Hirdetés

Ukrajna: Moszkva Washingtont bírálja, Zelenszkij a külföldi zsoldosoknak kedvez

Ukrajna

Elégedetlenség. Moszkva szerint az Egyesült Államok visszatáncolt az ukrajnai fendezést szolgáló megállapodástól

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn az orosz BRICS televíziónak nyilatkozva azzal vádolta a Trump-kormányzatot, hogy megtagadja az Ukrajnával kapcsolatos állítólagos orosz–amerikai megállapodások végrehajtását, és a „gazdasági dominancia” politikáját folytatja.

Krónika

2026. február 10., 08:592026. február 10., 08:59

A kijelentések éles fordulatot jelentenek Moszkva Washingtonnal szembeni retorikájában Ukrajna kapcsán,

Lavrov szerint az Egyesült Államok visszalépett az általa „anchorage-i megállapodásoknak” nevezett, állítólag 2025-ben kötött egyezményektől, amelyek szerint Ukrajna harcok nélkül átadná Oroszországnak az egész Donbasz régiót.

Hirdetés

„Azt mondják nekünk, hogy az ukrán kérdést meg kell oldani. Anchorage-ban elfogadtuk az Egyesült Államok javaslatát” – mondta Lavrov.

„Ők tettek ajánlatot, mi beleegyeztünk, és a probléma megoldódott volna. Úgy tűnik, hogy ők javasolták, mi pedig készek voltunk rá – most pedig már nem” – tette hozzá.

A Fehér Ház nem erősítette meg, hogy ilyen megállapodásokat kötöttek, sőt korábban a Kyiv Independentnek adott nyilatkozatában cáfolta azok létezését.

Lavrov szerint annak ellenére, hogy Washington a „teljes körű, széles körű együttműködés” felé való elmozdulásról nyilatkozott, továbbra is folytatja az általa oroszellenes politikának nevezett irányvonalat.

Bizonyítékként az új szankciókat és a nyugati országok Oroszország árnyékflottájának olajszállító hajói ellen hozott intézkedéseit hozta fel.

„A gyakorlatban minden pont az ellenkezőjét mutatja: új szankciókat vezetnek be, és a nyílt tengeren háborút folytatnak az (árnyékflotta) tartályhajói ellen” – mondta a miniszter.

Oroszország már régóta követeli az ukrán erők visszavonulását a Donbaszból, és több mint egy évtizedes harcok után egyre határozottabban ehhez köti a jövőbeli békemegállapodást.

Ukrajna kizárta a visszavonulást, bár ukrán tisztségviselők szerint alternatív megoldások, például egy demilitarizált övezet létrehozása is fontolóra vehető.

Az Egyesült Államok felvetette egy szabad gazdasági övezet létrehozásának ötletét is a háború sújtotta régió egyes részein.

Washington állítólag közölte Kijevvel, hogy a biztonsági garanciák csak az Oroszországgal kötött békeszerződés után lépnek életbe, amely várhatóan a Donbaszhoz kapcsolódó területi kérdéseket is magában foglalja.

Egy, az ügyet jól ismerő amerikai forrás a Kyiv Independentnek elmondta, hogy Washington „nem próbál területi engedményeket kikényszeríteni Ukrajnától”, hozzátéve, hogy „mindkét félnek egyet kell értenie a békeszerződéssel, de annak tartalmát Oroszország és Ukrajna határozza meg”.

A területi kérdések továbbra is a tárgyalások fő akadályát jelentik.

Lavrov bírálta a Trump-kormányzatot azért is, mert nem vonta vissza a Joe Biden volt amerikai elnök idején elfogadott törvényeket, amelyek szankciókat róttak ki Oroszországra az invázió megkezdése után.

Abhírálatok akkor hangzottak el, amikor fokozódik a diplomáciai tevékenység a háborúj befejezése érdekében, és már a héten újrakezdődhetnek a háromoldalú tárgyalások Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország részvételével.

Volodimir Zelenszkij elnök szerint Washington a háború nyár előtti befejezésére törekszik, és ennek megfelelően nyomást gyakorolhat a felekre.

Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete hétfőn cáfolta ezt az állítást, mondván, hogy az Egyesült Államok nem szabott határidőt a háború befejezésére.

