Egységes nem. Mark Rutte holland miniszterelnök és Karl Hehammer osztrák kancellár egyaránt ellenzi a schengeni övezet jelenlegi bővítését
Fotó: Facebook/ Karl Nehammer
Ausztria és Hollandia továbbra is feltételeket támaszt ahhoz, hogy jóváhagyja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását: az EU külső határainak megerősítését és az illegális migráció visszaszorítását követelik. Ez Karl Nehammer osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök csütörtöki bécsi találkozója után vált egyértelművé. Nehammer közölte: az Európai Bizottság továbbra is ideológiai alapon utasítja el az általa a bolgár–török határra követelt kerítés finanszírozását, holott a témához pragmatikusan kell viszonyulni. Lucian Bode román belügyminiszter eközben töretlenül optimista: szerinte idén végül mégis megvalósulhat a schengeni csatlakozás.
2023. január 27., 17:132023. január 27., 17:13
2023. január 27., 17:192023. január 27., 17:19
Továbbra sem támogatja Romániának és Bulgáriának a belső határellenőrzés nélküli európai uniós övezetbe történő felvételét Ausztria és Hollandia mindaddig, amíg nem sikerül rendezni a külső határok hatékonyabb őrzését és a menedékkérők helyzetét – erről beszélt Karl Hehammer osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök, aki csütörtökön látogatott Bécsbe. Az osztrák kormányfő éppen aznap fogadta holland kollégáját, amikor Stockholmban a csatlakozás ügyében a végső szót kimondó Bel- és Igazságügyi Tanács informális ülését tartották.
A Kronen Zeitung beszámolója szerint Nehammer és Rutte találkozóján a két kormányfő továbbra is az Ausztria és Hollandia közötti szoros köteléket hangsúlyozta. „Egységesen ellenezzük a schengeni térség jelenlegi bővítését” – mondta Nehammer a lap szerint.
Amíg nem változik meg gyökeresen a Schengen-térség külső határainak védelme, Ausztria fenntartja a vétót – jelentette ki vasárnapi bulgáriai látogatása előtt Karl Nehammer osztrák kancellár.
A kancellár rámutatott, Hollandia és Ausztria közösen kér megoldást az illegális migrációra az Európai Uniós állam- és kormányfők jövő hónap elejére tervezett rendkívüli csúcstalálkozóján. Mark Rutte úgy értékelte, konszenzus formálódik az EU-n belül az ügyben, de több csúcstalálkozóra lesz szükség ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.
A holland politikus szerint könnyebb volt a helyzet 2016-ban, a migránsokról szóló EU–Törökország-paktum megkötésekor, most ugyanis az Unió egyszerre több problémával is kénytelen szembenézni, köztük a schengeni kérdéssel, a közös határőrizeti szerv, a Frontex helyzetével, valamint a dublini rendszer és a migránsok hazaküldésének ügyével.
„Vissza kell térnünk a dublini szabályokhoz” – szögezte le Rutte, különben szerinte a schengeni rendszer nem marad fenn.
Az osztrák kancellár azzal vádolta a határkerítések megépítésének finanszírozásától ódzkodó Európai Bizottságot, hogy ideológiai alapon kezeli a problémát. A kancellár szerint ugyanakkor nem korrekt eljárás, hogy egyedül Bulgáriának kelljen a kerítések építését finanszíroznia, hiszen a bolgár határőrök Ausztria és Hollandia határait is védik.
A Románia schengeni csatlakozásával szembeni osztrák vétó visszavonásának céljával találkozott Bogdan Aurescu román külügyminiszter osztrák kollégájával, Alexander Schallenberggel.
„Ez nem ideológiai, hanem pragmatikus kérdés” – hangsúlyozta Nehammer. A kancellár szerint rugalmasan és kreatívan kell hozzáállni az ügyhöz, emellett pedig nem csupán a kerítésekre kell pénzt adni, hanem a szükséges műszaki eszközökre, a személyzetre és drónok beszerzésére is.
– szögezte le Nehammer.
Mark Rutte arról beszélt: ha azt akarjuk, hogy az EU biztos menedék legyen a menekültek számára, akkor el kell érni, hogy a számuk kezelhető legyen. „Egyértelmű, hogy több intézkedés szükséges a külső határok védelmére” – hangoztatta a holland kormányfő, aki ugyanakkor – mintegy Nehammernek replikázva – arról beszélt: nem szükséges megmondani az Európai Bizottságnak, hogy mit finanszírozzon.
