Fotó: Ilusztráció
Románia és Bulgária továbbra is teljesíti a schengeni csatlakozás minden feltételét, de ettől függetlenül foglalkozni kell az illegális migrációval kapcsolatos osztrák és holland kifogásokkal is – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa.
2023. február 02., 09:522023. február 02., 09:52
2023. február 02., 09:572023. február 02., 09:57
Johansson szerdán Brüsszelben több hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: Romániának és Bulgáriának semmi tennivalója nincs a schengeni csatlakozás ügyében.
„De más okok miatt, amelyek nincsenek összefüggésben ezzel, jól működő schengeni övezet szükséges, és aggasztónak tartom, hogy például az Ausztriába illegálisan érkezők 75 százalékát nem regisztrálták azt megelőzően, hogy az országba érkeztek. A Hollandiába érkező illegális migránsok 90 százalékát nem regisztrálták korábban, márpedig a schengeni rendszer követelményei között az is szerepel, hogy megfelelően kell működnie az országba belépő személyek regisztrációjának” – hangoztatta a biztos.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás a migráció megállítására, ezért – mint mondta – az EU továbbra sem biztosít forrásokat szögesdrótkerítések építéséhez.
Ennek nyomán fontosnak nevezte, hogy minden érintett hozzájáruljon a schengeni rendszer jobb működéséhez, ehhez pedig a migránsok visszaküldéséhez kapcsolódó adatok is hozzátartoznak.
„Ez egy olyan tényező, amelyért képesek vagyunk többet tenni a bizottság részéről, és meggyőződésem, hogy viszonylag hamar megszületik a döntés Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról” – mondta Johansson.
Bogdan Aurescu külügyminiszter hétfőn kijelentette, az ausztriai választások eredménye azt bizonyítja, hogy hatástalan maradt a Schengen-téma felhasználása a választási kampányban.
Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást.
Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.
Karl Hehammer osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök múlt csütörtökön Bécsben leszögezte: Ausztria és Hollandia továbbra sem támogatja Románia és Bulgária felvételét a belső határellenőrzés nélküli európai uniós övezetbe mindaddig, amíg nem sikerül rendezni a külső határok hatékonyabb őrzését és a menedékkérők helyzetét.
Mark Rutte úgy értékelte, konszenzus formálódik az EU-n belül az ügyben, de több csúcstalálkozóra lesz szükség ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.
Nehammer megismételte azon javaslatát, hogy európai uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani Bulgária és Görögország számára, hogy megerősítsék az EU külső határait. Mint elmondta, országa és Hollandia is ugyanazzal a problémával szembesült a menekültek átszállítása kapcsán.
Az osztrák kancellár azzal vádolta a határkerítések megépítésének finanszírozásától ódzkodó Európai Bizottságot, hogy ideológiai alapon kezeli a problémát. A kancellár szerint ugyanakkor nem korrekt eljárás, hogy egyedül Bulgáriának kelljen a kerítések építését finanszíroznia, hiszen a bolgár határőrök Auszria és Hollandia határait is védik.
„Ez nem ideológiai, hanem pragmatikus kérdés” – hangsúlyozta Nehammer.
Johansson azonban jelezte: az EB nem kívánja a határkerítéseket finanszírozni.
Ausztria és Hollandia továbbra is feltételeket támaszt ahhoz, hogy jóváhagyja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását: az EU külső határainak megerősítését és az illegális migráció visszaszorítását követelik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vlagyimir Putyin orosz elnök kész találkozni Volodimir Zelenszkij elnökkel – jelentette be szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy az Iránnal folytatott konfliktusra „nincs időkeret”, és elutasította azokat a feltételezéseket, miszerint politikai megfontolások befolyásolnák a hozzáállását.
Görögország június 18-tól szigorítja a gépjárművekben kötelezően tartandó elsősegély‑csomag tartalmára vonatkozó szabályokat. A rendelet új, bővített felszereltséget ír elő, amely minden közlekedőre – így a külföldi turistákra is – vonatkozik.
Egy jelentés szerint ukrán tisztségviselők azt javasolták, hogy a vitatott Donyec-medence egy részét nevezzék el „Donnylandnek”, hogy ezzel hízelegjenek Donald Trump elnök hiúságának, és „még inkább a maguk oldalára állítsák”.
A tagállamok Európai Unió mellé rendelt nagykövetei (Coreper) jóváhagytak a 90 milliárd eurós hitel felvételét és folyósítását Ukrajnának, valamint megállapodtak az Oroszország elleni új, immár 20. szankciós csomagról.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok Pakisztán kérésére meghosszabbítja az Iránnal kötött fegyverszünetet, és folytatja az iráni kikötők blokádját.
Elnök úrral egyetértettünk abban, hogy a múltat magunk mögött hagyjuk – jelentette ki Magyar Péter, Magyarország leendő kormányfője, miután budapesti irodájában fogadta Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt.
Garanciát kért Magyar Péter leendő miniszterelnök Robert Fico szlovák kormányfőtől arra, hogy a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogszabályt Szlovákia hatályon kívül helyezi. Erről a Tisza Párt elnöke számolt be kedden Facebook-oldalán.
Elvárom, hogy az RMDSZ a jövőben szigorúan tartózkodjon az anyaországi pártpolitikába történő bármilyen beavatkozástól – szögezte le Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, Magyarország leendő kormányfője a Facebook-oldalán kedden megosztott videóban.
Volodimir Zelenszkij elnök egy hétfői interjúban kétségeit fejezte ki a béketárgyalásokkal kapcsolatban, miközben az amerikai küldöttek, Steve Witkoff és Jared Kushner várhatóan találkoznak az ukrán tisztségviselőkkel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!