
Együttműködés. Putyin és Hszi számos megállapodást írt alá
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Egyes országok kísérletei a globális ügyek gyarmati korszak szellemében való uralmára kudarcot vallottak, de a világot az a veszély fenyegeti, hogy visszatér a „dzsungel törvényéhez” – szögezte le szerdán Oroszország és Kína egy közös nyilatkozatban.
2026. május 20., 13:142026. május 20., 13:14
A dokumentum annak kapcsán látott napvilágot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Pekingbe látogatott, ahol kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel tárgyalt.
„A globális helyzet egyre összetettebbé válik” – mutattak rá a kínai és az orosz vezetők a Kreml által orosz nyelven közzétett nyilatkozatban a BBC szerint.
„A béke és a fejlődés globális napirendje új kockázatokkal és kihívásokkal szembesül, fennáll a veszélye a nemzetközi közösség széttöredezésének és a dzsungel törvényéhez való visszatérésnek” – áll a közös nyilatkozatban.
– áll a közös nyilatkozatban.
A nyilatkozat nem nevezte meg ezeket az államokat, de a múltban mind Kína, mind Oroszország bírálta az Egyesült Államokat, amiért szerintük a globális hegemónia megszerzésére tesz ksérletet.
A Xinhua kínai állami hírügynökség arról számolt be, hogy Oroszország és Kína közös nyilatkozatot adott ki, amelyben a globális multipolaritás és az új nemzetközi kapcsolatok mellett érvelnek.
A nyilatkozat előtt Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Pekingben, a Nagy Népi Csarnokban, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnököt fogadta, arról beszélt: a kínai–orosz kapcsolatok új, dinamikusabb fejlődési szakaszba léptek, és
A kínai állami média beszámolója szerint Hszi elmondta, hogy a változékony nemzetközi helyzet ellenére Kína és Oroszország az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, a vállalások betartása és a kölcsönösen előnyös együttműködés elvei mentén fejlesztette a két ország közötti átfogó stratégiai partnerséget.
A kínai elnök szerint a két ország közötti politikai bizalom tovább mélyült, miközben a gazdasági, energetikai, tudományos-technológiai, kulturális és regionális együttműködés folyamatosan bővült, a két nép közötti kapcsolatok pedig tovább erősödtek.
Hszi hangsúlyozta: Kína és Oroszország megállapodott abban, hogy meghosszabbítják a kétoldalú jószomszédsági és baráti együttműködési szerződés hatályát. Emlékeztetett arra is, hogy idén van a kínai–orosz stratégiai koordinációs partnerség létrejöttének 30., valamint a jószomszédsági és baráti együttműködési szerződés aláírásának 25. évfordulója.
– jelentette ki.
Hszi szerint a két ország feladata az is, hogy elősegítse az igazságosabb és ésszerűbb globális kormányzási rendszer kialakítását. Kiemelte: Peking és Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaiként fontos szerepet töltenek be a nemzetközi ügyekben.
A kínai államfő úgy fogalmazott, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődése annak köszönhető, hogy a felek folyamatosan mélyítették a politikai bizalmat és a stratégiai koordinációt, miközben együttműködésüket új területekre terjesztették ki.
– mondta Hszi.
A találkozón Vlagyimir Putyin arról beszélt:
Putyin egyetért Hszivel, kijelentve, hogy a két ország közötti kapcsolatok soha nem látott szintre emelkedtek.
Moszkva készen áll arra, hogy továbbra is energiát szállítson Pekingnek – jelentette ki, hozzátéve, hogy hatalmas potenciál rejlik a megújuló energia területén megvalósuló közös projektekben.
Oroszország és Kína elszántan követi független külpolitikáját – jelentette ki Vlagyimir Putyin a pekingi sajtótájékoztatón.
Hozzátette, hogy szerinte mindkét ország stabilizáló szerepet játszik a nemzetközi színtéren.
A megbeszéléseket megállapodások aláírási ceremóniája követte, amelyen Putyin és Hszi is részt vett.
Aláírtak többek között egy olyan megállapodást, amely a két ország közötti „átfogó partnerség és stratégiai együttműködés” megerősítését célozza.
Emellett további 20 dokumentum aláírása is szerepelt a napirenden, köztük a kereskedelem, a technológia, a szellemi tulajdon és a tudományos kutatás területén való együttműködésről szóló megállapodások.
Mindeközben a BBC rámutatott: Oroszország és Kína nem szövetségesek, hanem partnerek, és a kétoldalú viszony meglehetősen egyenlőtlen, miután Kína gazdasága közel nyolcszor nagyobb az orosznál.
Előbbi kapcsán Moszkva részletek megadása nélkül jelezte, hogy elvi megállapodásra jutottak a Szibéria Ereje 2 földgázvezeték megépítéséről.
Vlagyimir Putyin május 19-20. között tesz hivatalos látogatást Kínában; ez a 25. kínai útja államfőként.
Az orosz államfő azt követően érkezett Kínába, hogy múlt héten Hszi Donald Trump amerikai elnököt fogadta Pekingben.

Történelmi jelentőségűnek nevezte a Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök pekingi csúcstalálkozóját Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken.

Donald Trump szerint Hszi Csin-ping felajánlotta Kína segítségét az iráni konfliktus lezárásában, valamint támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását és egy diplomáciai megállapodás elérését.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!