Hirdetés

Súlyos: Biden azzal fenyeget, hogy leállítja az Izraelnek szánt fegyverszállítmányokat

Fenyegetés. Biden a Rafah elleni műveletek fokozásától teszi függővé az amerikai fegyverszállítmányokat •  Fotó: Facebook/Joe Biden

Fenyegetés. Biden a Rafah elleni műveletek fokozásától teszi függővé az amerikai fegyverszállítmányokat

Fotó: Facebook/Joe Biden

Joe Biden amerikai elnök szerdán először jelentette ki, hogy leállítaná az Izraelnek szánt amerikai fegyverszállítmányok egy részét, ha Benjámin Netanjahu miniszterelnök nagyobb inváziót rendelne el Rafah városában.

Hírösszefoglaló

2024. május 09., 08:002024. május 09., 08:00

„Civileket öltek meg Gázában ezekkel a bombákkal, és más módon, miközben a lakossági központokat támadták” – mondta Biden a CNN-nek helyi idő szerint szerdán este, azokra a 2000 fontos (900 kilós) bombákra utalva, amelyek szállítását a múlt héten leállították.

Idézet
Világossá tettem, hogy ha bemennek Rafahba – még nem mentek be Rafahba –, ha bemennek Rafahba, nem szállítok olyan fegyvereket, amelyeket korábban Rafah, a városok elleni harcra használtak”

– mondta Biden.

Hirdetés

Az elnök bejelentése, miszerint kész az amerikai fegyverek szállítását Izrael intézkedéseitől függővé tenni, fordulópontot jelent az Izrael és a Hamász közötti hét hónapja tartó konfliktusban. Annak elismerése pedig, hogy amerikai bombákat használtak civilek megölésére Gázában, az Egyesült Államok háborúban játszott szerepének egyértelmű elismerése volt.

Az elnökre rendkívüli nyomás nehezedett, többek között saját pártjának tagjai részéről is, hogy a gázai humanitárius válság közepette korlátozza a fegyverszállításokat.

Eddig ellenállt ezeknek a felhívásoknak, és határozottan támogatta Izrael erőfeszítéseit a Hamász elleni fellépésre. Ám az invázió, amelyet Rafah, a Gázai övezet déli részén fekvő város ellen terveznek, ahol több mint egymillió palesztin polgári lakos húzta meg magát, megváltoztatta az elnök álláspontját.

„Nem mondunk le Izrael biztonságának szavatolásáról. Izrael azon képességének támogatásától lépünk vissza, hogy háborút folytasson azokon a területeken” – mondta Biden.

Az elnök elmondta, hogy bár

az Egyesült Államok továbbra is szállítana védelmi fegyvereket Izraelnek, többek között a Vaskupola légvédelmi rendszerhez, más szállítmányok azonban leállnának, ha Rafahban nagyobb szárazföldi invázió kezdődne.

„Továbbra is gondoskodunk arról, hogy Izrael biztonságban legyen a Vaskupola és a Közel-Keletről a közelmúltban érkezett támadásokra való reagálási képességük tekintetében” – mondta. „De ez, ez egyszerűen helytelen. Nem fogunk fegyvereket és tüzérségi lövedékeket szállítani” – tette hozzá.

Az Egyesült Államok máris visszatartott egy nagy kaliberű lőszerekből álló szállítmányt Izrael esetleges rafahi hadműveletei miatt, az ottani civilekkel kapcsolatos terv nélkül, bár azt mondták, hogy végleges döntés még nem született erről a szállítmányról. A kormányzat közölte, hogy felülvizsgálja más lőszerek esetleges eladását vagy átadását.

korábban írtuk

Washington visszatartott egy Izraelnek szánt bombaszállítmányt
Washington visszatartott egy Izraelnek szánt bombaszállítmányt

Az Egyesült Államok visszatartott egy az Izraelnek szánt bombaszállítmányt, mivel aggályosnak tartotta, hogy azokat egy rafahi támadás során felhasználhatják – közölte egy amerikai tisztségviselő a CNN szerint.