„A júniusi határidőt Zelenszkij elnök említette” – mondta. „Nem hiszem, hogy ez az Egyesült Államok álláspontja lenne. Mi inkább minél hamarabb szeretnénk, hogy véget érjen” – jegyezte meg.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy Washington a béketárgyalások előrehaladásától függően dönt majd arról, hogy további szankciókat vezet-e be Oroszország ellen.

Eközben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében az ukrán hadseregben szolgáló külföldi zsoldosok tartózkodási engedélyt kaphatnak Ukrajnában.

A törvény szövegét az elnök aláírásával a parlament honlapján tették közzé hétfőn.

„A törvény értelmében a külföldi katonák ideiglenes tartózkodási engedélyt kaphatnak a szerződésük teljes időtartamára, valamint a szerződés meghosszabbításának időtartamára. A jogszabály külön szociális garanciákat is biztosít számukra, egyebek mellett az egészségügyi ellátás területén” – olvasható az ukrán parlament által a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett szövegben.

Zelenszkij tavaly júniusban írta alá a többes állampolgárságot engedélyező törvényt, amely 2026. január 16-án lépett életbe.

Az ukrán hatóságok szerint a kezdeményezés célja az állampolgárság megadása, illetve az attól való megfosztás rendjének aktualizálása.

Ez vonatkozik mind a külföldön élő ukránokra, mind az ukrán hadseregben szolgálatot teljesítő külföldiekre és családtagjaikra.

Az ilyen zsoldosok egy háború idején az ukrán hadsereggel kötött szerződés első évi szolgálata után kérhetik az ukrán állampolgárságot.

Ukrán ombudsman: törvénysértő módszerekkel próbálják besorozni az embereket az országban
Tömegessé váltak Ukrajnában a területi hadkiegészítő központok (TCK) alkalmazottai által elkövetett jogsértések a mozgósítási intézkedések végrehajtása során – jelentette ki hétfőn Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa.
„Az utóbbi időben tömegesen tapasztaljuk, hogy a TCK-k munkatársai azonosító jelvények nélkül tevékenykednek. Sajnos 2025-ben azt láthattuk, hogy a TCK munkatársai tömegével takarják el szolgálati jelvényüket, ami a hatályos jogszabályok közvetlen megsértését, az állampolgárok jogait sértő személyek azonosításának megakadályozását jelenti” – közölte Lubinec az ukrán parlament korrupcióellenes vizsgáló bizottságának ülésén, amelyet Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő YouTube-csatornáján közvetítettek a TASZSZ jelentése szerint.
Az ombudsman hangsúlyozta: a hadkiegészítő irodák alkalmazottainak nincs felhatalmazásuk arra, hogy feltartóztassanak, őrizetbe vegyenek vagy kényszerrel fogva tartsanak állampolgárokat.
Beszámolt egy olyan esetről is, amikor a hadkiegészítők súlyosan bántalmaztak egy állampolgárt, aki később belehalt ebbe. „Példaként egy eset Kijevből: egy fiatalembert feltartóztattak a TCK munkatársai, amiről ő értesítette a családját is. A család ügyvédet fogadott, de senki sem tudott kapcsolatba lépni ezzel az emberrel. Ehelyett a hozzátartozók telefonhívást kaptak a kórházból, hogy koponyalékelést hajtottak végre, és ez az ember meghalt” – ismertette.
Lubinec példákat hozott fel a mozgósítottaknak okozott sérülésekre és a katonai szolgálatra nyilvánvalóan alkalmatlan személyek mozgósítására is. „A harkivi régióban nemcsak hogy nem engedték be az ügyvédet a TCK-ba, hanem még a lábát is eltörték. (…) A volinyi régióban a TCK munkatársai egy órán át fogva tartották az ombudsman képviselőit, akik vizsgálat céljából érkeztek oda. Voltak esetek, amikor a polgárokat a katonai orvosi bizottság után beírták az egységekbe, bár gerincproblémáik vannak, és nem tudnak golyóálló mellényt viselni” – sorolta.
Az ombudsman kijelentése nem sokkal azután hangzott el, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter arról számolt be: újabb magyar áldozata van az ukrajnai háborúnak.
Egy ungvári járásból származó, alig több mint 40 éves magyar férfi vesztette életét, akit három gyermeke várt volna haza.

