Hirdetés

Putyin és Hszi „a dzsungel törvényének” visszatérésétől fél, ezért inkább összefognak Washington ellen

Putyin

Együttműködés. Putyin és Hszi számos megállapodást írt alá

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Egyes országok kísérletei a globális ügyek gyarmati korszak szellemében való uralmára kudarcot vallottak, de a világot az a veszély fenyegeti, hogy visszatér a „dzsungel törvényéhez” – szögezte le szerdán Oroszország és Kína egy közös nyilatkozatban.

Balogh Levente

2026. május 20., 13:142026. május 20., 13:14

A dokumentum annak kapcsán látott napvilágot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Pekingbe látogatott, ahol kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel tárgyalt.

„A globális helyzet egyre összetettebbé válik” – mutattak rá a kínai és az orosz vezetők a Kreml által orosz nyelven közzétett nyilatkozatban a BBC szerint.

Hirdetés

„A béke és a fejlődés globális napirendje új kockázatokkal és kihívásokkal szembesül, fennáll a veszélye a nemzetközi közösség széttöredezésének és a dzsungel törvényéhez való visszatérésnek” – áll a közös nyilatkozatban.

Idézet
Egyes államok kísérletei, hogy egyoldalúan irányítsák a globális ügyeket, érdekeiket az egész világra ráerőltessék, és más országok szuverén fejlődését korlátozzák, a gyarmati korszak szellemében, kudarcot vallottak”

– áll a közös nyilatkozatban.

A nyilatkozat nem nevezte meg ezeket az államokat, de a múltban mind Kína, mind Oroszország bírálta az Egyesült Államokat, amiért szerintük a globális hegemónia megszerzésére tesz ksérletet.

A Xinhua kínai állami hírügynökség arról számolt be, hogy Oroszország és Kína közös nyilatkozatot adott ki, amelyben a globális multipolaritás és az új nemzetközi kapcsolatok mellett érvelnek.

Hszi új, dinamikus kapcsolatokról beszélt

A nyilatkozat előtt Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Pekingben, a Nagy Népi Csarnokban, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnököt fogadta, arról beszélt: a kínai–orosz kapcsolatok új, dinamikusabb fejlődési szakaszba léptek, és

a két ország megállapodott a jószomszédsági és baráti együttműködési szerződés meghosszabbításáról is.

A kínai állami média beszámolója szerint Hszi elmondta, hogy a változékony nemzetközi helyzet ellenére Kína és Oroszország az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, a vállalások betartása és a kölcsönösen előnyös együttműködés elvei mentén fejlesztette a két ország közötti átfogó stratégiai partnerséget.

A kínai elnök szerint a két ország közötti politikai bizalom tovább mélyült, miközben a gazdasági, energetikai, tudományos-technológiai, kulturális és regionális együttműködés folyamatosan bővült, a két nép közötti kapcsolatok pedig tovább erősödtek.

Hszi hangsúlyozta: Kína és Oroszország megállapodott abban, hogy meghosszabbítják a kétoldalú jószomszédsági és baráti együttműködési szerződés hatályát. Emlékeztetett arra is, hogy idén van a kínai–orosz stratégiai koordinációs partnerség létrejöttének 30., valamint a jószomszédsági és baráti együttműködési szerződés aláírásának 25. évfordulója.

Idézet
Kínának és Oroszországnak stratégiai és hosszú távú szemlélettel kell előmozdítania saját fejlődését és megújulását egy még magasabb szintű átfogó stratégiai koordináció révén”

– jelentette ki.

Hszi szerint a két ország feladata az is, hogy elősegítse az igazságosabb és ésszerűbb globális kormányzási rendszer kialakítását. Kiemelte: Peking és Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaiként fontos szerepet töltenek be a nemzetközi ügyekben.

A kínai államfő úgy fogalmazott, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődése annak köszönhető, hogy a felek folyamatosan mélyítették a politikai bizalmat és a stratégiai koordinációt, miközben együttműködésüket új területekre terjesztették ki.

Idézet
A kínai-orosz kapcsolatok hosszú távú, stabil és magas színvonalú fejlesztése stratégiai választás, amely a két ország alapvető érdekein és a globális folyamatokon alapul”

– mondta Hszi.

Putyin szerint össze kell fogni a „megfélemlítés” ellen

A találkozón Vlagyimir Putyin arról beszélt:

Kínának és Oroszországnak elleneznie kell „bármilyen formájú megfélemlítést és a történelmet eltorzító cselekményeket”.

Putyin egyetért Hszivel, kijelentve, hogy a két ország közötti kapcsolatok soha nem látott szintre emelkedtek.

Moszkva készen áll arra, hogy továbbra is energiát szállítson Pekingnek – jelentette ki, hozzátéve, hogy hatalmas potenciál rejlik a megújuló energia területén megvalósuló közös projektekben.

Oroszország és Kína elszántan követi független külpolitikáját – jelentette ki Vlagyimir Putyin a pekingi sajtótájékoztatón.

Hozzátette, hogy szerinte mindkét ország stabilizáló szerepet játszik a nemzetközi színtéren.

A megbeszéléseket megállapodások aláírási ceremóniája követte, amelyen Putyin és Hszi is részt vett.

Aláírtak többek között egy olyan megállapodást, amely a két ország közötti „átfogó partnerség és stratégiai együttműködés” megerősítését célozza.

Hszi és Putyin közös nyilatkozatot írtak alá Kína és Oroszország közötti stratégiai koordináció további megerősítéséről, valamint a „jószomszédi együttműködés és a baráti kapcsolatok elmélyítéséről”.

Emellett további 20 dokumentum aláírása is szerepelt a napirenden, köztük a kereskedelem, a technológia, a szellemi tulajdon és a tudományos kutatás területén való együttműködésről szóló megállapodások.

