni állampolgár Belfastban több késszúrással megsebesített egy helyi férfit, mire bevándorlásellenes tüntetések robbantak ki, amelyek erőszakba torkolltak.
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derült ki az EU Kábítószer-ügynökségének kedden közzétett éves jelentéséből.
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!