Nem ellenzi? Putyin elvileg támogatja a Trump által javasolt tűzszünetet, ám előtte még számos kérdést tisztázna
Fotó: Orosz elnöki hivatal
„Nagyon csalódást keltő pillanat lenne az egész világnak, ha Oroszország nem fogadná el az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó ajánlatot” – jelentette ki Donald Trump csütörtökön, mielőtt tárgyalóasztalhoz ült Mark Rutte NATO-főtitkárral Washingtonban.
2025. március 14., 08:332025. március 14., 08:33
Trump a NATO-főtitkárral közösen válaszolva újságírók kérdéseire azt mondta, hogy az orosz fővárosból kedvező jelzések érkeztek, és „nagyon komoly” tárgyalásként utalt az egyeztetésre.
Reményét fejezte ki, hogy eredményre vezet Steve Witkoff elnöki különmegbízott moszkvai megbeszélése Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Hozzátette, hogy ő is szeretne találkozni, illetve beszélni Putyinnal.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy
Ugyanakkor hozzátette, hogy az ukrán képviselőkkel tartott egyeztetéseken már részletekbe menően szó volt egy végső békemegállapodás elemeiről, mert egy tűszünetnek csak akkor van értelme, ha az tovább vezet a béke felé.
Az elnök az ukránokkal folytatott tárgyalások részletei között említett területi kérdéseket arról, hogy mit lehet megtartani Ukrajna részeként, és mely földterületek veszhetnek el.
Az elnök arról is beszámolt, hogy
Trump megjegyezte, hogy a tűzszünetet gyorsan el kell érni.
A NATO főtitkára elismerését fejezte ki az amerikai elnöknek az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalások megkezdéséért.
Mark Rutte együttműködési szándékát fejezte Donald Trumppal annak érdekében, hogy a NATO amerikai vezetéssel megerősödjön. Kiemelte, hogy
Rutte a kétoldalú megbeszélés témái között említette a védelmi ipar szélesítését, és rámutatott az Egyesült Államok szerepére ebben, tekintve, hogy ipari bázisa négyszerese az európainak.
A NATO főtitkára azt is hangsúlyozta, hogy a nyugati védelmi szövetség hadiipara jelenleg elmarad az orosz és a kínai hadiipartól.
Vlagyimir Putyin csütörtökön Moszkvában Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel tartott tárgyalása után a közös sajtótájékoztatón közölte: erről tárgyalni kell az Egyesült Államokkal.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség által közzétett videofelvételen az orosz elnök kifejtette azt a véleményét, hogy a tűzszünetre vonatkozó ukrán döntés a szaúdi amerikai-ukrán találkozó alapján amerikai nyomásra születhetett meg.
Emlékeztetett arra, hogy
„Csak két lehetőségük marad, megadni magukat vagy meghalni” – mondta, hozzátéve, hogy „ilyen feltételek mellett jól jönne az ukrán félnek egy – akár harmincnapos – tűzszünet iránti kérés”.
„Ha létrejön a tűzszünet, mindenki, aki ott van, harc nélkül kivonul, mi kiengedjük őket, miután bűncselekményeket követtek el békés lakosok ellen. (…) Érthetetlen, hogy ez hogyan fog megtörténni” – így Putyin.
– tette fel a kérdést az orosz elnök.
„Felmerül a kérdés, hogyan oldják meg az ellenőrzés kérdését, és ki fogja végezni az ellenőrzést a 2000 kilométer hosszú határon?” – kérdezte az orosz elnök. „Ki fog parancsot adni a harci cselekmények beszüntetésére? (…) Ki fogja megállapítani, hogy ki sértette meg az esetleges tűzszünetet? Kétezer kilométer hosszan?”– tette hozzá Putyin.
akinek egyúttal köszönetét fejezte ki az ellenségeskedések leállítására irányuló javaslataiért.
Az orosz-fehérorosz csúcstalálkozó után közös közleményt adtak ki, amelyben leszögezték, hogy a felek készek a jövőben is összehangolni álláspontjaikat, továbbá katonai és diplomáciai lépéseket tenni a NATO-nak és a szövetség tagállamainak a fehérorosz és orosz érdekeket fenyegető lépései ellen.
A közös közleményben Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka hangsúlyozta, hogy
Oroszország és Fehéroroszország elítélte az Európai Unió Oroszországgal kapcsolatos, általuk „agresszívnek és konfrontatívnak” nevezett politikáját.
Putyin csütörtökön este találkozott Steve Witkoff-fal, az amerikai elnök különmegbízottjával is.
Volocimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz elnök kijelentései kapcsán úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin megjegyzései arra utalnak, hogy az amerikai javaslat elutasítására készül.
– mondta Zelenszkij csütörtök esti beszédében.
