Trump: beszélni kell arról, milyen területeket veszíthet el Ukrajna, Putyin: jó ötlet a tűzszünet, de sok a tisztázni való kérdés

Trump

Nem ellenzi? Putyin elvileg támogatja a Trump által javasolt tűzszünetet, ám előtte még számos kérdést tisztázna

Fotó: Orosz elnöki hivatal

„Nagyon csalódást keltő pillanat lenne az egész világnak, ha Oroszország nem fogadná el az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó ajánlatot” – jelentette ki Donald Trump csütörtökön, mielőtt tárgyalóasztalhoz ült Mark Rutte NATO-főtitkárral Washingtonban.

Hírösszefoglaló

2025. március 14., 08:332025. március 14., 08:33

Trump a NATO-főtitkárral közösen válaszolva újságírók kérdéseire azt mondta, hogy az orosz fővárosból kedvező jelzések érkeztek, és „nagyon komoly” tárgyalásként utalt az egyeztetésre.

Reményét fejezte ki, hogy eredményre vezet Steve Witkoff elnöki különmegbízott moszkvai megbeszélése Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Hozzátette, hogy ő is szeretne találkozni, illetve beszélni Putyinnal.

Donald Trump hangsúlyozta, hogy

az ukrajnai békefolyamat első fázisának a tűzszünetnek kell lennie, és ismét aláhúzta, hogy meg akarja állítani az emberek halálát a harctéren.

Ugyanakkor hozzátette, hogy az ukrán képviselőkkel tartott egyeztetéseken már részletekbe menően szó volt egy végső békemegállapodás elemeiről, mert egy tűszünetnek csak akkor van értelme, ha az tovább vezet a béke felé.

Az elnök az ukránokkal folytatott tárgyalások részletei között említett területi kérdéseket arról, hogy mit lehet megtartani Ukrajna részeként, és mely földterületek veszhetnek el.

Az elnök arról is beszámolt, hogy

az amerikai-ukrán megbeszéléseken szó volt a jövőbeli ukrán NATO-tagság kérdéséről, amellyel kapcsolatban ismét utalt arra, hogy Ukrajna számára nem tartja elérhetőnek.

Trump megjegyezte, hogy a tűzszünetet gyorsan el kell érni.

A NATO főtitkára elismerését fejezte ki az amerikai elnöknek az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalások megkezdéséért.

Mark Rutte együttműködési szándékát fejezte Donald Trumppal annak érdekében, hogy a NATO amerikai vezetéssel megerősödjön. Kiemelte, hogy

már az új amerikai elnök hatásának tudható be, hogy az európai országok védelmi kiadásaik összesen 800 milliárd dollárnyi növeléséről döntöttek.

Rutte a kétoldalú megbeszélés témái között említette a védelmi ipar szélesítését, és rámutatott az Egyesült Államok szerepére ebben, tekintve, hogy ipari bázisa négyszerese az európainak.

A NATO főtitkára azt is hangsúlyozta, hogy a nyugati védelmi szövetség hadiipara jelenleg elmarad az orosz és a kínai hadiipartól.

Az orosz elnök szerint a tűzszünet önmagában jó, támogatják, de vannak megvitatásra váró kérdések.

Vlagyimir Putyin csütörtökön Moszkvában Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel tartott tárgyalása után a közös sajtótájékoztatón közölte: erről tárgyalni kell az Egyesült Államokkal.

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség által közzétett videofelvételen az orosz elnök kifejtette azt a véleményét, hogy a tűzszünetre vonatkozó ukrán döntés a szaúdi amerikai-ukrán találkozó alapján amerikai nyomásra születhetett meg.

Emlékeztetett arra, hogy

a tavaly augusztusban a dél-oroszországi Kurszki területre betört ukrán alegységeket elszigetelték, lehetetlen az elvonulásuk, a haditechnikát sem tudják kijuttatni.

„Csak két lehetőségük marad, megadni magukat vagy meghalni” – mondta, hozzátéve, hogy „ilyen feltételek mellett jól jönne az ukrán félnek egy – akár harmincnapos – tűzszünet iránti kérés”.

„Ha létrejön a tűzszünet, mindenki, aki ott van, harc nélkül kivonul, mi kiengedjük őket, miután bűncselekményeket követtek el békés lakosok ellen. (…) Érthetetlen, hogy ez hogyan fog megtörténni” – így Putyin.

Idézet
Miért van szükség 30 napos tűzszünetre, csapatmozgósítás vagy fegyverek odaszállítása céljából?”

– tette fel a kérdést az orosz elnök.

„Felmerül a kérdés, hogyan oldják meg az ellenőrzés kérdését, és ki fogja végezni az ellenőrzést a 2000 kilométer hosszú határon?” – kérdezte az orosz elnök. „Ki fog parancsot adni a harci cselekmények beszüntetésére? (…) Ki fogja megállapítani, hogy ki sértette meg az esetleges tűzszünetet? Kétezer kilométer hosszan?”– tette hozzá Putyin.