Néhány napja, a bolgár–török határnál tett látogatásán Karl Nehammer kétmilliárd eurót kért az EU-tól a határkerítés kibővítésére. A dublini rendszer – amelyről Mark Rutte is beszélt – lényege az, hogy annak a tagállamnak kell a menedékkérelmi ügyeket intéznie, amely területére elsőként érkezik egy menedékkérő.
Sajtóértesülések szerint az uniós belügyminiszterek csütörtöki informális találkozóján némileg közeledtek az álláspontok a külső határok védelmét célzó együttműködés témájában, fokozódhat a rendőri együttműködés az embercsempészek elleni küzdelemben, valamint az indormációcsere és szükség esetén műszaki eszközöket is biztosíthatnak a határvédelemre.
Ylva Johansson belügyi biztos a csütörtöki találkozót követően azt mondta: „ha falakra és kerítésekre költjük a pénzt, nem marad elég másra”.
Egyébként Lucian Bode román belügyminiszter szintén az ülést követően arról beszélt, felkérte osztrák kollégáját, Gerhard Karnert, hogy Ausztria módosítsa álláspontját, és támogassa Románia schengeni csatlakozását, mivel a Frontex által az ülésen bemutatott adatok azt bizonyítják, hogy Románia nem fekszik a fő balkáni migránsútvonalon. Elmondta, megállapodtak abban, hogy a határrendészet, a rendőrség és a bevándorlási főfelügyelőség illetékesei hamarosan felveszik a kapcsolatot osztrák társintézményeikkel, hogy folytassák a párbeszédet a témában.
Azt is közölte, hogy Bukarest folytatja az egyeztetést az európai partnerekkel, különös tekintettel az Európai Bizottságra és a svéd EU-elnökségre, mivel ez a legjobb módszer arra, hogy megőrizzék az ország schengeni csatlakozását támogató nagy többséget. Mint a liberális tárcavezető elmondta, az ülésen ismét kifejtette, hogy Románia minden csatlakozási feltételt teljesít, ezért a csatlakozás minél hamarabbi jóváhagyását kérte.
A holland és az osztrák kormányfő kijelentései kapcsán Victor Negrescu, a kormány legnagyobb alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője pénteken kifejtette, a héten az Európai Bizottság új javaslatokkal állt elő a migráció, illetve az illegális migránsok visszaküldésének témájában. Figyelmeztetett ugyanakkor: nem könnyű Bukarest dolga, mivel nem lehet a román és a bolgár csatlakozás ügyét szétválasztani, így ha nem sikerül a Bel- és Igazságügyi Bizottság márciusi rendes üléséig előrelépést elérni a schengeni csatlakozás ügyében, akkor nehéz lesz idén megvalósítani.
A svéd EU-elnökség szeretné az Európai Unió Tanácsának napirendjére tűzetni Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – jelentette ki kedden Ulf Kristerrsson svéd miniszterelnök Strasbourgban.
Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást. Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.
Hollandia és Franciaország támogatja Románia schengeni csatlakozását
Hollandia továbbra is támogatja Románia csatlakozását a schengeni övezethez – tudatta a bukaresti külügyminisztérium. A közlemény annak apropóján született, hogy Bogdan Aurescu román külügyminiszter csütörtökön Nagyszebenben fogadta holland kollégáját, Wopke Bastian Hoekstrát. A kommüniké szerint a találkozón a holland külügyminiszter megismételte, hogy országa aktívan támogatja Románia csatlakozását, mivel felkészültnek tartja a belső határellenőrzés nélküli övezetbe való belépésre. Aurescu köszönetet mondott a támogatásért, és közölte, Románia nyitott az együttműködésre az összes európai partnerrel azért, hogy hatékony megoldást találjanak az illegális migráció ellensúlyozására, annak ellenére is, hogy nem fogadja el, hogy mesterségesen összekössék a témát a schengeni csatlakozás kérdésével.
Franciaország továbbra is határozottan támogatja és a jövőben is támogatni fogja Románia schengeni csatlakozását – jelentette ki Catherine Colonna francia külügyminiszter pénteken Bukarestben, amikor a Cotroceni-palotában fogadta Klaus Iohannis államfő. Iohannis háláját fejezte ki, hogy Franciaország támogatja Románia schengeni törekvéseit, és hozzájárul a biztonság és a védelem megerősítéséhez a fekete-tengeri térségben, különösen azáltal, hogy a teljes keleti szárny egységesebb és erősebb védelme érdekében átvette a NATO harccsoport vezetését Románia területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!