Hirdetés

Ukrajna: Moszkva Washingtont bírálja, Zelenszkij a külföldi zsoldosoknak kedvez

Ukrajna

Elégedetlenség. Moszkva szerint az Egyesült Államok visszatáncolt az ukrajnai fendezést szolgáló megállapodástól

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn az orosz BRICS televíziónak nyilatkozva azzal vádolta a Trump-kormányzatot, hogy megtagadja az Ukrajnával kapcsolatos állítólagos orosz–amerikai megállapodások végrehajtását, és a „gazdasági dominancia” politikáját folytatja.

Krónika

2026. február 10., 08:592026. február 10., 08:59

A kijelentések éles fordulatot jelentenek Moszkva Washingtonnal szembeni retorikájában Ukrajna kapcsán,

Lavrov szerint az Egyesült Államok visszalépett az általa „anchorage-i megállapodásoknak” nevezett, állítólag 2025-ben kötött egyezményektől, amelyek szerint Ukrajna harcok nélkül átadná Oroszországnak az egész Donbasz régiót.

Hirdetés

„Azt mondják nekünk, hogy az ukrán kérdést meg kell oldani. Anchorage-ban elfogadtuk az Egyesült Államok javaslatát” – mondta Lavrov.

„Ők tettek ajánlatot, mi beleegyeztünk, és a probléma megoldódott volna. Úgy tűnik, hogy ők javasolták, mi pedig készek voltunk rá – most pedig már nem” – tette hozzá.

A Fehér Ház nem erősítette meg, hogy ilyen megállapodásokat kötöttek, sőt korábban a Kyiv Independentnek adott nyilatkozatában cáfolta azok létezését.

Lavrov szerint annak ellenére, hogy Washington a „teljes körű, széles körű együttműködés” felé való elmozdulásról nyilatkozott, továbbra is folytatja az általa oroszellenes politikának nevezett irányvonalat.

Bizonyítékként az új szankciókat és a nyugati országok Oroszország árnyékflottájának olajszállító hajói ellen hozott intézkedéseit hozta fel.

„A gyakorlatban minden pont az ellenkezőjét mutatja: új szankciókat vezetnek be, és a nyílt tengeren háborút folytatnak az (árnyékflotta) tartályhajói ellen” – mondta a miniszter.

Oroszország már régóta követeli az ukrán erők visszavonulását a Donbaszból, és több mint egy évtizedes harcok után egyre határozottabban ehhez köti a jövőbeli békemegállapodást.

Ukrajna kizárta a visszavonulást, bár ukrán tisztségviselők szerint alternatív megoldások, például egy demilitarizált övezet létrehozása is fontolóra vehető.

Az Egyesült Államok felvetette egy szabad gazdasági övezet létrehozásának ötletét is a háború sújtotta régió egyes részein.

Washington állítólag közölte Kijevvel, hogy a biztonsági garanciák csak az Oroszországgal kötött békeszerződés után lépnek életbe, amely várhatóan a Donbaszhoz kapcsolódó területi kérdéseket is magában foglalja.

Egy, az ügyet jól ismerő amerikai forrás a Kyiv Independentnek elmondta, hogy Washington „nem próbál területi engedményeket kikényszeríteni Ukrajnától”, hozzátéve, hogy „mindkét félnek egyet kell értenie a békeszerződéssel, de annak tartalmát Oroszország és Ukrajna határozza meg”.

A területi kérdések továbbra is a tárgyalások fő akadályát jelentik.

Lavrov bírálta a Trump-kormányzatot azért is, mert nem vonta vissza a Joe Biden volt amerikai elnök idején elfogadott törvényeket, amelyek szankciókat róttak ki Oroszországra az invázió megkezdése után.

Abhírálatok akkor hangzottak el, amikor fokozódik a diplomáciai tevékenység a háborúj befejezése érdekében, és már a héten újrakezdődhetnek a háromoldalú tárgyalások Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország részvételével.

Volodimir Zelenszkij elnök szerint Washington a háború nyár előtti befejezésére törekszik, és ennek megfelelően nyomást gyakorolhat a felekre.

Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete hétfőn cáfolta ezt az állítást, mondván, hogy az Egyesült Államok nem szabott határidőt a háború befejezésére.

„A júniusi határidőt Zelenszkij elnök említette” – mondta. „Nem hiszem, hogy ez az Egyesült Államok álláspontja lenne. Mi inkább minél hamarabb szeretnénk, hogy véget érjen” – jegyezte meg.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy Washington a béketárgyalások előrehaladásától függően dönt majd arról, hogy további szankciókat vezet-e be Oroszország ellen.

