Fotó: Ilusztráció
Románia és Bulgária továbbra is teljesíti a schengeni csatlakozás minden feltételét, de ettől függetlenül foglalkozni kell az illegális migrációval kapcsolatos osztrák és holland kifogásokkal is – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa.
2023. február 02., 09:522023. február 02., 09:52
2023. február 02., 09:572023. február 02., 09:57
Johansson szerdán Brüsszelben több hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: Romániának és Bulgáriának semmi tennivalója nincs a schengeni csatlakozás ügyében.
„De más okok miatt, amelyek nincsenek összefüggésben ezzel, jól működő schengeni övezet szükséges, és aggasztónak tartom, hogy például az Ausztriába illegálisan érkezők 75 százalékát nem regisztrálták azt megelőzően, hogy az országba érkeztek. A Hollandiába érkező illegális migránsok 90 százalékát nem regisztrálták korábban, márpedig a schengeni rendszer követelményei között az is szerepel, hogy megfelelően kell működnie az országba belépő személyek regisztrációjának” – hangoztatta a biztos.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás a migráció megállítására, ezért – mint mondta – az EU továbbra sem biztosít forrásokat szögesdrótkerítések építéséhez.
Ennek nyomán fontosnak nevezte, hogy minden érintett hozzájáruljon a schengeni rendszer jobb működéséhez, ehhez pedig a migránsok visszaküldéséhez kapcsolódó adatok is hozzátartoznak.
„Ez egy olyan tényező, amelyért képesek vagyunk többet tenni a bizottság részéről, és meggyőződésem, hogy viszonylag hamar megszületik a döntés Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról” – mondta Johansson.
Bogdan Aurescu külügyminiszter hétfőn kijelentette, az ausztriai választások eredménye azt bizonyítja, hogy hatástalan maradt a Schengen-téma felhasználása a választási kampányban.
Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást.
Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.
Karl Hehammer osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök múlt csütörtökön Bécsben leszögezte: Ausztria és Hollandia továbbra sem támogatja Románia és Bulgária felvételét a belső határellenőrzés nélküli európai uniós övezetbe mindaddig, amíg nem sikerül rendezni a külső határok hatékonyabb őrzését és a menedékkérők helyzetét.
Mark Rutte úgy értékelte, konszenzus formálódik az EU-n belül az ügyben, de több csúcstalálkozóra lesz szükség ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.
Nehammer megismételte azon javaslatát, hogy európai uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani Bulgária és Görögország számára, hogy megerősítsék az EU külső határait. Mint elmondta, országa és Hollandia is ugyanazzal a problémával szembesült a menekültek átszállítása kapcsán.
Az osztrák kancellár azzal vádolta a határkerítések megépítésének finanszírozásától ódzkodó Európai Bizottságot, hogy ideológiai alapon kezeli a problémát. A kancellár szerint ugyanakkor nem korrekt eljárás, hogy egyedül Bulgáriának kelljen a kerítések építését finanszíroznia, hiszen a bolgár határőrök Auszria és Hollandia határait is védik.
„Ez nem ideológiai, hanem pragmatikus kérdés” – hangsúlyozta Nehammer.
Johansson azonban jelezte: az EB nem kívánja a határkerítéseket finanszírozni.
Ausztria és Hollandia továbbra is feltételeket támaszt ahhoz, hogy jóváhagyja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását: az EU külső határainak megerősítését és az illegális migráció visszaszorítását követelik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!