Hirdetés

Trump: beszélni kell arról, milyen területeket veszíthet el Ukrajna, Putyin: jó ötlet a tűzszünet, de sok a tisztázni való kérdés

Trump

Nem ellenzi? Putyin elvileg támogatja a Trump által javasolt tűzszünetet, ám előtte még számos kérdést tisztázna

Fotó: Orosz elnöki hivatal

„Nagyon csalódást keltő pillanat lenne az egész világnak, ha Oroszország nem fogadná el az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó ajánlatot” – jelentette ki Donald Trump csütörtökön, mielőtt tárgyalóasztalhoz ült Mark Rutte NATO-főtitkárral Washingtonban.

Hírösszefoglaló

2025. március 14., 08:332025. március 14., 08:33

Trump a NATO-főtitkárral közösen válaszolva újságírók kérdéseire azt mondta, hogy az orosz fővárosból kedvező jelzések érkeztek, és „nagyon komoly” tárgyalásként utalt az egyeztetésre.

Reményét fejezte ki, hogy eredményre vezet Steve Witkoff elnöki különmegbízott moszkvai megbeszélése Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Hozzátette, hogy ő is szeretne találkozni, illetve beszélni Putyinnal.

Hirdetés

Donald Trump hangsúlyozta, hogy

az ukrajnai békefolyamat első fázisának a tűzszünetnek kell lennie, és ismét aláhúzta, hogy meg akarja állítani az emberek halálát a harctéren.

Ugyanakkor hozzátette, hogy az ukrán képviselőkkel tartott egyeztetéseken már részletekbe menően szó volt egy végső békemegállapodás elemeiről, mert egy tűszünetnek csak akkor van értelme, ha az tovább vezet a béke felé.

Az elnök az ukránokkal folytatott tárgyalások részletei között említett területi kérdéseket arról, hogy mit lehet megtartani Ukrajna részeként, és mely földterületek veszhetnek el.

Az elnök arról is beszámolt, hogy

az amerikai-ukrán megbeszéléseken szó volt a jövőbeli ukrán NATO-tagság kérdéséről, amellyel kapcsolatban ismét utalt arra, hogy Ukrajna számára nem tartja elérhetőnek.

Trump megjegyezte, hogy a tűzszünetet gyorsan el kell érni.

A NATO főtitkára elismerését fejezte ki az amerikai elnöknek az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalások megkezdéséért.

Mark Rutte együttműködési szándékát fejezte Donald Trumppal annak érdekében, hogy a NATO amerikai vezetéssel megerősödjön. Kiemelte, hogy

már az új amerikai elnök hatásának tudható be, hogy az európai országok védelmi kiadásaik összesen 800 milliárd dollárnyi növeléséről döntöttek.

Rutte a kétoldalú megbeszélés témái között említette a védelmi ipar szélesítését, és rámutatott az Egyesült Államok szerepére ebben, tekintve, hogy ipari bázisa négyszerese az európainak.

A NATO főtitkára azt is hangsúlyozta, hogy a nyugati védelmi szövetség hadiipara jelenleg elmarad az orosz és a kínai hadiipartól.

Az orosz elnök szerint a tűzszünet önmagában jó, támogatják, de vannak megvitatásra váró kérdések.

Vlagyimir Putyin csütörtökön Moszkvában Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel tartott tárgyalása után a közös sajtótájékoztatón közölte: erről tárgyalni kell az Egyesült Államokkal.

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség által közzétett videofelvételen az orosz elnök kifejtette azt a véleményét, hogy a tűzszünetre vonatkozó ukrán döntés a szaúdi amerikai-ukrán találkozó alapján amerikai nyomásra születhetett meg.

Emlékeztetett arra, hogy

a tavaly augusztusban a dél-oroszországi Kurszki területre betört ukrán alegységeket elszigetelték, lehetetlen az elvonulásuk, a haditechnikát sem tudják kijuttatni.

„Csak két lehetőségük marad, megadni magukat vagy meghalni” – mondta, hozzátéve, hogy „ilyen feltételek mellett jól jönne az ukrán félnek egy – akár harmincnapos – tűzszünet iránti kérés”.

„Ha létrejön a tűzszünet, mindenki, aki ott van, harc nélkül kivonul, mi kiengedjük őket, miután bűncselekményeket követtek el békés lakosok ellen. (…) Érthetetlen, hogy ez hogyan fog megtörténni” – így Putyin.

Idézet
Miért van szükség 30 napos tűzszünetre, csapatmozgósítás vagy fegyverek odaszállítása céljából?”

– tette fel a kérdést az orosz elnök.