Eközben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében az ukrán hadseregben szolgáló külföldi zsoldosok tartózkodási engedélyt kaphatnak Ukrajnában.

A törvény szövegét az elnök aláírásával a parlament honlapján tették közzé hétfőn.

„A törvény értelmében a külföldi katonák ideiglenes tartózkodási engedélyt kaphatnak a szerződésük teljes időtartamára, valamint a szerződés meghosszabbításának időtartamára. A jogszabály külön szociális garanciákat is biztosít számukra, egyebek mellett az egészségügyi ellátás területén” – olvasható az ukrán parlament által a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett szövegben.

Zelenszkij tavaly júniusban írta alá a többes állampolgárságot engedélyező törvényt, amely 2026. január 16-án lépett életbe.

Az ukrán hatóságok szerint a kezdeményezés célja az állampolgárság megadása, illetve az attól való megfosztás rendjének aktualizálása.

Ez vonatkozik mind a külföldön élő ukránokra, mind az ukrán hadseregben szolgálatot teljesítő külföldiekre és családtagjaikra.

Az ilyen zsoldosok egy háború idején az ukrán hadsereggel kötött szerződés első évi szolgálata után kérhetik az ukrán állampolgárságot.

Ukrán ombudsman: törvénysértő módszerekkel próbálják besorozni az embereket az országban
Tömegessé váltak Ukrajnában a területi hadkiegészítő központok (TCK) alkalmazottai által elkövetett jogsértések a mozgósítási intézkedések végrehajtása során – jelentette ki hétfőn Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa.
„Az utóbbi időben tömegesen tapasztaljuk, hogy a TCK-k munkatársai azonosító jelvények nélkül tevékenykednek. Sajnos 2025-ben azt láthattuk, hogy a TCK munkatársai tömegével takarják el szolgálati jelvényüket, ami a hatályos jogszabályok közvetlen megsértését, az állampolgárok jogait sértő személyek azonosításának megakadályozását jelenti” – közölte Lubinec az ukrán parlament korrupcióellenes vizsgáló bizottságának ülésén, amelyet Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő YouTube-csatornáján közvetítettek a TASZSZ jelentése szerint.
Az ombudsman hangsúlyozta: a hadkiegészítő irodák alkalmazottainak nincs felhatalmazásuk arra, hogy feltartóztassanak, őrizetbe vegyenek vagy kényszerrel fogva tartsanak állampolgárokat.
Beszámolt egy olyan esetről is, amikor a hadkiegészítők súlyosan bántalmaztak egy állampolgárt, aki később belehalt ebbe. „Példaként egy eset Kijevből: egy fiatalembert feltartóztattak a TCK munkatársai, amiről ő értesítette a családját is. A család ügyvédet fogadott, de senki sem tudott kapcsolatba lépni ezzel az emberrel. Ehelyett a hozzátartozók telefonhívást kaptak a kórházból, hogy koponyalékelést hajtottak végre, és ez az ember meghalt” – ismertette.
Lubinec példákat hozott fel a mozgósítottaknak okozott sérülésekre és a katonai szolgálatra nyilvánvalóan alkalmatlan személyek mozgósítására is. „A harkivi régióban nemcsak hogy nem engedték be az ügyvédet a TCK-ba, hanem még a lábát is eltörték. (…) A volinyi régióban a TCK munkatársai egy órán át fogva tartották az ombudsman képviselőit, akik vizsgálat céljából érkeztek oda. Voltak esetek, amikor a polgárokat a katonai orvosi bizottság után beírták az egységekbe, bár gerincproblémáik vannak, és nem tudnak golyóálló mellényt viselni” – sorolta.
Az ombudsman kijelentése nem sokkal azután hangzott el, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter arról számolt be: újabb magyar áldozata van az ukrajnai háborúnak.
Egy ungvári járásból származó, alig több mint 40 éves magyar férfi vesztette életét, akit három gyermeke várt volna haza.

