Fotó: Ilusztráció
Románia és Bulgária továbbra is teljesíti a schengeni csatlakozás minden feltételét, de ettől függetlenül foglalkozni kell az illegális migrációval kapcsolatos osztrák és holland kifogásokkal is – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa.
2023. február 02., 09:522023. február 02., 09:52
2023. február 02., 09:572023. február 02., 09:57
Johansson szerdán Brüsszelben több hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: Romániának és Bulgáriának semmi tennivalója nincs a schengeni csatlakozás ügyében.
„De más okok miatt, amelyek nincsenek összefüggésben ezzel, jól működő schengeni övezet szükséges, és aggasztónak tartom, hogy például az Ausztriába illegálisan érkezők 75 százalékát nem regisztrálták azt megelőzően, hogy az országba érkeztek. A Hollandiába érkező illegális migránsok 90 százalékát nem regisztrálták korábban, márpedig a schengeni rendszer követelményei között az is szerepel, hogy megfelelően kell működnie az országba belépő személyek regisztrációjának” – hangoztatta a biztos.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás a migráció megállítására, ezért – mint mondta – az EU továbbra sem biztosít forrásokat szögesdrótkerítések építéséhez.
Ennek nyomán fontosnak nevezte, hogy minden érintett hozzájáruljon a schengeni rendszer jobb működéséhez, ehhez pedig a migránsok visszaküldéséhez kapcsolódó adatok is hozzátartoznak.
„Ez egy olyan tényező, amelyért képesek vagyunk többet tenni a bizottság részéről, és meggyőződésem, hogy viszonylag hamar megszületik a döntés Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról” – mondta Johansson.
Bogdan Aurescu külügyminiszter hétfőn kijelentette, az ausztriai választások eredménye azt bizonyítja, hogy hatástalan maradt a Schengen-téma felhasználása a választási kampányban.
Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást.
Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.
Karl Hehammer osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök múlt csütörtökön Bécsben leszögezte: Ausztria és Hollandia továbbra sem támogatja Románia és Bulgária felvételét a belső határellenőrzés nélküli európai uniós övezetbe mindaddig, amíg nem sikerül rendezni a külső határok hatékonyabb őrzését és a menedékkérők helyzetét.
Mark Rutte úgy értékelte, konszenzus formálódik az EU-n belül az ügyben, de több csúcstalálkozóra lesz szükség ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.
Nehammer megismételte azon javaslatát, hogy európai uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani Bulgária és Görögország számára, hogy megerősítsék az EU külső határait. Mint elmondta, országa és Hollandia is ugyanazzal a problémával szembesült a menekültek átszállítása kapcsán.
Az osztrák kancellár azzal vádolta a határkerítések megépítésének finanszírozásától ódzkodó Európai Bizottságot, hogy ideológiai alapon kezeli a problémát. A kancellár szerint ugyanakkor nem korrekt eljárás, hogy egyedül Bulgáriának kelljen a kerítések építését finanszíroznia, hiszen a bolgár határőrök Auszria és Hollandia határait is védik.
„Ez nem ideológiai, hanem pragmatikus kérdés” – hangsúlyozta Nehammer.
Johansson azonban jelezte: az EB nem kívánja a határkerítéseket finanszírozni.
Ausztria és Hollandia továbbra is feltételeket támaszt ahhoz, hogy jóváhagyja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását: az EU külső határainak megerősítését és az illegális migráció visszaszorítását követelik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.
Az amerikai szenátus szerdán ismét elutasította az átmeneti költségvetést, ami lehetővé tenné a szövetségi kormányzati intézmények működésének újraindulását.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerdán figyelmeztette Moszkvát, hogy ha nem vet véget az Ukrajna elleni háborúnak, az Egyesült Államok és a NATO „költségeket rónak Oroszországra a folytatódó agresszióért”.
A magyar külpolitika a békepártiságáról híres az egész világon – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Youtube-csatornáján közzétett interjúban azzal kapcsolatban, hogy hétfőn részt vett Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodás aláírásán.
A NATO számos további intézkedést hoz, amely megerősíti, kibővíti és felgyorsítja a szövetségesek drónok elleni védekezésre való képességét – jelentette ki szerdán Brüsszelben a szervezet főtitkára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!