„Felmerül a kérdés, hogyan oldják meg az ellenőrzés kérdését, és ki fogja végezni az ellenőrzést a 2000 kilométer hosszú határon?” – kérdezte az orosz elnök. „Ki fog parancsot adni a harci cselekmények beszüntetésére? (…) Ki fogja megállapítani, hogy ki sértette meg az esetleges tűzszünetet? Kétezer kilométer hosszan?”– tette hozzá Putyin.

Az orosz elnök általánosságban támogatásáról biztosította a tűzszünetet, hangsúlyozva, hogy vannak kérdések, amelyeket meg kell vitatni, esetleg telefonon megbeszélni Donald Trump amerikai elnökkel is,

akinek egyúttal köszönetét fejezte ki az ellenségeskedések leállítására irányuló javaslataiért.

Az orosz-fehérorosz csúcstalálkozó után közös közleményt adtak ki, amelyben leszögezték, hogy a felek készek a jövőben is összehangolni álláspontjaikat, továbbá katonai és diplomáciai lépéseket tenni a NATO-nak és a szövetség tagállamainak a fehérorosz és orosz érdekeket fenyegető lépései ellen.

A közös közleményben Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka hangsúlyozta, hogy

a NATO-nak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos lépései atomháború veszélyével fenyegetnek.

Oroszország és Fehéroroszország elítélte az Európai Unió Oroszországgal kapcsolatos, általuk „agresszívnek és konfrontatívnak” nevezett politikáját.

Putyin csütörtökön este találkozott Steve Witkoff-fal, az amerikai elnök különmegbízottjával is.

Volocimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz elnök kijelentései kapcsán úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin megjegyzései arra utalnak, hogy az amerikai javaslat elutasítására készül.

Idézet
Putyin fél kimondani közvetlenül Trump elnöknek, hogy folytatni akarja ezt a háborút, hogy meg akarja ölni az ukránokat. Ezért követelnek Moszkvában olyan előfeltételeket a tűzszünethez, amelyek azt lehetetlenné teszik, vagy (elhalasztják), ameddig csak lehet”

– mondta Zelenszkij csütörtök esti beszédében.

Kijev a keddi dzsiddai tárgyalásokon beleegyezett a Washington által javasolt ideiglenes tűzszünetbe, feltéve, hogy Oroszország is beleegyezik. Napokkal később, csütörtökön Putyin közölte, hogy kész beleegyezni a javaslatba, de garanciákat követel arra, hogy Kijev nem mozgósít vagy képez ki csapatokat, és nem kap katonai segélyt sem az alatt.

Zelenszkij Putyin válaszát „orosz manipulációnak” nevezte.

„Most mindannyian nagyon kiszámítható, nagyon manipulatív szavakat hallottunk Putyintól válaszul a tűzszünet ötletére – tulajdonképpen már most arra készül, hogy elutasítja azt” – mondta Zelenszkij.

Az EJEB elmarasztalta Ukrajnát a Majdan téri tüntetésekkel összefüggő odesszai zavargások ügyében
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön kihirdetett ítéletében elmarasztalta Ukrajnát a Majdan téren 2013-2014-ben tartott uniópárti tüntetésekhez kapcsolódó odesszai összecsapás ügyében, megállapítva, hogy az ukrán hatóságok nem tettek meg mindent a vonatkozó nyomozati eljárások ügyében és több esetben is megsértették a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.
Az ügy előzménye, hogy a 2014-es kijevi hatalomátvételt követően Odesszában oroszbarát Majdan-ellenes aktivisták, azaz a kijevi hatalomváltó tüntetéseket ellenzők sátortábort alakítottak ki.
Kijev-párti ukrán radikálisok ezt május 2-án délután felszámolták, majd felgyújtották a Szakszervezetek Házát, ahol ellenfeleik menedéket kerestek. Ukrán források szerint az váltotta ki a zavargást, hogy két Kijev-párti tüntetőt ismeretlenek lelőttek.
Az odesszai zavargásnak csaknem 300 sérültje és összesen 48 halálos áldozata volt: hattal lőfegyver végzett, 32-en füstmérgezésben haltak meg, 10-en pedig szörnyethaltak, amikor kiugrottak az égő épületből.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság a csütörtökön közzétett ítéletében emlékeztetett, hogy a vonatkozó keresetet 28 érintett nyújtotta be, akik közül huszonöten vagy az összecsapásokban, vagy a Szakszervezetek Házában keletkezett tűz következtében veszítették el közeli hozzátartozóikat. A kérelmezők közül hárman maguk is sérüléseket szenvedtek, de a tüzet túlélték – írták.
A bíróság ítéletében megállapította, hogy az illetékes hatóságok több esetben is megsértették a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, mivel nem tettek meg minden tőlük ésszerűen elvárható intézkedést a 2014. május 2-i odesszai összecsapás megelőzésére, és az erőszak kitörése után annak megállítására.
Nem tettek meg továbbá mindent az épülettűzben rekedt emberek időben történő mentése, valamint az események hatékony kivizsgálása érdekében sem.
A bíróság megállapította továbbá, hogy az egyik kérelmező esetében megsértették a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot azzal, hogy édesapja holttestét jelentős késedelemmel adták át temetés céljából.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 01., szerda

