Putyin és Zelenszkij közötti tárgyalást sürget az amerikai elnök

„Az egyetlen módja ennek az erőszakos fellépés” – mondta Trump. „Ha gyengék lennénk, még a telefonhívásomat sem fogadnák... Zelenszkijnek össze kell hoznia őket, és el kell intéznie a dolgot.”

Zelenszkij kijelentette, hogy kész találkozni Putyinnal, de az orosz vezető eddig elutasította az ukrán kollégájával való találkozót.

Augusztusban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az NBC Newsnak azt mondta, hogy nem terveznek Putyin és Zelenszkij közötti csúcstalálkozót, mivel Ukrajna nem fogadja el Moszkva feltételeit, köztük a NATO-tagság tilalmát és a területi engedményekről szóló tárgyalásokat.

Beszédében Trump ismételten kijelentette, hogy

Az amerikai elnök emlékeztetett, hogy nemrégiben amerikai atom-tengeralattjárót rendelt az orosz vizek közelébe.

„25 évvel előzzük meg Oroszországot és Kínát a tengeralattjárók terén” – mondta Trump. „A mieink jobbak. A mieink újabbak. De ez olyasmi, amire soha nem akarunk gondolni.”

Augusztusban Trump azt mondta, hogy az amerikai atom-tengeralattjárókat „Oroszországhoz közelebb” helyezték át, miután feszült vitát folytatott Dmitrij Medvegyev volt orosz elnökkel.

Trump azt is elmondta a tábornokoknak, hogy

A Wall Street Journal szeptember 24-én arról számolt be, hogy Trump véleményének megváltozása Ukrajna Oroszország legyőzésére való képességéről az amerikai tisztségviselők tájékoztatója nyomán következett be, amelyben a jelenlegi harctéri helyzetről és egy lehetséges jövőbeli ukrán offenzíváról volt szó.

Közben Keith Kellogg, az amerikai elnök ukrán és orosz ügyekért felelős különmegbízottja kedden a Varsóban rendezett nemzetközi biztonsági konferencián leszögezte:

Keith Kelloggot a Warsaw Security Forum nevű, kedden záruló kétnapos konferencia egyik pódiumbeszélgetésén az egyes európai államokat ért orosz provokációkra adandó válaszról kérdezték.

Kellogg felidézte: Törökország 2015-ben lelőtte a légterét sértő orosz Szu-24 vadászgépet. Az ilyen helyzetekben a politikai és a katonai döntéshozatalban

– jelentette ki az amerikai tisztségviselő.

Utalt arra is, hogy 2020 januárjában az amerikai hadsereg egy dróncsapás során végzett Kászem Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával.

„Azt mondták nekünk, hogy egy sokkal nagyobb háborút robbantunk ki a Közel-Keleten. Nem hittünk ebben. És mi történt? Megöltük őt, és a helyzet megnyugodott” – fogalmazott Kellogg.

Aláhúzta: a NATO „soha nem volt olyan erős, mint most”.

Példaként említette az amerikai F-35-ös vadászgépek „jelentős számát” az észak-atlanti szövetség európai állományában. „Ha akarnátok, egy éjszaka alatt kitisztíthatnátok az eget” – jelentette ki. Hozzátette:

„Ez viszont a kockázatvállalás hajlandóságának a kérdése, ami nehéz döntés, tudom” – jegyezte meg Kellogg.

Arra a kérdésre, miképp képzelhető el az esetleges ukrajnai tűzszünet, amennyiben Oroszország nem egyezik bele a NATO-erők ukrajnai jelenlétébe, Kellogg elmondta: Oroszországnak „nincs beleszólása ebbe az ügybe”, ez Ukrajna „független döntése” amelyhez a NATO támogatása szükséges.

Kellogg azt is megjegyezte: nem tudja, Vlagyimir Putyinnak „igazat mondanak-e a tábornokai”, de
az orosz elnök „nem győzi le a NATO-t, a Nyugatot, egyszerűen nincsenek ehhez elegendő eszközei”.

