Fotó: Facebook/Ylva Johansson
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás a migráció megállítására, ezért – mint mondta – az EU továbbra sem biztosít forrásokat szögesdrótkerítések építéséhez, ugyanakkor nem zárja ki, hogy az uniós külső határok infrastruktúráját uniós költségvetésből finanszírozzák.
2023. február 01., 07:512023. február 01., 07:51
2023. február 01., 07:522023. február 01., 07:52
Ylva Johansson kedden Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva közölte, az Európai Uniónak régóta az a politikája, hogy nem járul hozzá szögesdrótkerítések építéséhez az uniós külső határokon, majd hozzátette: nem hisz abban, hogy Brüsszel álláspontja megváltozna ezzel kapcsolatban.
Johansson ugyanakkor nem zárta ki, hogy a külső határok ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúrát uniós költségvetésből finanszírozzák. Elismerte, hogy a tagállamoknak meg kell védeniük a határaikat, és közölte, hogy már különítettek el forrásokat, egyebek mellett megfigyelési tevékenységet segítő eszközök beszerzésére.
Ezzel összefüggésben a belügyi biztos jelezte, a brüsszeli testület kész arra, hogy forrásokat biztosítson egyebek mellett a határokon alkalmazott felszerelések beszerzésére, vagy a mobil, illetve állandó infrastruktúra létrehozására.
A menedékkérők tagállamok közötti elosztását lehetővé tevő szolidaritási mechanizmussal kapcsolatban azt mondta: noha nem állnak rendelkezésére konkrét számok, egyre növekszik a migránsok tagállamok közötti átvételének aránya.
Johansson reményét fejezte ki, hogy a tagállamok tárgyalni kezdenek a biztonságos országok közös listájának létrehozásáról a visszaküldés megkönnyítése érdekében.
Az uniós biztos azt mondta, az illegális bevándorlás 2015-ös rendkívüli hulláma az EU-ban az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb migrációs válságát okozta, és megosztotta az uniót. Noha a megosztottságot a tagállamok leküzdötték, a migrációval kapcsolatos megközelítések továbbra is eltérőek.
Johansson végezetül reményét fejezte ki, hogy a tagállamok mihamarabb hozzájárulnak a migrációs és menekültügyi paktum reformjának jóváhagyásához, ami – mint megjegyezte –, ha az intézmények által megszabott időn belül meg is valósul, évekbe fog telni, amíg az összes új jogszabályt teljes körűen alkalmazni lehet.
Az osztrák kormány többek között ezt szabta feltételül Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának támogatásához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újratárgyalná a német Rheinmetall fegyveripari céggel megkötött katonai beszerzési szerződéseket Alexandru Mihai Ghigiu beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.
Lesújtóak a statisztikák: az európai 15 évesek harmada, míg Romániában a diákok fele elbukik a minimális szövegértési és matematikai elvárásokon. Erre a válságra válaszol az Európai Bizottság új oktatási és készségfejlesztési csomagja.
A Romániával való egyesülés több mint egyszerű B terv Moldova számára – jelentette ki Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Republikánus Párt az iráni háború miatt veszítette el a keddi félidős kongresszusi választásokat – ismerte be az amerikai alelnök.
Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a Nyitottakták.hu adatbázisában – közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) csütörtökön a Facebook-oldalán.
Immár kormányszinten is reagált Románia Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentésére, amelyben azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!