Lezárulhat a háború? Donald Trump és különmegbízottja, Steve Witkoff. Az elnök szerint van esély arra, hogy a közeljövőben megszülessen az ukrajnai fegyverszünetről és békéről szóló megegyezés
Fotó: Facebook/Donald Trump
Az orosz–ukrán békemegállapodás mielőbbi véglegesítésének reményében Donald Trump képviselőket küldött Moszkvába és Kijevbe – az amerikai elnök ezt közösségi oldalán jelentette be kedden.
2025. november 26., 08:272025. november 26., 08:27
Trump Truth Social oldalán megjelent bejegyzése szerint Steve Witkoff különleges elnöki megbízott Moszkvába utazik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztessen személyesen, míg Dan Driscoll hadseregért felelős miniszter Kijevben tárgyal az ukrán féllel.
– fogalmazott az elnök washingtoni idő szerint a délutáni órákban kiadott újabb közleményében.
Hozzátette, hogy a moszkvai és kijevi tárgyalásokon elért minden előrehaladásról közvetlenül fogják őt és kabinetjének tagjait tájékoztatni megbízottai.
Donald Trump egyben közölte, hogy várakozással tekint az elé, hogy létrejöjjön a találkozó közte, Volodomir Zelenszkij ukrán, és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy ilyen tárgyalásra csak akkor kerülhet sor, ha a háború lezárásáról szóló egyezség végleges, illetve csaknem végleges.
„Azt hiszem nagyon közel jutunk egy megállapodáshoz” – fogalmazott Trump a Hálaadás ünnepe alkalmából tartott hagyományos fehér házi ünnepségen. Megismételte, hogy korábban könnyebbnek gondolta az orosz–ukrán konfliktus rendezését, majd ismét meggyőződését fejezte ki, hogy előrelépés van folyamatban.
Karoline Leavitt elnöki szóvivő szintén kedden hivatalos közösségi oldalán azt írta, hogy az elmúlt hét komoly előrehaladást hozott egy békeegyezmény felé azáltal, hogy sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni mind az ukrán, mind az orosz felet.
– fogalmazott a sajtótitkár.
A békefolyamat részeként Dan Driscoll, a Pentagonnak a szárazföldi hadsereg ügyeiben illetékes vezetője kedden az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu Dzabiban tárgyalt több órán keresztül orosz tisztségviselőkkel – közölte az amerikai adminisztráció, de további részletek a megbeszélésről nem derültek ki.
Jeffrey Tolbert, a hadsereg szóvivője annyit mondott kedden, hogy a megbeszélések jól haladtak, ezek tartalmát Driscoll szorosan összehangolta a Fehér Házzal.
Dan Driscoll vasárnap Genfben részt vett az amerikai–ukrán egyeztetésen, amelyen az amerikai küldöttséget vezető Marco Rubio külügyminiszter szerint komoly előrehaladást értek el.
Dan Driscoll, aki Kijevbe utazik, novemberben kapcsolódott be az ukrajnai rendezés érdekében zajló diplomáciai munkába.
Donald Trump múlt csütörtökön az amerikai Hálaadás ünnepéig, azaz e hét csütörtökéig adott határidőt az ukrán félnek a több pontból álló amerikai béketerv elfogadására.
Marco Rubio külügyminiszter, aki az elmúlt napok egyeztetésein az amerikai delegáció vezetője volt, vasárnap a genfi megbeszélések végén arra utalt, hogy az egyeztetések tovább is tarthatnak, de szem előtt tartják az elnök által szabott határidőt.
„Számítok az amerikai féllel és Trump elnökkel való további aktív együttműködésre. Sok minden függ Amerikától, mert Oroszország a legnagyobb figyelmet az amerikai erőre fordítja” – mondta.
Egy nappal korábban Zelenszkij kijelentette, hogy a 28 pontos tervet leegyszerűsítették, és néhány rendelkezést eltávolítottak belőle.
Trump kijelentette, hogy egyik félnek sem adott határidőt a megállapodás megkötésére, mondván: „számomra a határidő az, amikor az egész véget ér”.
Eközben az Európai Bizottság elnöke kedden kijelentette: erős transzatlanti együttműködésre van szükség az ukrajnai háború megoldásában, mert az eredményeket hoz.
A koalíció több mint harminc, főként európai országot foglal magában, amelyek hajlandóak valamilyen módon biztonsági garanciákat nyújtani Kijevnek, ha tűzszünetet vagy békét köt Moszkvával.