Eközben

Az orosz elnök sajtótitkára újságírói kérdésre válaszolva arra reagált, hogy az Európai Bizottság a minap kezdeményezte egy „drónfal” létrehozását az unió keleti szárnyán.

„A falak építése mindig rossz dolog, ahogy azt a történelem is mutatja. És nagyon szomorú, hogy Ukrajna militarista, konfrontatív politikája potenciálisan új elválasztó falak építésében kezdhet most materializálódni” – nyilatkozott a szóvivő.

Peszkov szerint

Megjegyezte, hogy az európai országokban „különböző vélemények” vannak ezzel kapcsolatban.

Leszögezte, hogy a Kreml negatívan értékeli az Oroszország elleni esetleges mélységi csapásokról szóló legújabb ukrán nyilatkozatokat. Hozzátette, hogy Kijev gyakran tesz vitézkedő kijelentéseket Moszkvának címezve, ám a fronton más a helyzet.

Mint mondta,

Odesszával és Mikolajivval kapcsolatban megjegyezte, hogy ebben a két városban „sokan vannak, aki szeretnék a sorsukat Oroszországgal összekötni”, de ők jelenleg ennek „aligha mernek hangot adni”, mert „ez egyszerűen életveszélyes”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Szocsiban, a Valdaj nemzetközi vitaklub tanácskozásán kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy már megszületett volna a döntés arról, hogy Ukrajna amerikai Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket kapjon.

A Kreml hétfői állásfoglalásával összhangban megismételte, hogy

„Az amerikaiak messze nem mindenkinek szállítanak Tomahawk rakétákat. Az európaiak közül, ha nem tévedek, csak Spanyolországnak és Hollandiának, a többiektől valahogy óvakodnak. És ha úgy vélik, hogy Ukrajna felelősségteljes állam, amely felelősségteljesen fogja használni őket, akkor ez számomra meglepő lenne” – fogalmazott Lavrov.

Azzal a listával kapcsolatban, amelyet az ukrán küldöttség adott át a júliusi kétoldalú tárgyalásokon a Kijev szerint az orosz fél által elrabolt ukrán gyermekekről, kijelentette:

„Hosszas rábeszélés után az ukránok átadtak egy 339 gyermekből álló listát. Ezek legtöbbje nem gyermek volt, hanem felnőtt (…), és a legtöbbjük nem Oroszországban, hanem Európában tartózkodott” – nyilatkozott.

Közben az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája keddi közleményében Kijevet a lengyel és román légtérben megrendezett „provokációkkal” vádolta meg, és azt írta, hogy a vesztésre álló ukrán fél továbbra sem hagy fel azokkal a kísérletekkel, hogy a NATO európai tagállamait fegyveres konfliktusba sodorja Moszkvával.

Az orosz kémszolgálat szerint

Ők az „elfogásuk” után a médiában Moszkvát és Minszket vádolnák meg a lengyelországi helyzet destabilizálásának kísérletével.

Az SZVR nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a megrendezett akciót kiegészítené egy támadás a létfontosságú lengyel infrastruktúra valamelyik létesítménye ellen, a közvéleményre gyakorolt hatást erősítendő.

Az ukrán dezinformációellenes központ ugyanakkor „klasszikus hamis zászló műveletnek” minősítette az orosz hírszerzés állításait, miszerint Ukrajna provokációkat tervez Lengyelországban.

Alina Aliekszejeva, a központ helyettes vezetője a Kyiv Independentnek elmondta, hogy

„A fő cél a NATO reakciójának tesztelése, a félelem keltése az európai társadalmakban és az Ukrajna iránti támogatás csökkentése” – mondta Alieksieieva. Hozzátette, hogy bármilyen orosz kísérlet szabotázscsoportok bevetésére vagy a lengyel határ felderítésére csak megerősítené a NATO elszántságát.

Az ukrán központ „kudarcra ítéltnek” nevezte az orosz forgatókönyvet, megjegyezve, hogy a NATO partnerei „tisztában vannak azzal, ki áll valójában a provokációk mögött”.