Elégedetlenség. Moszkva szerint az Egyesült Államok visszatáncolt az ukrajnai fendezést szolgáló megállapodástól
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn az orosz BRICS televíziónak nyilatkozva azzal vádolta a Trump-kormányzatot, hogy megtagadja az Ukrajnával kapcsolatos állítólagos orosz–amerikai megállapodások végrehajtását, és a „gazdasági dominancia” politikáját folytatja.
2026. február 10., 08:592026. február 10., 08:59
A kijelentések éles fordulatot jelentenek Moszkva Washingtonnal szembeni retorikájában Ukrajna kapcsán,
„Azt mondják nekünk, hogy az ukrán kérdést meg kell oldani. Anchorage-ban elfogadtuk az Egyesült Államok javaslatát” – mondta Lavrov.
„Ők tettek ajánlatot, mi beleegyeztünk, és a probléma megoldódott volna. Úgy tűnik, hogy ők javasolták, mi pedig készek voltunk rá – most pedig már nem” – tette hozzá.
Lavrov szerint annak ellenére, hogy Washington a „teljes körű, széles körű együttműködés” felé való elmozdulásról nyilatkozott, továbbra is folytatja az általa oroszellenes politikának nevezett irányvonalat.
Bizonyítékként az új szankciókat és a nyugati országok Oroszország árnyékflottájának olajszállító hajói ellen hozott intézkedéseit hozta fel.
„A gyakorlatban minden pont az ellenkezőjét mutatja: új szankciókat vezetnek be, és a nyílt tengeren háborút folytatnak az (árnyékflotta) tartályhajói ellen” – mondta a miniszter.
Oroszország már régóta követeli az ukrán erők visszavonulását a Donbaszból, és több mint egy évtizedes harcok után egyre határozottabban ehhez köti a jövőbeli békemegállapodást.
Az Egyesült Államok felvetette egy szabad gazdasági övezet létrehozásának ötletét is a háború sújtotta régió egyes részein.
Washington állítólag közölte Kijevvel, hogy a biztonsági garanciák csak az Oroszországgal kötött békeszerződés után lépnek életbe, amely várhatóan a Donbaszhoz kapcsolódó területi kérdéseket is magában foglalja.
Egy, az ügyet jól ismerő amerikai forrás a Kyiv Independentnek elmondta, hogy Washington „nem próbál területi engedményeket kikényszeríteni Ukrajnától”, hozzátéve, hogy „mindkét félnek egyet kell értenie a békeszerződéssel, de annak tartalmát Oroszország és Ukrajna határozza meg”.
A területi kérdések továbbra is a tárgyalások fő akadályát jelentik.
Abhírálatok akkor hangzottak el, amikor fokozódik a diplomáciai tevékenység a háborúj befejezése érdekében, és már a héten újrakezdődhetnek a háromoldalú tárgyalások Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország részvételével.
Volodimir Zelenszkij elnök szerint Washington a háború nyár előtti befejezésére törekszik, és ennek megfelelően nyomást gyakorolhat a felekre.
„A júniusi határidőt Zelenszkij elnök említette” – mondta. „Nem hiszem, hogy ez az Egyesült Államok álláspontja lenne. Mi inkább minél hamarabb szeretnénk, hogy véget érjen” – jegyezte meg.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy Washington a béketárgyalások előrehaladásától függően dönt majd arról, hogy további szankciókat vezet-e be Oroszország ellen.
Eközben
A törvény szövegét az elnök aláírásával a parlament honlapján tették közzé hétfőn.
„A törvény értelmében a külföldi katonák ideiglenes tartózkodási engedélyt kaphatnak a szerződésük teljes időtartamára, valamint a szerződés meghosszabbításának időtartamára. A jogszabály külön szociális garanciákat is biztosít számukra, egyebek mellett az egészségügyi ellátás területén” – olvasható az ukrán parlament által a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett szövegben.
Zelenszkij tavaly júniusban írta alá a többes állampolgárságot engedélyező törvényt, amely 2026. január 16-án lépett életbe.
Ez vonatkozik mind a külföldön élő ukránokra, mind az ukrán hadseregben szolgálatot teljesítő külföldiekre és családtagjaikra.
Az ilyen zsoldosok egy háború idején az ukrán hadsereggel kötött szerződés első évi szolgálata után kérhetik az ukrán állampolgárságot.
Ukrán ombudsman: törvénysértő módszerekkel próbálják besorozni az embereket az országban
Tömegessé váltak Ukrajnában a területi hadkiegészítő központok (TCK) alkalmazottai által elkövetett jogsértések a mozgósítási intézkedések végrehajtása során – jelentette ki hétfőn Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa.