Az Ukrajna megsegítése érdekében cselekvésre kész országok koalíciójának keddi, londoni szervezésű virtuális tanácskozását követően Ursula von der Leyen közölte, a koalíció tagjai örömmel fogadták Marco Rubio amerikai külügyminiszter részvételét a megbeszélésen, majd megjegyezte:
Az uniós tanács elnöke azon véleményének adott hangot, hogy az orosz gazdaság elleni összehangolt és egymást követő szankciók jelentős hatást érnek el, csökkentik például az Oroszország számára rendelkezésre álló erőforrásokat a háború folytatásához.
„Mivel a nyomásgyakorlás az egyetlen nyelv, amit Oroszország ért, addig fogjuk fokozni a nyomást, amíg valódi hajlandóság nem mutatkozik részéről arra, hogy a béke felé vezető hiteles útra térjen” – fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: Európa és partnerei teljes mértékben elkötelezettek az igazságos és fenntartható béke megtalálása mellett.
Ukrajna érdekei Európa érdekei is. Ezek elválaszthatatlanok, ezért – mint fogalmazott – „továbbra is határozottan kiállunk Ukrajna mellett a következő tárgyalások során” – húzta alá.
Központi kérdés Ukrajna finanszírozása, beleértve a lefoglalt orosz pénzeszközök felhasználását – tette hozzá közleményében az uniós bizottság elnöke.
Starmer, aki az Ukrajna megsegítése érdekében cselekvésre kész országok koalíciójának keddi londoni virtuális tanácskozásán elnökölt, kijelentette azt is, hogy el kell érni az orosz energiahordozók vásárlásának teljes embargóját.
A videókapcsolaton keresztül tartott megbeszélésen – amelyen mások mellett Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia államfő, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett –
Starmer szerint éppen ezért hozzá kell kezdeni az Ukrajnát megvédeni képes jövőbeni ukrajnai fegyveres erők kialakításának tervezéséhez és a finanszírozás megszervezéséhez.
A brit kormányfő szerint ennek létfontosságú elemét képezi majd az ukrajnai rendezés biztosítására készen álló országok koalíciójának Multinational Force Ukraine névvel létrehozni tervezett új nemzetközi alakulata.
Starmer ennek az alakulatnak a tervét a nyáron ismertette. Akkori tájékoztatása szerint
A londoni miniszterelnöki hivatal egyidejűleg ismertetett beszámolója szerint az új szerveződés a jövőben Kijevbe is telepítene egy koordinációs központot, amikor a majdani békemegállapodás biztosítására hivatott alakulat vezénylési struktúrája végleges formát ölt.
A koalíciós országok keddi londoni virtuális tanácskozásán a brit miniszterelnök kijelentette, hogy a résztvevő országok katonai tervezői jelenleg is dolgoznak a többnemzetiségű egység készültségének megteremtésén, és a következő lépéseket összehangolják az amerikai fegyveres erők tervezési tevékenységével.
Starmer hozzátette: mindehhez erőteljes politikai garanciavállalásra is szükség van, mert meg kell mutatni Oroszországnak, hogy a koalíciós országok komolyan gondolják a válaszlépéseket a majdani megállapodás bármiféle megsértése esetén.
Hozzátette:
A brit kormányfő szerint mindeközben fenn kell tartani az Oroszországra gyakorolt nyomást, és ehhez haladást kell elérni az orosz energiahordozók vásárlásának teljes körű embargója felé, mivel ez tényleges károkat okoz az orosz gazdaságnak.
Keir Starmer szerint Nagy-Britannia kész együttműködni az Európai Unióval abban is, hogy Ukrajnának a szankciók keretében zárolt orosz vagyoneszközök értékére alapozva nyújtsanak pénzügyi támogatást.
Starmer szerint mindemellett folytatni kell Ukrajna katonai támogatását is, és Nagy-Britannia ennek jegyében a következő hetekben újabb légvédelmi rakétákat szállít az ukrán fegyveres erőknek.
Az Ukrajnát támogató országok vezetőnek videókonferenciáján „több résztvevő beszámolt a közvetlenül az oroszokkal, elsősorban Vlagyimir Putyin elnökkel folytatott eszmecseréikről” – jelezte a francia államfő.
Ez alapján „jelenleg egyértelműen nincs orosz szándék tűzszünetre” – mondta Macron, hozzátéve, hogy Moszkva „szándékot sem mutatott arra, hogy a megbeszélések után módosított, amerikai, ukrán és európai szakértők részvételével Genfben a múlt hétvégén kidolgozott amerikai tervről tárgyaljon”.
