Vita. Trump magasabb vámokkal fenyegeti Indiát, amiért nagy mennyiségű orosz olajat vásárol
Fotó: Facebook/The White House
Donald Trump elnök hétfőn kijelentette, hogy „jelentősen” emeli az Indiára kivetett vámokat, mert az ország továbbra is orosz olajat vásárol.
2025. augusztus 05., 09:002025. augusztus 05., 09:00
2025. augusztus 05., 09:452025. augusztus 05., 09:45
„India nemcsak hatalmas mennyiségű orosz olajat vásárol, hanem a megvásárolt olaj nagy részét nagy haszonnal eladja a nyílt piacon” – írta az elnök a Truth Social nevű közösségi oldalon. „Emiatt jelentősen emelni fogom az India által az Egyesült Államoknak fizetett vámokat” – tette hozzá a CNN szerint.
A vámokat közvetlenül az importőrök fizetik, bár az áruk exportáló országai közvetetten károsodhatnak, mivel a magasabb árak általában csökkentik a keresletet, ami arra készteti az országokat, hogy többet vásároljanak más, alacsonyabb vámokat alkalmazó országoktól, vagy növeljék a hazai termelést.
Az indiai árukra jelenleg 10 százalékos minimális vám vonatkozik.
Trump nem pontosította, hogy milyen új vámtételt vethetnek ki az indiai árukra, ha az ország továbbra is orosz olajat vásárol.
Az indiai külügyminisztérium szerint
„India importja célja, hogy az indiai fogyasztók számára kiszámítható és megfizethető energiaköltségeket biztosítson. Ez a globális piaci helyzet miatt szükséges” – olvasható a minisztérium szóvivője, Randhir Dzsaiszval közösségi médiában közzétett nyilatkozatában.
Eközben
Peking ragaszkodik ahhoz, hogy a washingtoni nyomás és a büntetővámok fenyegetése ellenére továbbra is nemzeti érdekei alapján biztosítja energiaellátását.
Mint ismert, Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy másodlagos szankciókat vezet be Oroszország olajvásárlóival szemben, ha Moszkva nem állapodik meg tűzszünetről augusztus 8-ig.
„Kína mindig a nemzeti érdekeit szolgáló módon fogja biztosítani energiaellátását” – írta a pekingi külügyminisztérium július 30-án, kétnapos stockholmi kereskedelmi tárgyalások után.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint Kína folytatódó orosz olajvásárlásai továbbra is kulcsfontosságú vitapontot jelentenek a két ország közötti kereskedelmi tárgyalásokon.
„A kínaiak nagyon komolyan veszik szuverenitásukat” – mondta Bessent a tárgyalások után a riportereknek. „Nem akarjuk korlátozni szuverenitásukat, ezért ők 100 százalékos vámot szeretnének fizetni.”
Az Associated Press szerint Kína nem hajlandó tárgyalni az energiabeszerzésekről.
Kína határozott álláspontja ellenére más országok az Egyesült Államok nyomására változtatni látszanak álláspontjukon.
Ukrán drónok támadták meg Oroszország Rosztov régióját, vasútállomást vettek célba „hatalmas” támadásban
Helyi médiaértesülések szerint ukrán drónok támadták meg az oroszországi Rosztov régióban található Tacinszkaja vasútállomást keddre virradóra
A vasútállomás a közeli olajipari infrastruktúra logisztikai központjaként működik, és gabona szállítására is használják.
Az orosz benzinárak rekordmagasságba emelkedtek, az Ai-95 benzin ára rekordszintet ért el a Szentpétervári Nemzetközi Árutőzsdén (SPIMEX) az ukránok moszkvai olajipari infrastruktúra elleni támadásai nyomán.
A helyi média szerint legalább 10 robbanás történt a Rosztovi régióban, amikor a légvédelem reagált a drónok támadására.
Millerovo városában áramkimaradások történtek. A Donenergo áramszolgáltató szerint a mobilhálózatok részben leálltak a régióban.
Jurij Szljuszar, a Rosztovi régió ideiglenes kormányzója kedden reggel jelentette, hogy az orosz hadsereg „visszavert egy hatalmas légitámadást” a régió Belij Kalitva, Tacinszkij, Csertkovszkij és Millerovszkij körzeteiben.
„A Millerovszkij körzetben, Verhnetalovka településen egy alállomás kigyulladt”, de a tüzet később eloltották – mondta.
Egy másik tűz is kitört, amelyet gyorsan eloltottak a Tacinszkaja vasútállomás közelében, ahol egy ház udvarán lévő előtető égett – mondta Szljuszar.
A dróntámadásban senki sem sérült meg – jelentette.
Tacinszkaja körülbelül 100 kilométerre fekszik az ukrán–orosz határától és körülbelül 305 kilométerre az ukránok által ellenőrzött területektől Pokrovszk közelében, a Donyecki régióban.
Eközben az orosz támadások is folytatódtak: az orosz dróncsapások Ukrajna Harkivi régiójában hétfőn három civil halálát okozták, jelentette a regionális ügyészség.
A támadások három embert öltek meg Harkiv délkeleti részén, Csuhujiv körzetében.
Az egyik dróncsapás egy lakóépületet talált el Loszivka faluban. A támadás tüzet okozott.
A tűzoltók a tűz eloltása után egy 47 éves férfi holttestét emelték ki a romok közül – közölte a Harkivi Megyei Ügyészség.
Volcsanszka településen egy orosz drón eltalált egy az úton haladó mopedet. A támadásban két ember meghalt: egy 49 éves férfi és egy nő, akit égési sérülései súlyossága miatt még nem sikerült azonosítani.
A helyi ügyészség a támadást lehetséges orosz háborús bűncselekményként vizsgálja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!