„Az utóbbi időben tömegesen tapasztaljuk, hogy a TCK-k munkatársai azonosító jelvények nélkül tevékenykednek. Sajnos 2025-ben azt láthattuk, hogy a TCK munkatársai tömegével takarják el szolgálati jelvényüket, ami a hatályos jogszabályok közvetlen megsértését, az állampolgárok jogait sértő személyek azonosításának megakadályozását jelenti” – közölte Lubinec az ukrán parlament korrupcióellenes vizsgáló bizottságának ülésén, amelyet Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő YouTube-csatornáján közvetítettek a TASZSZ jelentése szerint.
Az ombudsman hangsúlyozta: a hadkiegészítő irodák alkalmazottainak nincs felhatalmazásuk arra, hogy feltartóztassanak, őrizetbe vegyenek vagy kényszerrel fogva tartsanak állampolgárokat.
Beszámolt egy olyan esetről is, amikor a hadkiegészítők súlyosan bántalmaztak egy állampolgárt, aki később belehalt ebbe. „Példaként egy eset Kijevből: egy fiatalembert feltartóztattak a TCK munkatársai, amiről ő értesítette a családját is. A család ügyvédet fogadott, de senki sem tudott kapcsolatba lépni ezzel az emberrel. Ehelyett a hozzátartozók telefonhívást kaptak a kórházból, hogy koponyalékelést hajtottak végre, és ez az ember meghalt” – ismertette.
Lubinec példákat hozott fel a mozgósítottaknak okozott sérülésekre és a katonai szolgálatra nyilvánvalóan alkalmatlan személyek mozgósítására is. „A harkivi régióban nemcsak hogy nem engedték be az ügyvédet a TCK-ba, hanem még a lábát is eltörték. (…) A volinyi régióban a TCK munkatársai egy órán át fogva tartották az ombudsman képviselőit, akik vizsgálat céljából érkeztek oda. Voltak esetek, amikor a polgárokat a katonai orvosi bizottság után beírták az egységekbe, bár gerincproblémáik vannak, és nem tudnak golyóálló mellényt viselni” – sorolta.
Az ombudsman kijelentése nem sokkal azután hangzott el, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter arról számolt be: újabb magyar áldozata van az ukrajnai háborúnak.
Egy ungvári járásból származó, alig több mint 40 éves magyar férfi vesztette életét, akit három gyermeke várt volna haza.
Ukrán és lengyel titkosszolgálatokat gyanúsít az FSZB a Vlagyimir Alekszejev elleni merénylettel
Az ukrán titkosszolgálat mellett a lengyel társszerv is részt vett a Vlagyimir Alekszejev orosz tábornok elleni múlt heti moszkvai merényletben – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
A gyanúsítottat, egy ukrán születésű orosz állampolgárt, akit Moszkva Ljubomir Korba néven azonosított, kihallgatták, miután Dubajban elfogták és átadták az orosz hatóságoknak – tette hozzá az FSZB. A gyanúsított bűntársát, Viktor Vaszint is kihallgatták, Korba és Vaszin is „beismerte bűnösségét”.
Ukrajna „a lengyel hírszerző szolgálatok segítségével” bérelte fel a merénylőt és Lengyelországban élő fiát 2025 augusztusában – közölte az orosz szolgálat. A fő gyanúsítottnak orosz útlevele van, de feltehetőleg ukrán gyökerekkel rendelkezik, és a merénylet idején Ternopolban, egy Lvivtől mintegy 130 kilométerre keletre fekvő nyugat-ukrajnai városban tartózkodott. Kijevben képezték ki, és havonta kriptovalutában fizették. Az FSZB jelentése szerint kerülőutakon vitték Oroszországba, és 30 ezer amerikai dollárt ígértek neki Alekszejev meggyilkolásáért.
A 64 éves Alekszejevre a múlt héten lőttek rá és súlyosan megsebesítették lakóházának lépcsőházában, a lift előtt. Megműtötték és visszanyerte eszméletét. Médiajelentések szerint már reagál a környezetére.
Alekszejev az orosz katonai hírszerző szolgálatnak, a GRU-nak a helyettes vezetője. A médiában megjelent hírek szerint ő szervezte meg a Wagner zsoldoscsoport tevékenységét Ukrajnában és irányította az orosz katonai hírszerzés tevékenységét Szíriában.
Ukrajna tagadja, hogy bármilyen szerepe lett volna pénteki merényletkísérletben, amelynek célpontja Alekszejev tábornok volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!