Jelentős lépés. J. D. Vance szerint Trump elnök fontolgatja a Tomahawk rakéták szállítását
Fotó: Wikipédia
J. D. Vance amerikai alelnök vasárnap megerősítette, hogy az Egyesült Államok „fontolgatja” Tomahawk rakéták szállítását Kijevnek, mivel Moszkva továbbra is elutasítja Donald Trump elnök által közvetített két- és háromoldalú béketárgyalásokat.
2025. szeptember 29., 09:312025. szeptember 29., 09:31
„Ön feltette ezt a kérdést a Tomahawk rakétákról. Ez olyan dolog, amelyről az elnök fog végső döntést hozni. Az elnök azt fogja tenni, ami az Amerikai Egyesült Államok legjobb érdekeit szolgálja” – mondta Vance a Fox Newsnak egy interjúban.
„Tudom, hogy éppen most folynak a tárgyalások erről a kérdésről” – folytatta Vance.
Volodimir Zelenszkij elnök az ENSZ Közgyűlésének szünetében tartott találkozón arra kérte Trumpot, hogy szállítson Kijevnek Tomahawk hosszú hatótávolságú manőverezp robotrepülőgépeket – számolt be a Telegraph pénteken.
A Telegraph több forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Zelenszkij elmondta Trumpnak, hogy a fejlett fegyverrendszer segíthetne nyomást gyakorolni Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy tárgyaljon a békeszerződésről.
Az ukrán vezető később azt mondta, hogy Trump nyitott a kérésre, amelynek teljesítése esetén Ukrajna képes lenne mélyen Oroszország belsejében célpontokat támadni, Moszkvát is beleértve.
„Az elmúlt néhány hétben azt láttuk, hogy az oroszok nem voltak hajlandók kétoldalú tárgyalásokat folytatni az ukránokkal. Nem voltak hajlandók háromoldalú tárgyalásokat folytatni, ahol az elnök vagy a kormány más tagja ülhetett volna le az oroszokkal és az ukránokkal” – mondta az alelnök.
Mint ismeretes, Zelenszkijjel folytatott keddi New York-i találkozója után Trump a Truth Socialon azt írta, hogy „Ukrajna az Európai Unió támogatásával képes harcolni és visszaszerezni Ukrajna egész területét eredeti formájában”.
– tette hozzá az amerikai alelnök az interjúban.
„Reméljük, hogy az oroszok végre ráébrednek a valóságra” – zárta Vance.
Az elmúlt hetekben Trump elindított egy új, NATO-finanszírozású programot, amelynek keretében az Egyesült Államok fegyvereket szállít Ukrajnának a Prioritized Ukraine Requirements List (PURL) program keretében, az első segélycsomagok között Patriot légvédelmi rendszerek és HIMARS rakétarendszerek is szerepelnek.
Ugyanakkor Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz RIA állami hírügynökséggel hétfőn közzétett nyilatkozatában arról beszélt:
„Nem, eddig alapvetően nincs jelzés Kijevből” – válaszolta Peszkov arra a kérdésre, hogy vannak-e jelek az orosz és ukrán delegációk közötti tárgyalások újrakezdésére.
Eközben Volodimir Zelenszkij vasárnap hírszerzési jelentésekre hivatkozva azt állította:
A megjegyzések az orosz és a NATO-országok közötti feszültség növekedése közepette hangzottak el, amelynek oka a légtér megsértése.
Az elmúlt hónapban orosz drónok megsértették a lengyel, román és valószínűleg a holland, finn és dán légteret is.
Szeptember 19-én Észtország azzal vádolta Oroszországot, hogy három MiG-31-es vadászgépével megsértette légterét, amelyek 12 percig maradtak az észt légtérben, ami a NATO 4. cikkelyének alkalmazását vonta maga után.
Csütörtökön pedig magyar vadászgépek öt orosz repülőgépet fogtak el a Balti-tenger felett.
Zelenszkij esti beszédében szólt minderről, és
„Különösen fontos, hogy a szankciók fájdalmasan érintsék Oroszország energia-kereskedelmét és az orosz tartályhajó-flotta teljes infrastruktúráját” – mondta Zelenszkij. „Ez újabb bizonyíték arra, hogy a Balti-tengert és más tengereket is le kell zárni az orosz tartályhajók előtt, legalábbis az árnyékflotta előtt” – tette hozzá.
Oroszország árnyékflottáját egyre nagyobb mértékben veszik célba a nyugati szankciók, mivel
Az árnyékflotta több száz régebbi, gyakran biztosítás nélküli vagy rosszul karbantartott tartályhajóból áll.
Ezek általában más országok zászlaja alatt közlekednek, ami megnehezíti a szabályozó hatóságok számára a szankciók végrehajtását.
Az Európai Unió várható 19. szankciócsomagja kapcsán az amerikai tisztségviselők is fontolóra vették új szankciók bevezetését Oroszország árnyékflottája ellen, amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök nem egyezik bele az ukrajnai tűzszünetbe.
Bár a szankciók eredeti határideje augusztus 8-ra volt kitűzve, Donald Trump amerikai elnök még nem hajtotta végre az Oroszországra vonatkozó további szankciókat.
Miután Zelenszkij a héten New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének szünetében találkozott Trumppal, az ukrán elnök esti beszédében kijelentette, hogy Kijev „számít az Amerikai Egyesült Államok határozott lépéseire”.
Több száz drónnal és rakétával támadta Ukrajnát Oroszország, halottak is vannak
Legalább négy ember, köztük egy 12 éves lány, meghalt és több mint 70 megsérült vasárnapra virradóra végrehajtott legutóbbi orosz rakétás és drónos támadásban – jelentette be Ihor Klimenko belügyminiszter.
A támadás több mint 12 órán át tartott, és Oroszország csaknem 500 drónt és több mint 40 rakétát indított el – közölte Volodimir Zelenszkij elnök. Kijev és Zaporizzsja jelentette a támadás eddigi legsúlyosabb károsodásait.
Kijev polgármestere, Vitalij Klitcsko szerint közel 20 helyszínt ért találat a támadásban, köztük egy ötemeletes épületet, amely „részlegeseb megsemmisült”. A város katonai közigazgatása szerint hét kerület szenvedett károkat.
Kijevben legalább négy ember meghalt, köztük egy 12 éves lány. Legalább 14 ember megsérült. A Kijev környéki Kijevi területen a regionális katonai adminisztráció szerint 28 ember megsérült, köztük három gyermek. Négy áldozatot, köztük egy gyermeket kórházba szállítottak, állapotuk „közepesen súlyos” – közölték a helyi hatóságok.
Klimenko szerint egy nővér és egy beteg halt meg a kardiológiai intézetet ért támadás következtében.
A délkeleti Zaporizzsja városát is célba vették a vasárnapi rakétatámadás során. Ivan Fedorov, Zaporizzsja megye kormányzója jelentette, hogy legalább 38 ember megsérült, köztük három gyermek.
A három gyermek kórházba került, közülük kettő súlyos állapotban van – az egyik robbanás miatt szenvedett sérüléseket, a másik szén-monoxid-mérgezést kapott.
Az éjszaka folyamán Sahíd típusú drónok rajai is fenyegették számos ukrán régiót. Robbanásokról számoltak be Kijevben, valamint Kijev, Zaporizzsja, Hmelnyickij megyében és Szumiban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!