Ukrán és lengyel titkosszolgálatokat gyanúsít az FSZB a Vlagyimir Alekszejev elleni merénylettel
Az ukrán titkosszolgálat mellett a lengyel társszerv is részt vett a Vlagyimir Alekszejev orosz tábornok elleni múlt heti moszkvai merényletben – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
A gyanúsítottat, egy ukrán születésű orosz állampolgárt, akit Moszkva Ljubomir Korba néven azonosított, kihallgatták, miután Dubajban elfogták és átadták az orosz hatóságoknak – tette hozzá az FSZB. A gyanúsított bűntársát, Viktor Vaszint is kihallgatták, Korba és Vaszin is „beismerte bűnösségét”.
Ukrajna „a lengyel hírszerző szolgálatok segítségével” bérelte fel a merénylőt és Lengyelországban élő fiát 2025 augusztusában – közölte az orosz szolgálat. A fő gyanúsítottnak orosz útlevele van, de feltehetőleg ukrán gyökerekkel rendelkezik, és a merénylet idején Ternopolban, egy Lvivtől mintegy 130 kilométerre keletre fekvő nyugat-ukrajnai városban tartózkodott. Kijevben képezték ki, és havonta kriptovalutában fizették. Az FSZB jelentése szerint kerülőutakon vitték Oroszországba, és 30 ezer amerikai dollárt ígértek neki Alekszejev meggyilkolásáért.
A 64 éves Alekszejevre a múlt héten lőttek rá és súlyosan megsebesítették lakóházának lépcsőházában, a lift előtt. Megműtötték és visszanyerte eszméletét. Médiajelentések szerint már reagál a környezetére.
Alekszejev az orosz katonai hírszerző szolgálatnak, a GRU-nak a helyettes vezetője. A médiában megjelent hírek szerint ő szervezte meg a Wagner zsoldoscsoport tevékenységét Ukrajnában és irányította az orosz katonai hírszerzés tevékenységét Szíriában.
Ukrajna tagadja, hogy bármilyen szerepe lett volna pénteki merényletkísérletben, amelynek célpontja Alekszejev tábornok volt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 30., szombat

Már a BL-döntő előtti napon balhéztak a drukkerek Budapest utcáin

Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.

Már a BL-döntő előtti napon balhéztak a drukkerek Budapest utcáin
Hirdetés
2026. május 30., szombat

Putyin: Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat

Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.

Putyin: Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat
2026. május 30., szombat

Magyar zászlót égettek Szabadka központjában

Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.

Magyar zászlót égettek Szabadka központjában
2026. május 30., szombat

Orosz nagykövetség: Románia külföldön képes drónokat lelőni, a saját területe fölött nem

Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.

Orosz nagykövetség: Románia külföldön képes drónokat lelőni, a saját területe fölött nem
Hirdetés
2026. május 29., péntek

Putyin kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt a galaci tömbházra zuhant drón

Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.

Putyin kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt a galaci tömbházra zuhant drón
2026. május 29., péntek

Magyarország számára összesen 16,4 milliárd eurót szabadíthat fel az Európai Bizottság

Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.

Magyarország számára összesen 16,4 milliárd eurót szabadíthat fel az Európai Bizottság
2026. május 29., péntek

Drónincidens: Oroszország gyors válaszlépésekre készül a konstancai főkonzul kiutasítása miatt

Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.

Drónincidens: Oroszország gyors válaszlépésekre készül a konstancai főkonzul kiutasítása miatt
Hirdetés
2026. május 29., péntek

Medvegyev: ki kell deríteni, kinek a drónja csapódott a romániai panelházba

Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.

Medvegyev: ki kell deríteni, kinek a drónja csapódott a romániai panelházba
2026. május 29., péntek

Magyar Pétert dicsérte a Kreml szóvivője: „elvárnánk, hogy minden ország ilyen döntést hozzon”

Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.

Magyar Pétert dicsérte a Kreml szóvivője: „elvárnánk, hogy minden ország ilyen döntést hozzon”
2026. május 29., péntek

Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult Magyar Péter támadásai miatt

Sulyok Tamás köztársasági elnök a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.

Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult Magyar Péter támadásai miatt
Hirdetés
Hirdetés