Emmanuel Macron elmondta:
Emellett a „biztonsági garanciákkal” kapcsolatban úgy vélte, hogy mindenekelőtt „erős ukrán hadseregre” van szükség. A „genfi megbeszélések megmutatták, hogy nem szabad korlátozni az ukrán hadsereget” – hangsúlyozta, ellentétben az amerikai terv első változatával, amelyet az ukránok és az európaiak azóta igyekeztek módosítani.
Egy munkacsoport is létrejön szerdától a „biztosítási erők” számára, amelyek feladata „az ukrán hadsereg megerősítése” lesz egy orosz–ukrán megállapodás esetén – jelentette be Macron.
„Franciaország és Nagy-Britannia fogja irányítani, szoros együttműködésben Törökországgal, amely kulcsszerepet játszik a tengeri kérdésekben, és most először az Egyesült Államok bevonásával” – tette hozzá. A videókonferencián Marco Rubio amerikai külügyminiszter is részt vett.
„A következő napok során nagyon pontosan véglegesítjük mindenki hozzájárulását, és így tudjuk véglegesíteni ezeket a biztonsági garanciákat” – ígérte meg a francia elnök. Szerinte
Emmanuel Macron ezenkívül jelezte, hogy az orosz befagyasztott vagyonokról szóló döntést „a következő napokban véglegesítik”.
Ezek a befagyasztott eszközök a francia elnök szerint „rendkívül fontosak” és „nyomást is jelentenek” Oroszországra.
„A következő napokban a legérintettebb európai országokkal, természetesen az Európai Unióval és az Európai Bizottsággal koordinálva, véglegesítünk egy olyan megoldást, amely biztosítja a finanszírozást, távlatot ad Ukrajnának, de fenntartja ezt a nyomást” – mondta.
Három kulcsfontosságú kérdésben nincs még megállapodás
Egy, a tárgyalásokról közvetlen ismeretekkel rendelkező magas rangú ukrán forrás szerint továbbra is jelentős különbségek vannak a Trump-kormány Ukrajnával szemben támasztott követelései és a kijevi hatóságok által elfogadható feltételek között.
Az ukrán fővárosból a CNN-nek nyilatkozva a forrás egyetértett a Trump-kormány tisztségviselőivel abban, hogy a múlt héten kiszivárgott 28 pontból álló amerikai békejavaslat legtöbb pontjában valóban „konszenzus” született.
A forrás azonban elmondta, hogy nem csupán néhány kisebb nézeteltérésről van szó, hanem legalább három olyan kulcsfontosságú területen is jelentős különbségek vannak, amelyek meghatározzák a konfliktus lezárására irányuló tárgyalások sikerét vagy kudarcát.
Először is, az érzékeny kérdés, hogy Ukrajna átadja-e a kelet-ukrajnai Donbasz régió kulcsfontosságú területeit, amelyeket Oroszország annektált, de még nem hódított meg, és amelyek magukban foglalják az ukrán biztonság szempontjából létfontosságúnak tartott, erősen védett városokból álló „erődövezetet” is.
A korábbi amerikai javaslatok szerint Ukrajnának át kellene adnia a területet, hogy az orosz fennhatóság alá tartozó demilitarizált övezet legyen. Az ukrán forrás a CNN-nek elmondta, hogy „bizonyos előrelépés” történt a javaslatot illetően, de a javaslatok tartalmáról és megfogalmazásáról még nem született döntés.
„Nagyon helytelen lenne azt mondani, hogy már megvan az Ukrajna által elfogadott változat” – tette hozzá a forrás.
Másodszor, az Egyesült Államok javaslata, miszerint Ukrajna korlátozza hadseregének létszámát 600 000 főre – ez a szám szerepel a 28 pontos tervben – még mindig szintén tárgyalás alatt áll. Az ukrán forrás a CNN-nek elmondta, hogy egy új, magasabb számról is szó esett, de Kijev továbbra is további változtatásokat szeretne, mielőtt hajlandó lenne elfogadni a hadsereg létszámának ilyen korlátozását.
Kiszivárgott információk szerint Kijev 800 000 fős hadsereget akar – ez közel lenne a jelenlegi mintegy 900 000-hez, és még mindig Európa második legnagyobb hadereje lenn az orosz után.
Végül, ami azt a kérdést illeti, hogy Ukrajna lemondjon NATO-tagsági törekvéseiről, a forrás a CNN-nek azt mondta, hogy ez a követelés továbbra is elfogadhatatlan. Egy ilyen engedmény „rossz precedenst” teremtene, mondta a forrás a CNN-nek, és gyakorlatilag vétójogot adna Oroszországnak a nyugati katonai szövetség felett, „amelynek még csak nem is tagja”.