Mindeközben a BBC rámutatott: Oroszország és Kína nem szövetségesek, hanem partnerek, és a kétoldalú viszony meglehetősen egyenlőtlen, miután Kína gazdasága közel nyolcszor nagyobb az orosznál.

Így Moszkva elsősorban energiahordozókat tud biztosítani a kínai ipar számára, míg Kína drónokat és robotokat ad cserében.

Előbbi kapcsán Moszkva részletek megadása nélkül jelezte, hogy elvi megállapodásra jutottak a Szibéria Ereje 2 földgázvezeték megépítéséről.

Vlagyimir Putyin május 19-20. között tesz hivatalos látogatást Kínában; ez a 25. kínai útja államfőként.

Az orosz államfő azt követően érkezett Kínába, hogy múlt héten Hszi Donald Trump amerikai elnököt fogadta Pekingben.

korábban írtuk

Történelmi jelentőségűnek tartják a kínai-amerikai csúcstalálkozót Pekingben
Történelmi jelentőségűnek tartják a kínai-amerikai csúcstalálkozót Pekingben

Történelmi jelentőségűnek nevezte a Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök pekingi csúcstalálkozóját Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken.

korábban írtuk

Kína lehet a megoldás a világot sújtó kőolajválság lezárására?
Kína lehet a megoldás a világot sújtó kőolajválság lezárására?

Donald Trump szerint Hszi Csin-ping felajánlotta Kína segítségét az iráni konfliktus lezárásában, valamint támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását és egy diplomáciai megállapodás elérését.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 20., szerda

Bukarest reménykedhet: akár még Romániába is küldhetik a Lengyelországba szánt több ezer amerikai katonát

Az Egyesült Államok még nem határozott arról, hova küldi a korábban Lengyelországba szánt több ezer fős katonai kontingensét – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök kedden Washingtonban.

Bukarest reménykedhet: akár még Romániába is küldhetik a Lengyelországba szánt több ezer amerikai katonát
Hirdetés
2026. május 19., kedd

Román harci repülő lőtt le egy drónt Észtországban

A román légierő NATO-erők kötelékében szolgáló vadászgépe lőtt le egy drónt kedden Észtország légterében – közölte a balti ország védelmi minisztere, Hanno Pevkur.

Román harci repülő lőtt le egy drónt Észtországban
2026. május 19., kedd

Kegyelmi ügy: nyilvánosságra hozták a dokumentumokat, Magyar Péter szerint Varga Judit nem támogatta a kegyelmet

Nyilvánosságra hozták a kormany.hu oldalon kedden a kegyelmi ügy azon dossziéját, amely az Igazságügyi Minisztériumban található.

Kegyelmi ügy: nyilvánosságra hozták a dokumentumokat, Magyar Péter szerint Varga Judit nem támogatta a kegyelmet
2026. május 19., kedd

Meglepő lépés: Oroszország kiadta Romániának az egyik legkeresettebb bűnözőt

Veszélyes bűnözőt adott ki Oroszország Romániának: a Vasile Rodideal nevű férfit a rendőrség közleménye szerint hétfőn este, légi úton szállították Moszkvából Bukarestbe.

Meglepő lépés: Oroszország kiadta Romániának az egyik legkeresettebb bűnözőt
Hirdetés
2026. május 19., kedd

Tinédzserek lövöldöztek Amerikában és Törökországban is, többen meghaltak

Két támadó tüzet nyitott a kaliforniai San Diegóban egy mecsettel egybeépült iszlám központnál az ott tartózkodókra; a támadásban legkevesebb három ember meghalt – közölték helyi hatóságok hétfőn.

Tinédzserek lövöldöztek Amerikában és Törökországban is, többen meghaltak
2026. május 19., kedd

Épp hogy sikerült elkerülni az Irán elleni újabb amerikai csapásokat, csökkent az olajár

Donald Trump amerikai elnök Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek kérésére elhalasztja a – szavai szerint – keddre tervezett újabb katonai támadást Irán ellen.

Épp hogy sikerült elkerülni az Irán elleni újabb amerikai csapásokat, csökkent az olajár
2026. május 18., hétfő

Sulyok Tamás nem hajlandó lemondani, Magyar Péter szerint az államfő „megbukott” az alkalmassági vizsgán

Sulyok Tamás a dicstelen kétéves elnöki ciklusa során megbukott az emberi, jogi és a politikai alkalmassági vizsgán is – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon.

Sulyok Tamás nem hajlandó lemondani, Magyar Péter szerint az államfő „megbukott” az alkalmassági vizsgán
Hirdetés
2026. május 18., hétfő

Embert ölt a medve egy turisták körében népszerű kirándulóhelyen

Egy férfi életét vesztette egy medvetámadásban a Szófia városát körülvevő Vitosha-hegységben – írja az AFP-re hivatkozva a News.ro hírügynökség.

Embert ölt a medve egy turisták körében népszerű kirándulóhelyen
2026. május 18., hétfő

Magyar–ukrán egyeztetések kezdődnek a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezése érdekében

A kárpátaljai magyarság képviselőinek bevonásával megkezdődnek a magyar–ukrán szakértői szintű egyeztetések a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezése érdekében – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter hétfőn.

Magyar–ukrán egyeztetések kezdődnek a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezése érdekében
2026. május 18., hétfő

Megugrott a kivégzések száma

Az Amnesty International szerint tavaly 17 országban 2707 embert végeztek ki, ami 1981 óta a legmagasabb szám – derül ki a nemzetközi jogvédő szervezet halálbüntetésről szóló legfrissebb éves jelentéséből.

Megugrott a kivégzések száma
Megugrott a kivégzések száma
2026. május 18., hétfő

Megugrott a kivégzések száma

Hirdetés
Hirdetés