
Rossz szemmel nézi. Marko Rubio külügyminiszter Washington álláspontját tolmácsolva elfogadhatatlannak nevezte a lengyelországi légtérsértést
Fotó: Facebook/Marco Rubio
Az orosz drónok lengyel légtérbe való behatolása „elfogadhatatlan” – jelentette ki szombaton Marco Rubio amerikai külügyminiszter, hozzátetéve, hogy továbbra sem világos, hogy Moszkva szándékosan küldte-e a drónokat a NATO-tagállam területére.
2025. szeptember 14., 11:072025. szeptember 14., 11:07
Rubio szombaton Washington álláspontját ismertetve újságíróknak nyilatkozva elmondta:
Számos más lehetőség is létezik, de úgy gondolom, hogy mielőtt konkrét döntéseket hoznánk, szeretnénk megismerni az összes tényt és konzultálni szövetségeseinkkel” – tette hozzá az amerikai diplomácia vezetője.
Mint arról beszámoltunk, körülbelül 20 orosz drón sértette meg szerdán Lengyelország légterét, ami fokozta a nemzetközi feszültséget.
Rubio szavai élesebb kritikát jeleztek Moszkva felé, mint amit a Fehér Ház korábban kifejezett, mivel Donald Trump amerikai elnök a hét elején arról beszélt: lehet, hogy az incidens „tévedés volt”.
Trump véleménye ellentétben áll Varsó és más európai szövetségesek álláspontjával, akik szerint a drónok behatolása szándékos provokáció volt.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki ülésén Dorothy Shea, az Egyesült Államok ügyvivő nagykövete „riasztónak” nevezte a légtér megsértését, és leszögezte, hogy
Oroszország szerint csapataik a drónok behatolásának idején Ukrajnát támadták, és nem állt szándékukban lengyel célpontokat támadni.
Varsó és NATO-partnerei pénteken bejelentették, hogy az Eastern Sentry nevű művelet keretében megerősítik Európa keleti szárnyát, amelybe légi és földi bázisokat integráló eszközök széles skálája fog bekapcsolódni.
Oroszországi olajfinomítót és vegyi üzemet támadtak az ukránok
Ukrán drónok támadták meg az oroszországi Leningrádi területen található Kirisi olajfinomítót vasárnapra virradóra – közölte Alekszandr Drozgyenko, a régió kormányzója.
A Kirisi finomító Oroszország egyik legnagyobb finomítója, éves feldolgozási kapacitása meghaladja a 17 millió tonna olajat.
Drozgyenko állítása szerint az orosz légvédelem három drónt lőtt le a Kirisi térségében. Az egyik lelőtt drón roncsai a finomító területére zuhantak, és tüzet okoztak.
Drozgyenko szerint a tüzet már eloltották, és nem voltak áldozatok.
Az orosz ellenzéki Astra hírcsatorna által közzétett, helyi lakosok által készített videofelvételek és fotók alapján úgy tűnik, hogy a támadás után nagy robbanás következett be, és lángokat csaptak fel a finomítóból.
A Kirisi finomító, más néven Kirisinyeftyeorgszintez vagy KINEF, a Tjazany olajfinomítóval együtt Oroszország két legnagyobb olajfinomítója közé tartozik. A Szurgutnyeftyegaz leányvállalataként a létesítmény évente körülbelül 17,7 millió tonna (napi 355 000 hordó) orosz nyersolajat finomít, ami az ország teljes termelésének 6,4 százalékát teszi ki.
A finomító az ukrán határtól több mint 800 kilométerre található.
Az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) közölte, hogy 2025 márciusában egyszer már támadást hajtott végre a Kirisi finomító ellen.
Eközben az Astra hírcsatorna helyi lakosok felvételeire hivatkozva arról számolt be, hogy szombaton este egy ukrán drón támadta meg a Metafrax Chemicals üzemet Oroszország Permi régiójában.
Perm több mint 1800 kilométerre fekszik az orosz-ukrán határtól.
Szombaton helyi idő szerint körülbelül 21:20-kor Dmitrij Mahonyin, a Permi terület kormányzója jelentette, hogy egy ukrán drón eltalált egy ipari vállalkozást Gubaha városában.
Mahonyin állítása szerint nem voltak áldozatok, és az üzem továbbra is normálisan működik.
Az Astra később azonosította a célpontot, amely a Gubaha városában található Metafrax Chemicals gyár, egy nagy komplexum.
2023-ban a gubahai Metafrax Chemicals gyár új ammónia-karbamid-melamin (AUM) gyártóüzemet indított, amely az első nyolc hónapban állítólag 300 000 tonna ammóniát termelt. A vállalatot az Egyesült Királyság és Ukrajna szankcionálta.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
szóljon hozzá!