Mindhárom kérdés – az annektált területek átadása, Ukrajna demilitarizálása és végleges kizárása a NATO-ból – a Kreml által leggyakrabban emlegetett okok a háború indítására Ukrajnában. Ezeknek az Oroszország számára kedvező megoldása egyben Moszkva fő feltétele is a hadjárat befejezéséhez.
Mindhárom, a forrás által említett pont érzékeny és régóta fennálló vörös vonal Ukrajna számára. Bármelyik ponttól való formális eltávolodás hatalmas kérés, és potenciálisan jelentős kockázatokat jelentene az ukrán vezetők számára, akik megkísérelnék ezt megtenni.
Putyin megerősítené az orosz identitást az elcsatolt ukrajnai területeken
Az orosz hatóságoknak meg kell erősíteniük az orosz nyelvet és identitást az Ukrajna azon részein, amelyek Moszkva 2022-es inváziója óta az országhoz tartoznak – áll egy dokumentumban, amelyet Vlagyimir Putyin elnök írt alá és kedden tettek közzé.
A „2036-ig szóló orosz nemzeti politika stratégiája” című dokumentum elnöki rendelettel jelent meg. A dokumentum olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek biztosítják, hogy 2036-ra az ország lakosságának 95 százaléka orosz identitással rendelkezzen.
A januárban hatályba lépő dokumentum szerint a keleti régiók feletti ellenőrzés megszerzése „megteremtette a feltételeket az orosz állam történelmi területei egységének helyreállításához”.
A dokumentum szerint elengedhetetlen „további intézkedések meghozatala az általános orosz állampolgári identitás megerősítése érdekében”, az orosz nyelv használatának megszilárdítása, valamint a „barátságtalan külföldi államok azon törekvéseinek megakadályozása, amelyek az etnikumok és vallások közötti kapcsolatok destabilizálására és a társadalom megosztottságára irányulnak”.
„A stratégia végrehajtásának eredményeit a következő célmutatók 2036-ig történő elérésének nyomon követésével értékelik: az általános orosz állampolgári identitás (állampolgári öntudat) szintje – legalább 95 százalék legyen” – áll a rendeletben.
Moszkvában egyeztethet a budapesti csúcsról Orbán Viktor
Orbán Viktor november 28-án pénteken Moszkvában, a Kremlben tárgyal Vlagyimir Putyinnal – írja a Vsquare értesülései alapján az Index.hu.
„A miniszterelnök külföldi útjairól a szokott rendben tájékoztatjuk a nyilvánosságot” – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ az Index.hu érdeklődésére.
A portál megjegyzi, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2022 óta háromszor, összesen pedig tizennégyszer találkoztak már.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Irán új vezetése tárgyalni akar – közölte Donald Trump amerikai elnök a The Atlantic című lapnak nyilatkozva vasárnap, és hozzátette, hogy ő ezt el is fogadta.
Erkölcsi felelősségvállalásra szólította fel az iráni konfliktusban részt vevő feleket XIV. Leó pápa vasárnap, aki szerint a békét nem lehet fegyverekkel építeni, és minél előbb le kell állítani az erőszak spirálját.
Hat ember halt meg egy Jeruzsálem közelében található lakóépületet ért közvetlen rakétatalálatban – közölte az izraeli rendőrség vasárnap délután kiadott közleményében.
Adrian Cozma Szatmár megyei nemzeti liberális párti (PNL) képviselő, a román képviselőház alelnöke és családja Dubajban rekedt, miután az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított támadás nyomán törölték a légi járatukat.
Irán az izraeli és amerikai támadásokért való bosszút „jogos jogának és kötelességének” tekinti – jelentette ki vasárnap Maszúd Peszeskján iráni elnök.
Oroszország elfogadná az Egyesült Államok által támogatott biztonsági garanciákat Ukrajna számára – jelentette ki szombaton Kirilo Budanov, az elnöki hivatal vezetője.
Donald Trump elnök egy közösségi médiás bejegyzésben figyelmeztette Iránt: ha folytatja a megtorló csapásokat Ali Hamenei legfőbb vezető halála miatt, az Egyesült Államok még nagyobb erővel vág vissza.
Ali Hamenei ahatollah, Irán legfőbb vezetője meghalt a teheráni rezidenciája elleni szombati amerikai és izraeli támadásban.
„Számos jel utal” arra Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerint, hogy a szombaton indított Irán elleni izraeli-amerikai légicsapásokban végeztek Ali Hamenei ajatollahhal, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjével.
Mintegy ezer román állampolgár vette fel a kapcsolatot a közel-keleti térségben működő román diplomáciai képviseletekkel az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai után – közölte szombat este Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!