
Együttműködés. Putyin és Hszi számos megállapodást írt alá
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Egyes országok kísérletei a globális ügyek gyarmati korszak szellemében való uralmára kudarcot vallottak, de a világot az a veszély fenyegeti, hogy visszatér a „dzsungel törvényéhez” – szögezte le szerdán Oroszország és Kína egy közös nyilatkozatban.
2026. május 20., 13:142026. május 20., 13:14
A dokumentum annak kapcsán látott napvilágot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Pekingbe látogatott, ahol kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel tárgyalt.
„A globális helyzet egyre összetettebbé válik” – mutattak rá a kínai és az orosz vezetők a Kreml által orosz nyelven közzétett nyilatkozatban a BBC szerint.
„A béke és a fejlődés globális napirendje új kockázatokkal és kihívásokkal szembesül, fennáll a veszélye a nemzetközi közösség széttöredezésének és a dzsungel törvényéhez való visszatérésnek” – áll a közös nyilatkozatban.
– áll a közös nyilatkozatban.
A nyilatkozat nem nevezte meg ezeket az államokat, de a múltban mind Kína, mind Oroszország bírálta az Egyesült Államokat, amiért szerintük a globális hegemónia megszerzésére tesz ksérletet.
A Xinhua kínai állami hírügynökség arról számolt be, hogy Oroszország és Kína közös nyilatkozatot adott ki, amelyben a globális multipolaritás és az új nemzetközi kapcsolatok mellett érvelnek.
A nyilatkozat előtt Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Pekingben, a Nagy Népi Csarnokban, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnököt fogadta, arról beszélt: a kínai–orosz kapcsolatok új, dinamikusabb fejlődési szakaszba léptek, és
A kínai állami média beszámolója szerint Hszi elmondta, hogy a változékony nemzetközi helyzet ellenére Kína és Oroszország az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, a vállalások betartása és a kölcsönösen előnyös együttműködés elvei mentén fejlesztette a két ország közötti átfogó stratégiai partnerséget.
A kínai elnök szerint a két ország közötti politikai bizalom tovább mélyült, miközben a gazdasági, energetikai, tudományos-technológiai, kulturális és regionális együttműködés folyamatosan bővült, a két nép közötti kapcsolatok pedig tovább erősödtek.
Hszi hangsúlyozta: Kína és Oroszország megállapodott abban, hogy meghosszabbítják a kétoldalú jószomszédsági és baráti együttműködési szerződés hatályát. Emlékeztetett arra is, hogy idén van a kínai–orosz stratégiai koordinációs partnerség létrejöttének 30., valamint a jószomszédsági és baráti együttműködési szerződés aláírásának 25. évfordulója.
– jelentette ki.
Hszi szerint a két ország feladata az is, hogy elősegítse az igazságosabb és ésszerűbb globális kormányzási rendszer kialakítását. Kiemelte: Peking és Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaiként fontos szerepet töltenek be a nemzetközi ügyekben.
A kínai államfő úgy fogalmazott, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődése annak köszönhető, hogy a felek folyamatosan mélyítették a politikai bizalmat és a stratégiai koordinációt, miközben együttműködésüket új területekre terjesztették ki.
– mondta Hszi.
A találkozón Vlagyimir Putyin arról beszélt:
Putyin egyetért Hszivel, kijelentve, hogy a két ország közötti kapcsolatok soha nem látott szintre emelkedtek.
Moszkva készen áll arra, hogy továbbra is energiát szállítson Pekingnek – jelentette ki, hozzátéve, hogy hatalmas potenciál rejlik a megújuló energia területén megvalósuló közös projektekben.
Oroszország és Kína elszántan követi független külpolitikáját – jelentette ki Vlagyimir Putyin a pekingi sajtótájékoztatón.
Hozzátette, hogy szerinte mindkét ország stabilizáló szerepet játszik a nemzetközi színtéren.
A megbeszéléseket megállapodások aláírási ceremóniája követte, amelyen Putyin és Hszi is részt vett.
Aláírtak többek között egy olyan megállapodást, amely a két ország közötti „átfogó partnerség és stratégiai együttműködés” megerősítését célozza.
Emellett további 20 dokumentum aláírása is szerepelt a napirenden, köztük a kereskedelem, a technológia, a szellemi tulajdon és a tudományos kutatás területén való együttműködésről szóló megállapodások.
Mindeközben a BBC rámutatott: Oroszország és Kína nem szövetségesek, hanem partnerek, és a kétoldalú viszony meglehetősen egyenlőtlen, miután Kína gazdasága közel nyolcszor nagyobb az orosznál.
Előbbi kapcsán Moszkva részletek megadása nélkül jelezte, hogy elvi megállapodásra jutottak a Szibéria Ereje 2 földgázvezeték megépítéséről.
Vlagyimir Putyin május 19-20. között tesz hivatalos látogatást Kínában; ez a 25. kínai útja államfőként.
Az orosz államfő azt követően érkezett Kínába, hogy múlt héten Hszi Donald Trump amerikai elnököt fogadta Pekingben.

Történelmi jelentőségűnek nevezte a Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök pekingi csúcstalálkozóját Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken.

Donald Trump szerint Hszi Csin-ping felajánlotta Kína segítségét az iráni konfliktus lezárásában, valamint támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását és egy diplomáciai megállapodás elérését.
Az Egyesült Államok még nem határozott arról, hova küldi a korábban Lengyelországba szánt több ezer fős katonai kontingensét – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök kedden Washingtonban.
A román légierő NATO-erők kötelékében szolgáló vadászgépe lőtt le egy drónt kedden Észtország légterében – közölte a balti ország védelmi minisztere, Hanno Pevkur.
Nyilvánosságra hozták a kormany.hu oldalon kedden a kegyelmi ügy azon dossziéját, amely az Igazságügyi Minisztériumban található.
Veszélyes bűnözőt adott ki Oroszország Romániának: a Vasile Rodideal nevű férfit a rendőrség közleménye szerint hétfőn este, légi úton szállították Moszkvából Bukarestbe.
Két támadó tüzet nyitott a kaliforniai San Diegóban egy mecsettel egybeépült iszlám központnál az ott tartózkodókra; a támadásban legkevesebb három ember meghalt – közölték helyi hatóságok hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek kérésére elhalasztja a – szavai szerint – keddre tervezett újabb katonai támadást Irán ellen.
Sulyok Tamás a dicstelen kétéves elnöki ciklusa során megbukott az emberi, jogi és a politikai alkalmassági vizsgán is – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon.
Egy férfi életét vesztette egy medvetámadásban a Szófia városát körülvevő Vitosha-hegységben – írja az AFP-re hivatkozva a News.ro hírügynökség.
A kárpátaljai magyarság képviselőinek bevonásával megkezdődnek a magyar–ukrán szakértői szintű egyeztetések a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezése érdekében – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter hétfőn.
Az Amnesty International szerint tavaly 17 országban 2707 embert végeztek ki, ami 1981 óta a legmagasabb szám – derül ki a nemzetközi jogvédő szervezet halálbüntetésről szóló legfrissebb éves jelentéséből.
szóljon hozzá!