Egy, az ügyről tájékozott forrás szerint izraeli tisztségviselők bizalmasan „mélységes csalódottságukat” fejezték ki amerikai tisztségviselőknek a szállítmányok szüneteltetése, valamint a döntésről szóló amerikai médiatájékoztatók miatt.

Biden szerint

Izrael Rafahban végrehajtott akciói még nem lépték át azt a vörös vonalat, hogy sűrűn lakott övezetekbe hatoljaak be, még ha az akcióik feszültséget is okoztak a térségben.

„Nem hatoltak be a lakossági központokba. Amit tettek, az közvetlenül a határon történt. És ez jelenleg problémákat okoz – Egyiptommal, amellyel nagyon keményen dolgoztam azon, hogy biztosítsam a kapcsolattartást és a segítséget” – mondta.

Elmondta, hogy közölte Benjámi Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és más izraeli vezetőkkel, hogy a lakossági központokban végrehajtott műveletek amerikai támogatása korlátozott.

„Világossá tettem Bibinek és a háborús kabinetnek: Nem fogják megkapni a támogatásunkat, ha valóban ezekre a lakossági központokra támadnak” – mondta.

Később Biden kifejtette, hogy figyelmeztette Netanjahut a gázai műveletek elakadásának kockázataira, párhuzamot vonva az afganisztáni és iraki amerikai tapasztalatokkal.

Idézet
Azt mondtam Bibinek: Ne kövesd el ugyanazt a hibát, amit mi Amerikában elkövettünk. Mi bin Ladent akartuk elkapni. Mi segítünk nektek elkapni Szinvárt”

– mondta, a Hamász gázai vezetőjére utalva .

„Volt értelme bin Ladent elkapni; nem volt értelme megpróbálni egyesíteni Afganisztánt. Véleményem szerint nem volt értelme annak a gondolatnak, hogy Irakban atomfegyverrel rendelkeznek” – mondta az elnök.

Az ellenzéki republikánusok élesen bírálták Bident a szállítmányok korlátozása miatt.

Mike Johnson, a képviselőház elnöke és Mitch McConnell, a szenátus kisebbségi vezetője kemény hangvételű közös levelet írt Joe Bidennek, amelyben a kormányt bírálják a bombák Izraelnek történő átadásának szüneteltetése miatt.

„A közelmúltbeli sajtójelentések és a kritikus fegyverszállítmányok szüneteltetése megkérdőjelezik az Ön ígéretét, hogy az Izrael biztonsága iránti elkötelezettsége továbbra is sziklaszilárd marad” – írták levelükben.

Lloyd Austin védelmi miniszter szintén elismerte, hogy az Egyesült Államok szüneteltette az Izraelnek szánt bombaszállítmányt. Elmondta, hogy

az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy azokat potenciálisan felhasználhatják egy Rafahban végrehajtott szárazföldi műveletben, anélkül, hogy lenne tervük az ottani civilekkel kapcsolatban.

A palesztinokat segítő ENSZ-ügynökség, az UNRWA becslései szerint átlagosan körülbelül kétszáz palesztin hagyja el óránként a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahot, miután Izrael kiadta az evakuálási parancsot.

„Folyik a költözés, az emberek Hán-Júnisz és a középső területek irányába távoznak” – közölte Juliette Touma, az UNRWA kommunikációs igazgatója szerdán.

Az UNRWA egy másik tisztviselője szerdán azt mondta a CNN amerikai hírtelevíziónak, hogy

mintegy ötvenezren hagyták el Rafahot hétfő óta.

Az izraeli hadsereg hétfőn szólította fel a Rafah keleti részében tartózkodókat a távozásra, fokozva ezzel az aggodalmakat, hogy nagyszabású szárazföldi offenzíva készül a város ellen.

