Tárgyalást szorgalmaz. Trump egy Putyin és Zelenszkij közötti találkozóban látja az ukrajnai háború lezárásának előfeltételét
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök kedden ismételten kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak találkoznia kellene az ukrajnai háború befejezése érdekében.
2025. október 01., 08:302025. október 01., 08:30
Trump legutóbbi felhívása Zelenszkij és Putyin találkozójára az ukrajnai háborúval kapcsolatos retorikájának változása közepette hangzott el.
Mivel a Kijev és Moszkva közötti béke közvetítésére irányuló erőfeszítései nem hoztak eredményt, Trump egyre inkább frusztráltá vált Oroszországgal szemben, és egyre több Ukrajna-párti nyilatkozatokat tett.
A Kreml többször is elutasította a tűzszünetre való felhívásokat, miközben fokozta az ukrán városok elleni támadásokat.
Trump amerikai tábornokoknak azt mondta, hogy
„Az egyetlen módja ennek az erőszakos fellépés” – mondta Trump. „Ha gyengék lennénk, még a telefonhívásomat sem fogadnák... Zelenszkijnek össze kell hoznia őket, és el kell intéznie a dolgot.”
Zelenszkij kijelentette, hogy kész találkozni Putyinnal, de az orosz vezető eddig elutasította az ukrán kollégájával való találkozót.
Augusztusban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az NBC Newsnak azt mondta, hogy nem terveznek Putyin és Zelenszkij közötti csúcstalálkozót, mivel Ukrajna nem fogadja el Moszkva feltételeit, köztük a NATO-tagság tilalmát és a területi engedményekről szóló tárgyalásokat.
Beszédében Trump ismételten kijelentette, hogy
Az amerikai elnök emlékeztetett, hogy nemrégiben amerikai atom-tengeralattjárót rendelt az orosz vizek közelébe.
„25 évvel előzzük meg Oroszországot és Kínát a tengeralattjárók terén” – mondta Trump. „A mieink jobbak. A mieink újabbak. De ez olyasmi, amire soha nem akarunk gondolni.”
Augusztusban Trump azt mondta, hogy az amerikai atom-tengeralattjárókat „Oroszországhoz közelebb” helyezték át, miután feszült vitát folytatott Dmitrij Medvegyev volt orosz elnökkel.
Trump azt is elmondta a tábornokoknak, hogy
A Wall Street Journal szeptember 24-én arról számolt be, hogy Trump véleményének megváltozása Ukrajna Oroszország legyőzésére való képességéről az amerikai tisztségviselők tájékoztatója nyomán következett be, amelyben a jelenlegi harctéri helyzetről és egy lehetséges jövőbeli ukrán offenzíváról volt szó.
Közben Keith Kellogg, az amerikai elnök ukrán és orosz ügyekért felelős különmegbízottja kedden a Varsóban rendezett nemzetközi biztonsági konferencián leszögezte:
Keith Kelloggot a Warsaw Security Forum nevű, kedden záruló kétnapos konferencia egyik pódiumbeszélgetésén az egyes európai államokat ért orosz provokációkra adandó válaszról kérdezték.
Kellogg felidézte: Törökország 2015-ben lelőtte a légterét sértő orosz Szu-24 vadászgépet. Az ilyen helyzetekben a politikai és a katonai döntéshozatalban
– jelentette ki az amerikai tisztségviselő.
Utalt arra is, hogy 2020 januárjában az amerikai hadsereg egy dróncsapás során végzett Kászem Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával.
„Azt mondták nekünk, hogy egy sokkal nagyobb háborút robbantunk ki a Közel-Keleten. Nem hittünk ebben. És mi történt? Megöltük őt, és a helyzet megnyugodott” – fogalmazott Kellogg.
Aláhúzta: a NATO „soha nem volt olyan erős, mint most”.
Példaként említette az amerikai F-35-ös vadászgépek „jelentős számát” az észak-atlanti szövetség európai állományában. „Ha akarnátok, egy éjszaka alatt kitisztíthatnátok az eget” – jelentette ki. Hozzátette:
„Ez viszont a kockázatvállalás hajlandóságának a kérdése, ami nehéz döntés, tudom” – jegyezte meg Kellogg.