Ukrán és lengyel titkosszolgálatokat gyanúsít az FSZB a Vlagyimir Alekszejev elleni merénylettel
Az ukrán titkosszolgálat mellett a lengyel társszerv is részt vett a Vlagyimir Alekszejev orosz tábornok elleni múlt heti moszkvai merényletben – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
A gyanúsítottat, egy ukrán születésű orosz állampolgárt, akit Moszkva Ljubomir Korba néven azonosított, kihallgatták, miután Dubajban elfogták és átadták az orosz hatóságoknak – tette hozzá az FSZB. A gyanúsított bűntársát, Viktor Vaszint is kihallgatták, Korba és Vaszin is „beismerte bűnösségét”.
Ukrajna „a lengyel hírszerző szolgálatok segítségével” bérelte fel a merénylőt és Lengyelországban élő fiát 2025 augusztusában – közölte az orosz szolgálat. A fő gyanúsítottnak orosz útlevele van, de feltehetőleg ukrán gyökerekkel rendelkezik, és a merénylet idején Ternopolban, egy Lvivtől mintegy 130 kilométerre keletre fekvő nyugat-ukrajnai városban tartózkodott. Kijevben képezték ki, és havonta kriptovalutában fizették. Az FSZB jelentése szerint kerülőutakon vitték Oroszországba, és 30 ezer amerikai dollárt ígértek neki Alekszejev meggyilkolásáért.
A 64 éves Alekszejevre a múlt héten lőttek rá és súlyosan megsebesítették lakóházának lépcsőházában, a lift előtt. Megműtötték és visszanyerte eszméletét. Médiajelentések szerint már reagál a környezetére.
Alekszejev az orosz katonai hírszerző szolgálatnak, a GRU-nak a helyettes vezetője. A médiában megjelent hírek szerint ő szervezte meg a Wagner zsoldoscsoport tevékenységét Ukrajnában és irányította az orosz katonai hírszerzés tevékenységét Szíriában.
Ukrajna tagadja, hogy bármilyen szerepe lett volna pénteki merényletkísérletben, amelynek célpontja Alekszejev tábornok volt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 29., szombat

Még idén elindulhatnak Magyarországon az első vagyonvisszaszerzési vizsgálatok

Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.

Még idén elindulhatnak Magyarországon az első vagyonvisszaszerzési vizsgálatok
Hirdetés
2026. augusztus 28., péntek

Nicușor Dan: Bukarest felszólította Ukrajnát, hogy egy bizonyos hajótípust ne támadjon a Fekete-tengeren

Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.

Nicușor Dan: Bukarest felszólította Ukrajnát, hogy egy bizonyos hajótípust ne támadjon a Fekete-tengeren
2026. augusztus 28., péntek

Trump szerint nem kell aggódni amiatt, hogy Putyin megtámadhatja a NATO-t

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.

Trump szerint nem kell aggódni amiatt, hogy Putyin megtámadhatja a NATO-t
2026. augusztus 28., péntek

Washington továbbra is úgy akar békét, hogy nem tárgyal Iránnal

Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.

Washington továbbra is úgy akar békét, hogy nem tárgyal Iránnal
Hirdetés
2026. augusztus 27., csütörtök

Moszkva azt mondja, ukrán volt a román gázmezőnél kilőtt drón, és Londont fenyegeti

Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Moszkva azt mondja, ukrán volt a román gázmezőnél kilőtt drón, és Londont fenyegeti
2026. augusztus 27., csütörtök

Oroszország kiutasít egy román diplomatát

Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.

Oroszország kiutasít egy román diplomatát
Oroszország kiutasít egy román diplomatát
2026. augusztus 27., csütörtök

Oroszország kiutasít egy román diplomatát

2026. augusztus 27., csütörtök

Kiderült, mely NATO-tagállamok elleni orosz fenyegetés válthatta ki a CIA-igazgató moszkvai látogatását

John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.

Kiderült, mely NATO-tagállamok elleni orosz fenyegetés válthatta ki a CIA-igazgató moszkvai látogatását
Hirdetés
2026. augusztus 27., csütörtök

Magyar Péter a román atomerőműre mutogatva jelentette be: Paks a csúcson!

A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.

Magyar Péter a román atomerőműre mutogatva jelentette be: Paks a csúcson!
2026. augusztus 26., szerda

Washington világszerte felfüggesztette a vízumkiadásokat

Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.

Washington világszerte felfüggesztette a vízumkiadásokat
2026. augusztus 26., szerda

Putyin esetleges NATO elleni európai provokációját lehetett hivatott megelőzni a CIA-igazgató váratlan moszkvai látogatása

Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.

Putyin esetleges NATO elleni európai provokációját lehetett hivatott megelőzni a CIA-igazgató váratlan moszkvai látogatása
Hirdetés
Hirdetés