Kijev a keddi dzsiddai tárgyalásokon beleegyezett a Washington által javasolt ideiglenes tűzszünetbe, feltéve, hogy Oroszország is beleegyezik. Napokkal később, csütörtökön Putyin közölte, hogy kész beleegyezni a javaslatba, de garanciákat követel arra, hogy Kijev nem mozgósít vagy képez ki csapatokat, és nem kap katonai segélyt sem az alatt.
„Most mindannyian nagyon kiszámítható, nagyon manipulatív szavakat hallottunk Putyintól válaszul a tűzszünet ötletére – tulajdonképpen már most arra készül, hogy elutasítja azt” – mondta Zelenszkij.
Az EJEB elmarasztalta Ukrajnát a Majdan téri tüntetésekkel összefüggő odesszai zavargások ügyében
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön kihirdetett ítéletében elmarasztalta Ukrajnát a Majdan téren 2013-2014-ben tartott uniópárti tüntetésekhez kapcsolódó odesszai összecsapás ügyében, megállapítva, hogy az ukrán hatóságok nem tettek meg mindent a vonatkozó nyomozati eljárások ügyében és több esetben is megsértették a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.
Az ügy előzménye, hogy a 2014-es kijevi hatalomátvételt követően Odesszában oroszbarát Majdan-ellenes aktivisták, azaz a kijevi hatalomváltó tüntetéseket ellenzők sátortábort alakítottak ki.
Kijev-párti ukrán radikálisok ezt május 2-án délután felszámolták, majd felgyújtották a Szakszervezetek Házát, ahol ellenfeleik menedéket kerestek. Ukrán források szerint az váltotta ki a zavargást, hogy két Kijev-párti tüntetőt ismeretlenek lelőttek.
Az odesszai zavargásnak csaknem 300 sérültje és összesen 48 halálos áldozata volt: hattal lőfegyver végzett, 32-en füstmérgezésben haltak meg, 10-en pedig szörnyethaltak, amikor kiugrottak az égő épületből.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság a csütörtökön közzétett ítéletében emlékeztetett, hogy a vonatkozó keresetet 28 érintett nyújtotta be, akik közül huszonöten vagy az összecsapásokban, vagy a Szakszervezetek Házában keletkezett tűz következtében veszítették el közeli hozzátartozóikat. A kérelmezők közül hárman maguk is sérüléseket szenvedtek, de a tüzet túlélték – írták.
A bíróság ítéletében megállapította, hogy az illetékes hatóságok több esetben is megsértették a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, mivel nem tettek meg minden tőlük ésszerűen elvárható intézkedést a 2014. május 2-i odesszai összecsapás megelőzésére, és az erőszak kitörése után annak megállítására.
Nem tettek meg továbbá mindent az épülettűzben rekedt emberek időben történő mentése, valamint az események hatékony kivizsgálása érdekében sem.
A bíróság megállapította továbbá, hogy az egyik kérelmező esetében megsértették a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot azzal, hogy édesapja holttestét jelentős késedelemmel adták át temetés céljából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön elutasította néhány izraeli törvényhozó kísérletét Ciszjordánia annektálására, mondván, hogy Izrael „nem fog semmit sem tenni Ciszjordániával”.
Európában is pontosan tudják, hogy a békecsúcs nem került le a napirendről, az időpontja kétséges, de hogy lesz, afelől nincs kétség – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti békecsúcsról pénteken.
Az Európai Unió vezetői csütörtök este megállapodtak abban, hogy támogatják Ukrajna „pénzügyi szükségleteit” a következő két évben, de nem döntöttek a befagyasztott orosz pénzeszközök milliárdjairól.
Kémkedés gyanújával őrizetbe vettek két magyar állampolgárt Bosznia-Hercegovinában – erősítette meg a boszniai rendőrség csütörtökön.
Érzékeny csapást mérhet az orosz gazdaságra Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy szankciókkal sújtja a két legnagyobb orosz olajcéget, a Rosznyeftyet és a Lukoilt – derül ki a BBC összeállításából.
Európai szinten nem javult, sőt sok esetben romlott a kisebbségek helyzete – jelentette ki Vincze Loránt elnök az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) tisztújító kongresszusán csütörtökön.
Megint két választásunk maradt: ’56-ban szabadság vagy szolgasors, ma háború vagy béke – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 69. évfordulóján tartott állami ünnepségen.
Az Egyesült Államok Oroszország „ellensége”, Donald Trump amerikai elnök pedig elkötelezte magát az Oroszország elleni háború útján – így reagált Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a Washington által két orosz olajipari cégre kirótt s
A francia ügyészség nyomozást indított azt követően, hogy felbukkant egy videó, amelyen a párizsi La Santé börtön egyik fogvatartottja halálos fenyegetéseket intézett Nicolas Sarkozy volt elnökhöz.
Az uniós tagországoknak fel kell szerelkezniük, hogy Oroszországot elrettentsék attól, hogy támadást fontolgasson Európa ellen – jelentette ki Nicușor Dan román államfő csütörtökön, Európai Tanács brüsszeli ülése előtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!