Arra a kérdésre, miképp képzelhető el az esetleges ukrajnai tűzszünet, amennyiben Oroszország nem egyezik bele a NATO-erők ukrajnai jelenlétébe, Kellogg elmondta: Oroszországnak „nincs beleszólása ebbe az ügybe”, ez Ukrajna „független döntése” amelyhez a NATO támogatása szükséges.
Kellogg azt is megjegyezte: nem tudja, Vlagyimir Putyinnak „igazat mondanak-e a tábornokai”, de
az orosz elnök „nem győzi le a NATO-t, a Nyugatot, egyszerűen nincsenek ehhez elegendő eszközei”.
Eközben
Az orosz elnök sajtótitkára újságírói kérdésre válaszolva arra reagált, hogy az Európai Bizottság a minap kezdeményezte egy „drónfal” létrehozását az unió keleti szárnyán.
„A falak építése mindig rossz dolog, ahogy azt a történelem is mutatja. És nagyon szomorú, hogy Ukrajna militarista, konfrontatív politikája potenciálisan új elválasztó falak építésében kezdhet most materializálódni” – nyilatkozott a szóvivő.
Peszkov szerint
Megjegyezte, hogy az európai országokban „különböző vélemények” vannak ezzel kapcsolatban.
Leszögezte, hogy a Kreml negatívan értékeli az Oroszország elleni esetleges mélységi csapásokról szóló legújabb ukrán nyilatkozatokat. Hozzátette, hogy Kijev gyakran tesz vitézkedő kijelentéseket Moszkvának címezve, ám a fronton más a helyzet.
Mint mondta,
Odesszával és Mikolajivval kapcsolatban megjegyezte, hogy ebben a két városban „sokan vannak, aki szeretnék a sorsukat Oroszországgal összekötni”, de ők jelenleg ennek „aligha mernek hangot adni”, mert „ez egyszerűen életveszélyes”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Szocsiban, a Valdaj nemzetközi vitaklub tanácskozásán kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy már megszületett volna a döntés arról, hogy Ukrajna amerikai Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket kapjon.
A Kreml hétfői állásfoglalásával összhangban megismételte, hogy
„Az amerikaiak messze nem mindenkinek szállítanak Tomahawk rakétákat. Az európaiak közül, ha nem tévedek, csak Spanyolországnak és Hollandiának, a többiektől valahogy óvakodnak. És ha úgy vélik, hogy Ukrajna felelősségteljes állam, amely felelősségteljesen fogja használni őket, akkor ez számomra meglepő lenne” – fogalmazott Lavrov.
Azzal a listával kapcsolatban, amelyet az ukrán küldöttség adott át a júliusi kétoldalú tárgyalásokon a Kijev szerint az orosz fél által elrabolt ukrán gyermekekről, kijelentette:
„Hosszas rábeszélés után az ukránok átadtak egy 339 gyermekből álló listát. Ezek legtöbbje nem gyermek volt, hanem felnőtt (…), és a legtöbbjük nem Oroszországban, hanem Európában tartózkodott” – nyilatkozott.
Bírált moldovai választás
Lavrov Szocsiban kitért a vasárnapi moldovai parlamenti választásokra is, amelyeket csalárdnak nevezett, és megdöbbentőnek minősítette az ott elkövetett szavazatmanipulációt.
Rámutatott, hogy Maia Sandu elnök pártját a külföldön mozgósított erőforrások segítették hozzá szűken a „kívánt eredmény” eléréséhez, és a „hazafias ellenzék” Moldován belül a manipulációk ellenére is több voksot kapott, mint a kormánypárt. Kifogásolta, hogy miközben Európában „szinte mindenkit ölben vittek” voksolni, addig Oroszországban csak két szavazóhelyiséget nyitottak meg a moldovai hatóságok a voksolásra jogosult állampolgáraik számára, mindkettőt Moszkvában.
Közben az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája keddi közleményében Kijevet a lengyel és román légtérben megrendezett „provokációkkal” vádolta meg, és azt írta, hogy a vesztésre álló ukrán fél továbbra sem hagy fel azokkal a kísérletekkel, hogy a NATO európai tagállamait fegyveres konfliktusba sodorja Moszkvával.
