Egységes nem. Mark Rutte holland miniszterelnök és Karl Hehammer osztrák kancellár egyaránt ellenzi a schengeni övezet jelenlegi bővítését
Fotó: Facebook/ Karl Nehammer
Ausztria és Hollandia továbbra is feltételeket támaszt ahhoz, hogy jóváhagyja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását: az EU külső határainak megerősítését és az illegális migráció visszaszorítását követelik. Ez Karl Nehammer osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök csütörtöki bécsi találkozója után vált egyértelművé. Nehammer közölte: az Európai Bizottság továbbra is ideológiai alapon utasítja el az általa a bolgár–török határra követelt kerítés finanszírozását, holott a témához pragmatikusan kell viszonyulni. Lucian Bode román belügyminiszter eközben töretlenül optimista: szerinte idén végül mégis megvalósulhat a schengeni csatlakozás.
2023. január 27., 17:132023. január 27., 17:13
2023. január 27., 17:192023. január 27., 17:19
Továbbra sem támogatja Romániának és Bulgáriának a belső határellenőrzés nélküli európai uniós övezetbe történő felvételét Ausztria és Hollandia mindaddig, amíg nem sikerül rendezni a külső határok hatékonyabb őrzését és a menedékkérők helyzetét – erről beszélt Karl Hehammer osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök, aki csütörtökön látogatott Bécsbe. Az osztrák kormányfő éppen aznap fogadta holland kollégáját, amikor Stockholmban a csatlakozás ügyében a végső szót kimondó Bel- és Igazságügyi Tanács informális ülését tartották.
A Kronen Zeitung beszámolója szerint Nehammer és Rutte találkozóján a két kormányfő továbbra is az Ausztria és Hollandia közötti szoros köteléket hangsúlyozta. „Egységesen ellenezzük a schengeni térség jelenlegi bővítését” – mondta Nehammer a lap szerint.
Amíg nem változik meg gyökeresen a Schengen-térség külső határainak védelme, Ausztria fenntartja a vétót – jelentette ki vasárnapi bulgáriai látogatása előtt Karl Nehammer osztrák kancellár.
A kancellár rámutatott, Hollandia és Ausztria közösen kér megoldást az illegális migrációra az Európai Uniós állam- és kormányfők jövő hónap elejére tervezett rendkívüli csúcstalálkozóján. Mark Rutte úgy értékelte, konszenzus formálódik az EU-n belül az ügyben, de több csúcstalálkozóra lesz szükség ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.
A holland politikus szerint könnyebb volt a helyzet 2016-ban, a migránsokról szóló EU–Törökország-paktum megkötésekor, most ugyanis az Unió egyszerre több problémával is kénytelen szembenézni, köztük a schengeni kérdéssel, a közös határőrizeti szerv, a Frontex helyzetével, valamint a dublini rendszer és a migránsok hazaküldésének ügyével.
„Vissza kell térnünk a dublini szabályokhoz” – szögezte le Rutte, különben szerinte a schengeni rendszer nem marad fenn.
Az osztrák kancellár azzal vádolta a határkerítések megépítésének finanszírozásától ódzkodó Európai Bizottságot, hogy ideológiai alapon kezeli a problémát. A kancellár szerint ugyanakkor nem korrekt eljárás, hogy egyedül Bulgáriának kelljen a kerítések építését finanszíroznia, hiszen a bolgár határőrök Ausztria és Hollandia határait is védik.
A Románia schengeni csatlakozásával szembeni osztrák vétó visszavonásának céljával találkozott Bogdan Aurescu román külügyminiszter osztrák kollégájával, Alexander Schallenberggel.
„Ez nem ideológiai, hanem pragmatikus kérdés” – hangsúlyozta Nehammer. A kancellár szerint rugalmasan és kreatívan kell hozzáállni az ügyhöz, emellett pedig nem csupán a kerítésekre kell pénzt adni, hanem a szükséges műszaki eszközökre, a személyzetre és drónok beszerzésére is.
– szögezte le Nehammer.
Mark Rutte arról beszélt: ha azt akarjuk, hogy az EU biztos menedék legyen a menekültek számára, akkor el kell érni, hogy a számuk kezelhető legyen. „Egyértelmű, hogy több intézkedés szükséges a külső határok védelmére” – hangoztatta a holland kormányfő, aki ugyanakkor – mintegy Nehammernek replikázva – arról beszélt: nem szükséges megmondani az Európai Bizottságnak, hogy mit finanszírozzon.