A Gázai övezet déli részében lévő kórházak üzemeltetéséhez mindössze három napra elegendő üzemanyag áll rendelkezésre – közölte szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A WHO szerint szerdán megtagadták üzemanyag szállítását a térségbe, ahol Izrael közlése szerint a terrorcselekményeket elkövető Hamász iszlamista palesztin szervezet több ezer fegyverese rejtőzött el.

Az ENSZ egészségügyi szervezete szerint Rafah három kórházának egyike, az Abu Juszef en-Nadzsár kórház már működésképtelen.

„A WHO szeretne szállítmányokat eljuttatni raktárakba és kórházakba, de több gázai segély érkezése híján nem tudjuk fenntartani életmentő tevékenységünket a kórházakban” – közölte Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a szervezet főigazgatója, hozzátéve, hogy a WHO a térségben marad továbbra is, hogy egészségügyi szolgáltatásokat nyújtson.

Szerdán segélyszállítmányt rakodtak be egy hajóba Cipruson, ez lehet az első szállítmány a segélyek tengeri eljuttatásához épített úszó amerikai dokk elkészülte óta. A konténereket szerdán kezdték meg berakodni az amerikai Sagamore hajóra, de azt még nem tudni, mikor indul el a hajó.

Washingtonban is felszámolták az egyetemi tiltakozótábort, több tucat embert tartóztattak le
Újabb amerikai egyetemeknél számolta fel a rendőrség a törvénytelenül emelt palesztinpárti tiltakozótáborokat, és több tucat embert letartóztattak kedden éjszaka.
A fővárosban, Washingtonban szerda kora hajnalban 33 embert vettek őrizetbe a George Washington Egyetemnél. Ezt követően további tüntetők jelentek meg, összecsaptak a rendőrökkel, akik paprikaspray használatával oszlatták szét a tömeget és további embereket tartóztattak le.
Pamela Smith, Washington rendőrfőnöke sajtóértekezletén elmondta, hogy azt követően döntöttek a hatósági beavatkozásról, hogy a két hete kezdett, eleinte békés tüntetés eszkalálódott és erőszakkal fenyegetett.
Az elmúlt napokban a George Washington Egyetemnél tiltakozó tüntetők az intézmény vezetését bírálták, és az egyetem rektorának, valamint igazgatójának nevét hangoztatva életveszélyes fenyegetéseket tettek, a guillotine szót is hangoztatva.
A Massachusettsi Egyetemen szerda reggel szintén összecsaptak Izrael-ellenes tüntetők a rendőrökkel, helyi sajtóforrások szerint 64 ember került a rendőrség őrizetében. Az Amherstben működő egyetem területén kedden indítottak tiltakozó akciót, amit az intézmény szóvivője engedély nélkülinek minősített, és közölte, hogy a fából emelt tiltakozótábort erővel fogják lebontatni.
New Yorkban az állami egyetem divat- és formatervezési intézeténél (Fashion Institute of Technology) tartóztattak le további több tucat embert a rendőrök kedden éjszaka. A hatóság embereit kedden este hívták ki a tiltakozás helyszínére, megtisztították a területet, de a tüntetők másutt folytatták a demonstrációt, ezután 50 embert vettek őrizetbe. New York városában ez volt az Izrael ellen tüntető csoportok utolsó engedély nélkül emelt sátortábora, amelyet felszámoltak.
A városi rendőrség közölte, hogy az egyetem vezetésének kérésére avatkoztak közbe az intézmény területének megtisztítása érdekében.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól

Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól
Hirdetés
2026. január 16., péntek

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát

Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát
2026. január 16., péntek

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja

Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja
2026. január 15., csütörtök

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását

Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

2026. január 15., csütörtök

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek

Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek
2026. január 15., csütörtök

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak

Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon

Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon
2026. január 14., szerda

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított

A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított
2026. január 14., szerda

Ursula von der Leyen: a grönlandiak számíthatnak ránk

Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.

Ursula von der Leyen: a grönlandiak számíthatnak ránk
Hirdetés
Hirdetés