Új célok? Nyugati hírszerző szolgálatok szerint Putyin fő célja most a megszállt ukrajnai területek megtartása
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Új nyugati hírszerzési adatok arra utalnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a megszállt ukrán területek megtartása, valamint országa küszködő gazdaságának növelése felé tolta el közvetlen háborús céljait – jelentette csütörtökön a CNN az ügyet ismerő nyugati tisztségviselőkre hivatkozva.
2025. május 02., 09:002025. május 02., 09:00
A meg nem nevezett amerikai és nyugati tisztségviselők által megosztott értékelés arra utal, hogy Putyin számításai megváltoztak, miközben a korábbi hírszerzési információk még arról szóltak, hogy Oroszország lendülete a harctéren lehetőséget adhat Moszkva számára Ukrajna egészének elfoglalására.
Annak ellenére, hogy továbbra is csekély előrelépést ér el a harctéren és kisebb területeket foglal el a frontvonal közelében, egy magas rangú amerikai tisztviselő a CNN-nek azt mondta, hogy
„Az orosz cél az, hogy minél több (megszállt) területet ismerjenek el, és minél gyengébb legyen Ukrajna” – mondta az amerikai tisztségviselő, aki szerint jelenleg is folynak a béketárgyalások.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn ragaszkodott ahhoz, hogy
A követelések ellenére Volodimir Zelenszkij elnök ismételten kijelentette, hogy Ukrajna nem fog egyetlen megszállt területet sem Oroszország részeként elismerni egy esetleges jövőbeni, Moszkvával kötendő békemegállapodás keretében.
Az Egyesült Államok állítólag fontolgatja, hogy egy esetleges békemegállapodás részeként de jure elismeri Oroszország Krím feletti ellenőrzését, de facto pedig a többi megszállt terület feletti ellenőrzést. Ugyanakkor az amerikai tisztségviselők állítólag elutasították azt a követelést, hogy Ukrajna teljesen vonuljon ki a másik négy régióból.
Donald Trump amerikai elnök arra törekedett, hogy egy tárgyalásos békemegállapodást követően helyreállítsa a kapcsolatokat és potenciálisan fokozza a gazdasági együttműködést Moszkvával, de nemrégiben megkérdőjelezte Moszkva békére vonakozó szándékait, azt sugallva, hogy a Kreml talán csak „játszadozik vele”. Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat vethet ki Oroszországra, ha nem sikerül tűzszünetet elérni.
Egy magas rangú európai tisztségviselő, aki ismeri az új értesülések tartalmát, azt mondta a CNN-nek, hogy Moszkva hajlandó „játszani”, hogy javítsa a helyzetét az Egyesült Államokkal szemben, de hozzátette, hogy Oroszország „nyilvánvalóan nem adta fel maximalista háborús céljait”.
– jelentette a CNN.
Februárban a dán védelmi hírszerző szolgálat nem titkosított hírszerzési értékelése azt állította, hogy Oroszország öt éven belül lehetőséget találhat arra, hogy nagyszabású háborút indítson Európa ellen.
Közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Jean-Noel Barrot francia külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén
– jelentette az amerikai külügyminisztérium csütörtökön.
Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő közleménye szerint Rubio dicsérte Franciaország vezető szerepét a békemegállapodás támogatásának kiépítésében, de hangsúlyozta, hogy az európai partnereknek „valódi erőforrásokkal és politikai akarattal kell fellépniük”, ha azt remélik, hogy véget vethetnek a háborúnak.
A találkozóra azon növekvő aggodalmak a közepette került sor, hogy Európa képes-e teljesíteni védelmi ígéreteit.
Amint arról a Times szerdán beszámolt,
Az Egyesült Királyság és Franciaország által vezetett, úgynevezett „készségesek koalíciójának” részét képező terv célja a háború utáni stabilitás biztosítása, Ukrajna hadseregének újjáépítése és a jövőbeli orosz agresszió elrettentése.
Egyelőre az Egyesült Államok a jelentések szerint hírszerzési és logisztikai támogatást ajánlott fel, de a csapatok Ukrajnába vezénylésétől elzárkózott.