Néhány napja, a bolgár–török határnál tett látogatásán Karl Nehammer kétmilliárd eurót kért az EU-tól a határkerítés kibővítésére. A dublini rendszer – amelyről Mark Rutte is beszélt – lényege az, hogy annak a tagállamnak kell a menedékkérelmi ügyeket intéznie, amely területére elsőként érkezik egy menedékkérő.
Sajtóértesülések szerint az uniós belügyminiszterek csütörtöki informális találkozóján némileg közeledtek az álláspontok a külső határok védelmét célzó együttműködés témájában, fokozódhat a rendőri együttműködés az embercsempészek elleni küzdelemben, valamint az indormációcsere és szükség esetén műszaki eszközöket is biztosíthatnak a határvédelemre.
Ylva Johansson belügyi biztos a csütörtöki találkozót követően azt mondta: „ha falakra és kerítésekre költjük a pénzt, nem marad elég másra”.
Egyébként Lucian Bode román belügyminiszter szintén az ülést követően arról beszélt, felkérte osztrák kollégáját, Gerhard Karnert, hogy Ausztria módosítsa álláspontját, és támogassa Románia schengeni csatlakozását, mivel a Frontex által az ülésen bemutatott adatok azt bizonyítják, hogy Románia nem fekszik a fő balkáni migránsútvonalon. Elmondta, megállapodtak abban, hogy a határrendészet, a rendőrség és a bevándorlási főfelügyelőség illetékesei hamarosan felveszik a kapcsolatot osztrák társintézményeikkel, hogy folytassák a párbeszédet a témában.
Azt is közölte, hogy Bukarest folytatja az egyeztetést az európai partnerekkel, különös tekintettel az Európai Bizottságra és a svéd EU-elnökségre, mivel ez a legjobb módszer arra, hogy megőrizzék az ország schengeni csatlakozását támogató nagy többséget. Mint a liberális tárcavezető elmondta, az ülésen ismét kifejtette, hogy Románia minden csatlakozási feltételt teljesít, ezért a csatlakozás minél hamarabbi jóváhagyását kérte.
A holland és az osztrák kormányfő kijelentései kapcsán Victor Negrescu, a kormány legnagyobb alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője pénteken kifejtette, a héten az Európai Bizottság új javaslatokkal állt elő a migráció, illetve az illegális migránsok visszaküldésének témájában. Figyelmeztetett ugyanakkor: nem könnyű Bukarest dolga, mivel nem lehet a román és a bolgár csatlakozás ügyét szétválasztani, így ha nem sikerül a Bel- és Igazságügyi Bizottság márciusi rendes üléséig előrelépést elérni a schengeni csatlakozás ügyében, akkor nehéz lesz idén megvalósítani.
A svéd EU-elnökség szeretné az Európai Unió Tanácsának napirendjére tűzetni Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – jelentette ki kedden Ulf Kristerrsson svéd miniszterelnök Strasbourgban.
Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást. Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.
Hollandia és Franciaország támogatja Románia schengeni csatlakozását
Hollandia továbbra is támogatja Románia csatlakozását a schengeni övezethez – tudatta a bukaresti külügyminisztérium. A közlemény annak apropóján született, hogy Bogdan Aurescu román külügyminiszter csütörtökön Nagyszebenben fogadta holland kollégáját, Wopke Bastian Hoekstrát. A kommüniké szerint a találkozón a holland külügyminiszter megismételte, hogy országa aktívan támogatja Románia csatlakozását, mivel felkészültnek tartja a belső határellenőrzés nélküli övezetbe való belépésre. Aurescu köszönetet mondott a támogatásért, és közölte, Románia nyitott az együttműködésre az összes európai partnerrel azért, hogy hatékony megoldást találjanak az illegális migráció ellensúlyozására, annak ellenére is, hogy nem fogadja el, hogy mesterségesen összekössék a témát a schengeni csatlakozás kérdésével.
Franciaország továbbra is határozottan támogatja és a jövőben is támogatni fogja Románia schengeni csatlakozását – jelentette ki Catherine Colonna francia külügyminiszter pénteken Bukarestben, amikor a Cotroceni-palotában fogadta Klaus Iohannis államfő. Iohannis háláját fejezte ki, hogy Franciaország támogatja Románia schengeni törekvéseit, és hozzájárul a biztonság és a védelem megerősítéséhez a fekete-tengeri térségben, különösen azáltal, hogy a teljes keleti szárny egységesebb és erősebb védelme érdekében átvette a NATO harccsoport vezetését Románia területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!