Fotó: Ilusztráció
Románia és Bulgária továbbra is teljesíti a schengeni csatlakozás minden feltételét, de ettől függetlenül foglalkozni kell az illegális migrációval kapcsolatos osztrák és holland kifogásokkal is – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa.
2023. február 02., 09:522023. február 02., 09:52
2023. február 02., 09:572023. február 02., 09:57
Johansson szerdán Brüsszelben több hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: Romániának és Bulgáriának semmi tennivalója nincs a schengeni csatlakozás ügyében.
„De más okok miatt, amelyek nincsenek összefüggésben ezzel, jól működő schengeni övezet szükséges, és aggasztónak tartom, hogy például az Ausztriába illegálisan érkezők 75 százalékát nem regisztrálták azt megelőzően, hogy az országba érkeztek. A Hollandiába érkező illegális migránsok 90 százalékát nem regisztrálták korábban, márpedig a schengeni rendszer követelményei között az is szerepel, hogy megfelelően kell működnie az országba belépő személyek regisztrációjának” – hangoztatta a biztos.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás a migráció megállítására, ezért – mint mondta – az EU továbbra sem biztosít forrásokat szögesdrótkerítések építéséhez.
Ennek nyomán fontosnak nevezte, hogy minden érintett hozzájáruljon a schengeni rendszer jobb működéséhez, ehhez pedig a migránsok visszaküldéséhez kapcsolódó adatok is hozzátartoznak.
„Ez egy olyan tényező, amelyért képesek vagyunk többet tenni a bizottság részéről, és meggyőződésem, hogy viszonylag hamar megszületik a döntés Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról” – mondta Johansson.
Bogdan Aurescu külügyminiszter hétfőn kijelentette, az ausztriai választások eredménye azt bizonyítja, hogy hatástalan maradt a Schengen-téma felhasználása a választási kampányban.
Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást.
Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.
Karl Hehammer osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök múlt csütörtökön Bécsben leszögezte: Ausztria és Hollandia továbbra sem támogatja Románia és Bulgária felvételét a belső határellenőrzés nélküli európai uniós övezetbe mindaddig, amíg nem sikerül rendezni a külső határok hatékonyabb őrzését és a menedékkérők helyzetét.
Mark Rutte úgy értékelte, konszenzus formálódik az EU-n belül az ügyben, de több csúcstalálkozóra lesz szükség ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.
Nehammer megismételte azon javaslatát, hogy európai uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani Bulgária és Görögország számára, hogy megerősítsék az EU külső határait. Mint elmondta, országa és Hollandia is ugyanazzal a problémával szembesült a menekültek átszállítása kapcsán.
Az osztrák kancellár azzal vádolta a határkerítések megépítésének finanszírozásától ódzkodó Európai Bizottságot, hogy ideológiai alapon kezeli a problémát. A kancellár szerint ugyanakkor nem korrekt eljárás, hogy egyedül Bulgáriának kelljen a kerítések építését finanszíroznia, hiszen a bolgár határőrök Auszria és Hollandia határait is védik.
„Ez nem ideológiai, hanem pragmatikus kérdés” – hangsúlyozta Nehammer.
Johansson azonban jelezte: az EB nem kívánja a határkerítéseket finanszírozni.
Ausztria és Hollandia továbbra is feltételeket támaszt ahhoz, hogy jóváhagyja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását: az EU külső határainak megerősítését és az illegális migráció visszaszorítását követelik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!