Fotó: Ilusztráció
Románia és Bulgária továbbra is teljesíti a schengeni csatlakozás minden feltételét, de ettől függetlenül foglalkozni kell az illegális migrációval kapcsolatos osztrák és holland kifogásokkal is – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa.
2023. február 02., 09:522023. február 02., 09:52
2023. február 02., 09:572023. február 02., 09:57
Johansson szerdán Brüsszelben több hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: Romániának és Bulgáriának semmi tennivalója nincs a schengeni csatlakozás ügyében.
„De más okok miatt, amelyek nincsenek összefüggésben ezzel, jól működő schengeni övezet szükséges, és aggasztónak tartom, hogy például az Ausztriába illegálisan érkezők 75 százalékát nem regisztrálták azt megelőzően, hogy az országba érkeztek. A Hollandiába érkező illegális migránsok 90 százalékát nem regisztrálták korábban, márpedig a schengeni rendszer követelményei között az is szerepel, hogy megfelelően kell működnie az országba belépő személyek regisztrációjának” – hangoztatta a biztos.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás a migráció megállítására, ezért – mint mondta – az EU továbbra sem biztosít forrásokat szögesdrótkerítések építéséhez.
Ennek nyomán fontosnak nevezte, hogy minden érintett hozzájáruljon a schengeni rendszer jobb működéséhez, ehhez pedig a migránsok visszaküldéséhez kapcsolódó adatok is hozzátartoznak.
„Ez egy olyan tényező, amelyért képesek vagyunk többet tenni a bizottság részéről, és meggyőződésem, hogy viszonylag hamar megszületik a döntés Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról” – mondta Johansson.
Bogdan Aurescu külügyminiszter hétfőn kijelentette, az ausztriai választások eredménye azt bizonyítja, hogy hatástalan maradt a Schengen-téma felhasználása a választási kampányban.
Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást.
Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.
Karl Hehammer osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök múlt csütörtökön Bécsben leszögezte: Ausztria és Hollandia továbbra sem támogatja Románia és Bulgária felvételét a belső határellenőrzés nélküli európai uniós övezetbe mindaddig, amíg nem sikerül rendezni a külső határok hatékonyabb őrzését és a menedékkérők helyzetét.
Mark Rutte úgy értékelte, konszenzus formálódik az EU-n belül az ügyben, de több csúcstalálkozóra lesz szükség ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.
Nehammer megismételte azon javaslatát, hogy európai uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani Bulgária és Görögország számára, hogy megerősítsék az EU külső határait. Mint elmondta, országa és Hollandia is ugyanazzal a problémával szembesült a menekültek átszállítása kapcsán.
Az osztrák kancellár azzal vádolta a határkerítések megépítésének finanszírozásától ódzkodó Európai Bizottságot, hogy ideológiai alapon kezeli a problémát. A kancellár szerint ugyanakkor nem korrekt eljárás, hogy egyedül Bulgáriának kelljen a kerítések építését finanszíroznia, hiszen a bolgár határőrök Auszria és Hollandia határait is védik.
„Ez nem ideológiai, hanem pragmatikus kérdés” – hangsúlyozta Nehammer.
Johansson azonban jelezte: az EB nem kívánja a határkerítéseket finanszírozni.
Ausztria és Hollandia továbbra is feltételeket támaszt ahhoz, hogy jóváhagyja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását: az EU külső határainak megerősítését és az illegális migráció visszaszorítását követelik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna szerdán megküldte a Trump-kormánynak válaszát az Egyesült Államok által kidolgozott legújabb békejavaslatra, amelynek célja az Oroszországgal folytatott háború befejezése – közölték amerikai és ukrán tisztségviselők a CNN-nel.
Románia nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajnába, de aggasztóak Ukrajna esetleges vereségének Európára és Romániára gyakorolt következményei – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Donald Trump amerikai elnök „gyengének” nevezte az európai vezetőket, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csökkentheti Ukrajna támogatását.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Európa rossz úton jár – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság 120 millió dolláros bírsággal sújtotta az Elon Musk techmilliárdos tulajdonában levő X közösségi oldalt.
Az amerikai Kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra, ami korlátozza a csapatcsökkentés lehetőségét a Pentagon számára – derül ki a hétvégén véglegesített költségvetési törvénytervezetből.
Kétségtelenül jó döntés volt a tavalyi elnökválasztás eredményének megsemmisítése – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!