Az orosz elnök általánosságban támogatásáról biztosította a tűzszünetet, hangsúlyozva, hogy vannak kérdések, amelyeket meg kell vitatni, esetleg telefonon megbeszélni Donald Trump amerikai elnökkel is,

akinek egyúttal köszönetét fejezte ki az ellenségeskedések leállítására irányuló javaslataiért.

Az orosz-fehérorosz csúcstalálkozó után közös közleményt adtak ki, amelyben leszögezték, hogy a felek készek a jövőben is összehangolni álláspontjaikat, továbbá katonai és diplomáciai lépéseket tenni a NATO-nak és a szövetség tagállamainak a fehérorosz és orosz érdekeket fenyegető lépései ellen.

A közös közleményben Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka hangsúlyozta, hogy

a NATO-nak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos lépései atomháború veszélyével fenyegetnek.

Oroszország és Fehéroroszország elítélte az Európai Unió Oroszországgal kapcsolatos, általuk „agresszívnek és konfrontatívnak” nevezett politikáját.

Putyin csütörtökön este találkozott Steve Witkoff-fal, az amerikai elnök különmegbízottjával is.

Volocimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz elnök kijelentései kapcsán úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin megjegyzései arra utalnak, hogy az amerikai javaslat elutasítására készül.

Idézet
Putyin fél kimondani közvetlenül Trump elnöknek, hogy folytatni akarja ezt a háborút, hogy meg akarja ölni az ukránokat. Ezért követelnek Moszkvában olyan előfeltételeket a tűzszünethez, amelyek azt lehetetlenné teszik, vagy (elhalasztják), ameddig csak lehet”

– mondta Zelenszkij csütörtök esti beszédében.

Kijev a keddi dzsiddai tárgyalásokon beleegyezett a Washington által javasolt ideiglenes tűzszünetbe, feltéve, hogy Oroszország is beleegyezik. Napokkal később, csütörtökön Putyin közölte, hogy kész beleegyezni a javaslatba, de garanciákat követel arra, hogy Kijev nem mozgósít vagy képez ki csapatokat, és nem kap katonai segélyt sem az alatt.

Zelenszkij Putyin válaszát „orosz manipulációnak” nevezte.

„Most mindannyian nagyon kiszámítható, nagyon manipulatív szavakat hallottunk Putyintól válaszul a tűzszünet ötletére – tulajdonképpen már most arra készül, hogy elutasítja azt” – mondta Zelenszkij.

Az EJEB elmarasztalta Ukrajnát a Majdan téri tüntetésekkel összefüggő odesszai zavargások ügyében
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön kihirdetett ítéletében elmarasztalta Ukrajnát a Majdan téren 2013-2014-ben tartott uniópárti tüntetésekhez kapcsolódó odesszai összecsapás ügyében, megállapítva, hogy az ukrán hatóságok nem tettek meg mindent a vonatkozó nyomozati eljárások ügyében és több esetben is megsértették a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.
Az ügy előzménye, hogy a 2014-es kijevi hatalomátvételt követően Odesszában oroszbarát Majdan-ellenes aktivisták, azaz a kijevi hatalomváltó tüntetéseket ellenzők sátortábort alakítottak ki.
Kijev-párti ukrán radikálisok ezt május 2-án délután felszámolták, majd felgyújtották a Szakszervezetek Házát, ahol ellenfeleik menedéket kerestek. Ukrán források szerint az váltotta ki a zavargást, hogy két Kijev-párti tüntetőt ismeretlenek lelőttek.
Az odesszai zavargásnak csaknem 300 sérültje és összesen 48 halálos áldozata volt: hattal lőfegyver végzett, 32-en füstmérgezésben haltak meg, 10-en pedig szörnyethaltak, amikor kiugrottak az égő épületből.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság a csütörtökön közzétett ítéletében emlékeztetett, hogy a vonatkozó keresetet 28 érintett nyújtotta be, akik közül huszonöten vagy az összecsapásokban, vagy a Szakszervezetek Házában keletkezett tűz következtében veszítették el közeli hozzátartozóikat. A kérelmezők közül hárman maguk is sérüléseket szenvedtek, de a tüzet túlélték – írták.
A bíróság ítéletében megállapította, hogy az illetékes hatóságok több esetben is megsértették a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, mivel nem tettek meg minden tőlük ésszerűen elvárható intézkedést a 2014. május 2-i odesszai összecsapás megelőzésére, és az erőszak kitörése után annak megállítására.
Nem tettek meg továbbá mindent az épülettűzben rekedt emberek időben történő mentése, valamint az események hatékony kivizsgálása érdekében sem.
A bíróság megállapította továbbá, hogy az egyik kérelmező esetében megsértették a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot azzal, hogy édesapja holttestét jelentős késedelemmel adták át temetés céljából.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban
2025. augusztus 30., szombat

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését

Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését
2025. augusztus 30., szombat

Emberek csoportjába hajtott egy gépkocsi az észak-franciaországi Évreux-ben, halálos áldozat is van

Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.

Emberek csoportjába hajtott egy gépkocsi az észak-franciaországi Évreux-ben, halálos áldozat is van
2025. augusztus 30., szombat

Agyonlőtték az utcán az ukrán parlament volt házelnökét

Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.

Agyonlőtték az utcán az ukrán parlament volt házelnökét