Ausztria és Hollandia hajthatatlan, továbbra is ellenzik a schengeni bővítést

A Kronen Zeitung beszámolója szerint Nehammer és Rutte találkozóján a két kormányfő továbbra is az Ausztria és Hollandia közötti szoros köteléket hangsúlyozta. „Egységesen ellenezzük a schengeni térség jelenlegi bővítését” – mondta Nehammer a lap szerint.

korábban írtuk

Schengen-vétó: Karl Nehammer osztrák kancellár hajthatatlan

Amíg nem változik meg gyökeresen a Schengen-térség külső határainak védelme, Ausztria fenntartja a vétót – jelentette ki vasárnapi bulgáriai látogatása előtt Karl Nehammer osztrák kancellár.

A kancellár rámutatott, Hollandia és Ausztria közösen kér megoldást az illegális migrációra az Európai Uniós állam- és kormányfők jövő hónap elejére tervezett rendkívüli csúcstalálkozóján. Mark Rutte úgy értékelte, konszenzus formálódik az EU-n belül az ügyben, de több csúcstalálkozóra lesz szükség ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.

A holland politikus szerint könnyebb volt a helyzet 2016-ban, a migránsokról szóló EU–Törökország-paktum megkötésekor, most ugyanis az Unió egyszerre több problémával is kénytelen szembenézni, köztük a schengeni kérdéssel, a közös határőrizeti szerv, a Frontex helyzetével, valamint a dublini rendszer és a migránsok hazaküldésének ügyével.

„Vissza kell térnünk a dublini szabályokhoz” – szögezte le Rutte, különben szerinte a schengeni rendszer nem marad fenn.

Az osztrák kancellár azzal vádolta a határkerítések megépítésének finanszírozásától ódzkodó Európai Bizottságot, hogy ideológiai alapon kezeli a problémát. A kancellár szerint ugyanakkor nem korrekt eljárás, hogy egyedül Bulgáriának kelljen a kerítések építését finanszíroznia, hiszen a bolgár határőrök Ausztria és Hollandia határait is védik.

korábban írtuk

Aurescu az osztrák külügyminiszternek: Románia schengeni tagsága Ausztria számára is előnyös lenne

A Románia schengeni csatlakozásával szembeni osztrák vétó visszavonásának céljával találkozott Bogdan Aurescu román külügyminiszter osztrák kollégájával, Alexander Schallenberggel.

„Ez nem ideológiai, hanem pragmatikus kérdés” – hangsúlyozta Nehammer. A kancellár szerint rugalmasan és kreatívan kell hozzáállni az ügyhöz, emellett pedig nem csupán a kerítésekre kell pénzt adni, hanem a szükséges műszaki eszközökre, a személyzetre és drónok beszerzésére is.

– szögezte le Nehammer.

Mark Rutte arról beszélt: ha azt akarjuk, hogy az EU biztos menedék legyen a menekültek számára, akkor el kell érni, hogy a számuk kezelhető legyen. „Egyértelmű, hogy több intézkedés szükséges a külső határok védelmére” – hangoztatta a holland kormányfő, aki ugyanakkor – mintegy Nehammernek replikázva – arról beszélt: nem szükséges megmondani az Európai Bizottságnak, hogy mit finanszírozzon.

Néhány napja, a bolgár–török határnál tett látogatásán Karl Nehammer kétmilliárd eurót kért az EU-tól a határkerítés kibővítésére. A dublini rendszer – amelyről Mark Rutte is beszélt – lényege az, hogy annak a tagállamnak kell a menedékkérelmi ügyeket intéznie, amely területére elsőként érkezik egy menedékkérő.

Sajtóértesülések szerint az uniós belügyminiszterek csütörtöki informális találkozóján némileg közeledtek az álláspontok a külső határok védelmét célzó együttműködés témájában, fokozódhat a rendőri együttműködés az embercsempészek elleni küzdelemben, valamint az indormációcsere és szükség esetén műszaki eszközöket is biztosíthatnak a határvédelemre.

Ylva Johansson belügyi biztos a csütörtöki találkozót követően azt mondta: „ha falakra és kerítésekre költjük a pénzt, nem marad elég másra”.

Egyébként Lucian Bode román belügyminiszter szintén az ülést követően arról beszélt, felkérte osztrák kollégáját, Gerhard Karnert, hogy Ausztria módosítsa álláspontját, és támogassa Románia schengeni csatlakozását, mivel a Frontex által az ülésen bemutatott adatok azt bizonyítják, hogy Románia nem fekszik a fő balkáni migránsútvonalon. Elmondta, megállapodtak abban, hogy a határrendészet, a rendőrség és a bevándorlási főfelügyelőség illetékesei hamarosan felveszik a kapcsolatot osztrák társintézményeikkel, hogy folytassák a párbeszédet a témában.

Azt is közölte, hogy Bukarest folytatja az egyeztetést az európai partnerekkel, különös tekintettel az Európai Bizottságra és a svéd EU-elnökségre, mivel ez a legjobb módszer arra, hogy megőrizzék az ország schengeni csatlakozását támogató nagy többséget. Mint a liberális tárcavezető elmondta, az ülésen ismét kifejtette, hogy Románia minden csatlakozási feltételt teljesít, ezért a csatlakozás minél hamarabbi jóváhagyását kérte.

A holland és az osztrák kormányfő kijelentései kapcsán Victor Negrescu, a kormány legnagyobb alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője pénteken kifejtette, a héten az Európai Bizottság új javaslatokkal állt elő a migráció, illetve az illegális migránsok visszaküldésének témájában. Figyelmeztetett ugyanakkor: nem könnyű Bukarest dolga, mivel nem lehet a román és a bolgár csatlakozás ügyét szétválasztani, így ha nem sikerül a Bel- és Igazságügyi Bizottság márciusi rendes üléséig előrelépést elérni a schengeni csatlakozás ügyében, akkor nehéz lesz idén megvalósítani.

korábban írtuk

Svéd miniszterelnök: a svéd EU-elnökség szeretné napirendre tűzni Románia és Bulgária schengeni csatlakozását

A svéd EU-elnökség szeretné az Európai Unió Tanácsának napirendjére tűzetni Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – jelentette ki kedden Ulf Kristerrsson svéd miniszterelnök Strasbourgban.

Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást. Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.