Keir Starmer brit miniszterelnök hetek óta sürgette Trumpot, hogy hivatalosan is vállaljon kötelezettséget, és arra figyelmeztetett, hogy az amerikai támogatás elengedhetetlen a koalíció életképességéhez.
A Kiel Institute for the World Economy Ukraine Aid Tracker című kiadványa szerint
A kutatók kiemeltek több közelmúltbeli európai segélycsomagot, köztük Svédország eddigi legnagyobb, 1,6 milliárd dolláros támogatási részletét, valamint Németország, Nagy-Britannia, Norvégia és Dánia új támogatását.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter szintén csütörtökön kijelentette, hogy
Az AFP-nek adott interjújában Barrot úgy jellemezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, mint „a mai ukrajnai béke egyetlen akadályát”.
„Mi, európaiak ezt az amerikai (szankciós) kezdeményezést egy 17. szankciócsomaggal fogjuk kísérni, és tegnap elköteleztem magam (Lindsey Graham amerikai szenátor) előtt, hogy megpróbáljuk összehangolni mind a két szankciócsomag tartalmát, mind az időzítését” – mondta Barrot.
Graham a Wall Street Journal szerint kétpárti támogatást szerzett Washingtonban az Oroszország elleni további intézkedésekhez, beleértve az orosz energiahordozókat vásárló országokra kivetett vámokat.
Ukrajna „feltétel nélküli tűzszünetet fogadott el, tegnap pedig beleegyezett, hogy megállapodást kössön az Egyesült Államokkal a kritikus ásványi anyagokról” – mondta. Hozzátette, hogy a megállapodás „megfelel Ukrajna azon elvárásainak, hogy gazdasági együttműködést folytasson az Egyesült Államokkal, de más országokkal is”.
Barrot azt is felvetette, hogy Franciaország is hasonló megállapodásra törekedhetne, tekintettel a ritkaföldfém-ásványok terén szerzett szakértelmére.
– mondta Barrot az AFP szerint.
A Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után Barrot elmondta, hogy mindkét fél „őszinte eszmecserét folytatott, amely lehetővé tette számunkra a szoros koordinációt”.
Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő megerősítette a megbeszélések tartalmát, és azt mondta:
Barrot hangsúlyozta, hogy ez a pillanat kritikus Európa számára, utalva Emmanuel Macron francia elnök régóta hangoztatott felhívására, amely az európai stratégiai autonómiára és a NATO-n belüli erősebb európai pillérre vonatkozik.
Sürgette továbbá Washingtont, hogy enyhítse a Trump-adminisztráció alatt bevezetett vámokat, és „de-eszkalációra szólított fel, hogy visszatérhessünk a Trump-adminisztráció által az Egyesült Államok és Európa érdekében hozott döntéseket megelőző helyzethez”.
Moszkva szerint nem adnak vissza semmilyen területet
Az oroszok kiírtása áll minden olyan ukrán és nyugati törekvés mögött, amelyek Ukrajna 1991-es határainak visszaállítására irányulnak – erről írnak az orosz külügyi tárca csütörtöki, a Híradó.hu által idézett közleményében, amelyben a herszoni terület oroszok által ellenőrzött részei elleni dróntámadásokat ítélték el.
Teljesen világos, hogy az oroszok kiírtásának szándéka húzódik meg a kijevi rezsim és nyugati szövetségeseinek azon hiábavaló és alaptalan követelései mögött, amelyek Ukrajna 1991-es határainak úgynevezett helyreállításáról szólnak – erről írnak az orosz külügyminisztérium május 1-jei közleményében, amelyben a tárca elítélte azt az ukrán dróncsapást, amelyet csütörtökön a herszoni terület orosz hadsereg által ellenőrzött részei ellen indítottak.
Május 1-jén, a reggeli órákban az ukrán fegyveres erők dróntámadást mértek a herszoni régióban fekvő Aleski városára, az orosz külügyminisztérium szerint a támadásban 7-en meghaltak és több mint 20-an megsebesültek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!