Nyugat-Európa nem csak vonz, taszít is: egyre többen költöznek el

Miközben Európa évtizedeken át a kelet–nyugati vándorlásról szólt, az elmúlt években egy kevésbé látványos, de annál összetettebb folyamat erősödött fel: egyre többen hagyják el a nyugati országokat is.

Nyugat-Európa nem csak vonz, taszít is: egyre többen költöznek el
Hirdetés
2026. április 01., szerda

Egy brüsszeli bíróság a leszerződött koronavírus-oltások kifizetésére kötelezi Romániát

A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltások kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot egy brüsszeli bíróság. Az alapfokú ítélet szerint Romániának 600 millió eurót, Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót kellene kifizetnie.

Egy brüsszeli bíróság a leszerződött koronavírus-oltások kifizetésére kötelezi Romániát
2026. április 01., szerda

Trump: fontolgatom a NATO-ból való kilépést

Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-ból.

Trump: fontolgatom a NATO-ból való kilépést
2026. április 01., szerda

Orosz nagykövet: a román hatóságok a konfrontáció útjára léptek Oroszországgal szemben

A román hatóságok a konfrontáció útjára léptek Oroszországgal szemben, és nem szabad illúziókat táplálni a kapcsolatok javulását illetően – jelentette ki Vlagyimir Lipajev, Oroszország bukaresti nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

Orosz nagykövet: a román hatóságok a konfrontáció útjára léptek Oroszországgal szemben
Hirdetés
2026. április 01., szerda

Kijev szerint az oroszok szándékosan térítik el EU-s országok irányába az ukrán drónokat, orosz ultimátum az ukránoknak

Ukrajna olyan hírszerzési információk birtokában van, amelyek szerint Oroszország szándékosan a balti államok és Finnország felé irányította a drónokat, hogy ezzel feszültséget keltsen – állította Andrij Szibiha külügyminiszter kedden.

Kijev szerint az oroszok szándékosan térítik el EU-s országok irányába az ukrán drónokat, orosz ultimátum az ukránoknak
2026. április 01., szerda

Trump szerint még két-három hétig tarthat az iráni háború, Teherán szerint ha békén hagyják, nem harcol tovább

Az Egyesült Államok két-három héten belül véget vethet az Iránnal folytatott háborújának – jelentette ki helyi idő szerint kedden este Donald Trump elnök.

Trump szerint még két-három hétig tarthat az iráni háború, Teherán szerint ha békén hagyják, nem harcol tovább
2026. március 31., kedd

Az első nap több mint 19 ezer levélszavazatot adtak le a külképviseleteken

Az első nap több mint 19 ezer levélszavazatot adtak le a külképviseleteken a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési választásra.

Az első nap több mint 19 ezer levélszavazatot adtak le a külképviseleteken
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Mennydörgés: legördült a gyártósorról az első, Romániának készült koreai önjáró löveg

Elkészült Dél-Koreában a román szárazföldi erők számára gyártott első, K9 Mennydörgés elnevezésű önjáró tarack, és már készen áll a szállításra; a modern tüzérségi rendszer a román hadsereg átfogó modernizációs programjának része.

Mennydörgés: legördült a gyártósorról az első, Romániának készült koreai önjáró löveg
2026. március 31., kedd

Román harci repülőgépek érkeztek légtérvédelmi szolgálatra Litvániába

A román légierő hat F16-os harci repülőgépe kezdte meg a balti országok légterének biztosítását kedden – közölte a védelmi minisztérium.

Román harci repülőgépek érkeztek légtérvédelmi szolgálatra Litvániába
2026. március 31., kedd

Korrupció a magyar–román határon: ötven határrendész és három civil ellen emeltek vádat

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség befejezte a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozását; 50 ártándi határrendész és 3 civil ellen emeltek vádat.

Korrupció a magyar–román határon: ötven határrendész és három civil ellen emeltek vádat
Hirdetés
Hirdetés