Az orosz kémszolgálat szerint
Ők az „elfogásuk” után a médiában Moszkvát és Minszket vádolnák meg a lengyelországi helyzet destabilizálásának kísérletével.
Az SZVR nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a megrendezett akciót kiegészítené egy támadás a létfontosságú lengyel infrastruktúra valamelyik létesítménye ellen, a közvéleményre gyakorolt hatást erősítendő.
Az ukrán dezinformációellenes központ ugyanakkor „klasszikus hamis zászló műveletnek” minősítette az orosz hírszerzés állításait, miszerint Ukrajna provokációkat tervez Lengyelországban.
Alina Aliekszejeva, a központ helyettes vezetője a Kyiv Independentnek elmondta, hogy
„A fő cél a NATO reakciójának tesztelése, a félelem keltése az európai társadalmakban és az Ukrajna iránti támogatás csökkentése” – mondta Alieksieieva. Hozzátette, hogy bármilyen orosz kísérlet szabotázscsoportok bevetésére vagy a lengyel határ felderítésére csak megerősítené a NATO elszántságát.
Az ukrán központ „kudarcra ítéltnek” nevezte az orosz forgatókönyvet, megjegyezve, hogy a NATO partnerei „tisztában vannak azzal, ki áll valójában a provokációk mögött”.
Zelenszkij: a zaporizzsjai atomerőmű már egy hete nem csatlakozik az elketromos hálózathoz
Volodimir Zelenszkij elnök kedden kijelentette, hogy az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű már hét napja nincs csatlakoztatva az elektromos hálózathoz, ami a teljes körű háború kezdete óta a leghosszabb ilyen jellegű áramszünet.
„Ma már a hetedik napja tart – ami egyébként még soha nem fordult elő – a zaporizzsjai atomerőmű vészhelyzete. A helyzet kritikus” – mondta Zelensky esti beszédében.
Az elnök figyelmeztetett, hogy az Európa legnagyobb atomerőműve kizárólag dízelgenerátorokra támaszkodik a biztonsági rendszerek működésének fenntartásához, miután az orosz támadások megszakították a külső áramvezetékeket. Az oroszok által megszállt Enerhodar városában, a Dnyeper folyó partján található erőmű a frontvonal közelében fekszik.
Oroszország „igazságos háborút” vív Ukrajnában, és védi a Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókban élő „milliók” döntését, hogy Moszkvával szövetkezzenek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök videoüzenetet tett közzé az X-en azután, hogy hétfő este Washingtonban tárgyalt az amerikai elnökkel, és közös sajtótájékoztatójukon közölte: elfogadja Donald Trump közel-keleti béketervét.
Jóvátételi kölcsön nyújtását javasolta Ukrajnának az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben.
Donald Trump amerikai elnök szerint Tony Blair, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke csatlakozni szeretne a Gázát felügyelő nemzetközi testülethez, amely az amerikai terv szerint véget vetne a háborúnak.
Friedrich Merz német kancellár hétfőn kijelentette, hogy Európa „nem háborúzik Oroszországgal, de már nem is él békében vele”.
Moldovában többséget szerzett a Nyugat-barát Cselekvés és Szolidaritás Párt (PAS) a parlamenti választáson, ami nyomán enyhülhet a feszültség, de a Kreml megpróbálja visszaszerezni a befolyását – mutatott rá a Krónikának Barabás T. János elemző.
A Gázai övezet „terrormentességét”, a békét vállaló Hamász-tagoknak amnesztiát, fogolycserét, minden harc leállítását és a túszok elengedését, illetve kiadását is tartalmazza Donald Trump amerikai elnök béketerve.
Európa környezeti állapota nem jó, az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás közvetlenül veszélyezteti Európa versenyképességét, amely a természeti erőforrásoktól függ – közöle jelentésében az Európai Unió környezetvédelmi ügynöksége.
Nincs olyan csodaszer, amely most megváltoztathatná a ,,kijevi rezsim helyzetét” a frontokon – jelentette ki Dmitrij Peszkov. A Kreml szóvivője hétfőn arra reagált, hogy Ukrajna amerikai Tomahawk manőverező repülőgépeket kaphat.
Visszakéri a néhány éve megvont moldovai állampolgárságát Traian Băsescu volt román államfő.
szóljon hozzá!