
Orbán Viktor miniszterelnök Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára társaságában a Máért csütörtöki ülésén
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén Budapesten. A kormányfő a legfontosabb aktualitásként a háború vagy béke dilemmáját jelölte meg. Alapvető kérdés most a Kárpát-medencei magyar közösség számára a határokon belül és kívül egyaránt, hogy mi lesz Európában: háború vagy béke – húzta alá Orbán Viktor.
2025. október 16., 13:252025. október 16., 13:25
2025. október 16., 16:062025. október 16., 16:06
Az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán; ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a végrehajtásukkal, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán, európai és amerikai megállapodás – jelentette ki Orbán Viktor a Máért ülésén. Hangsúlyozta: a nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni.
A kormányfő a legfontosabb aktualitásként a háború vagy béke dilemmáját jelölte meg. Alapvető kérdés most a Kárpát-medencei magyar közösség számára a határokon belül és kívül egyaránt, hogy mi lesz Európában: háború vagy béke – húzta alá. Hozzátette:
Kitért arra is, hogy az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán.
A Várkert Bazárban zajlik csütörtökön a Máért
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
„Ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a béketörekvések végrehajtásával, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán, európai és amerikai megállapodás” – idézte a miniszterelnök szavait az MTI.
Rámutatott: ha Lengyelországban helyreáll a természetes rend, a csehek megalakítják a kormányukat, Szlovákia kitart, Magyarország állja a sarat, Ausztriában tesznek egy kísérletet, hogy a győztes párt alakítson kormányt és a szerbek is tartják magukat a józan észen alapuló külpolitikájukhoz, akkor egy nagyon erős közép-európai blokk jöhet létre.
Ezeknek az országoknak nem minden kérdésben esik egybe az érdekük, de a legfontosabb stratégiai kérdésekben összehangolhatóak az érdekeik – mondta.
Úgy folytatta, ez egy teljesen más Európát mutat, hiszen ennek a régiónak a gazdasági növekedési potenciálja jóval meghaladja a nyugat-európai országokét.

A magyar külpolitika a békepártiságáról híres az egész világon – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Youtube-csatornáján közzétett interjúban azzal kapcsolatban, hogy hétfőn részt vett Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodás aláírásán.
„Igaz, hogy ők gazdagabbak és tőkeerősebbek, de a jövő nem az ő oldalukon, hanem a közép-európaiak oldalán áll, és ha egy ilyen rendszerben össze tudjuk fogni a közép-európai országokat, az egy egészen más Európát jelenthet a következő 15–20 évre” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő elismerte, hogy a frontvonalon az ukránok eddigi ellenállása fantasztikus siker és heroikus teljesítmény, de arra figyelmeztetett: mindezzel együtt Ukrajna elvesztette területének egyötödét, gazdasága romokban van, uniós pénzek nélkül az ukrán gazdaság nem tud működni.
„Mi fizetjük” az ukrán nyugdíjakat, a fizetéseket, a haderőt és a katonai eszközök beszerzését is, mert ebből az amerikaiak kiszálltak – mondta, hozzátéve, hogy az amerikaiak fegyvereket adnak el, amiket Európa százmilliárdokért megvásárol, majd elküldi Ukrajnába. Ennek eredménye a miniszterelnök szerint az, hogy az európai gazdaság a háborús légkör és politika miatt stagnál és amíg háború van, addig nem is tud fejlődésnek indulni.
ami Magyarország esetében azt jelentené, hogy egy százalék helyett három százalékos lenne a növekedés – jelentette ki a kormányfő.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Orbán Viktor kulcskérdésnek tartja, hogy Magyarország ne ragadjon benne a jelenben, hanem a jövőben az ajtót berúgó folyamatok és fejlesztések része tudjon maradni, ehhez pedig szavai szerint arra van szükség, hogy ne változtassák meg azt a külpolitikát, ami a blokkosodással szemben a világ minden részére figyel és próbálja megszerezni mindenhonnan azt a tudást, technológiai újítást, ami a legmagasabb szintet képviseli és amire Magyarországnak leginkább szüksége van.

„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
Nem állhatunk senki mellé, mintegy másolva az ottani technológia megoldásokat, hanem kihasználva a helyzetünket, nekünk az energiatermeléstől, a robotizáción át a mesterséges intelligenciáig mindenhonnan a legjobb elemeket kell összegyűjteni és összegyúrni egy magyar jövőstratégiába – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Magyarországon nem tudnak kormányra kerülni a külhoni magyarsággal szemben politikát folytató erők, nincs visszatérés ahhoz a korszakhoz, amely a magyarságot nem egy nemzetként kezelte – hangsúlyozta a miniszterelnök az ülésen. Meggyőződése szerint Magyarország ma abban a helyzetben van „lelkileg és tudatát tekintve is”, hogy
Úgy értékelt: nincs visszatérés ahhoz a korszakhoz, amikor a magyarságot nem egy egészként, nem egy nemzetként, hanem különböző államok területén élő, a magyar állam számára felelősséget nem jelentő közösségekként kezelték.
Hangsúlyozta: az elmúlt 15 évben a fontos politikai témák – a családtámogatás, a munkaalapú gazdaság és a nemzet egysége – köré centrális erőtér épült, ami azt jelenti, hogy akármilyen hatalmi változás történik, ez a mag érintetlen marad.
– tette hozzá Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy aki hozzányúl ezekhez a témákhoz, nem tudja kivívni a választópolgárok elismerését.
A miniszterelnök kijelentette:
Megköszönte a határon túli szervezeteknek az elmúlt 15 éves együttműködést és támogatást, jelezve, hogy a következő Máért a magyar választások után lesz majd. Megjegyezte: semmit sem szeretne jobban, mint folytatni ezt a megkezdett munkát.
Emlékeztetett: tízmilliónál több ukrán hagyta el az országát, „egy részük meghatározott feladattal”. Kiemelte, Magyarországon is erős kapcsolatokat építhetnek ki a médiától kezdve a politikán keresztül a gazdasági életig, azzal a céllal, hogy megváltoztassák a mostani magyar szuverenista külpolitikát.
Hozzátette azonban: nem érdemes indulattal viszonyulni ehhez a kérdéshez, fordított helyzetben mi is ezt tennénk, „talán kicsit elegánsabban”.
az ottani magyar közösség mindenben számíthat Magyarországra.
A Bukaresttel való együttműködésre kitérve elsőként Románia gazdasági nehézségeiről és 9,4 százalékos költségvetési hiányáról szólt, majd gratulált az RMDSZ-nek, amiért ilyen helyzetben is kormányzati felelősséget vállaltak.
Tárgyaljunk az oroszokkal, próbáljunk megegyezni – javasolta a miniszterelnök az orosz–ukrán háborúval összefüggésben.
Annak veszélye, hogy Európa belelép egy háborúba, amely aztán egyre mélyebb involválódást hoz magával, a háború kitörése óta most a legmagasabb – tette hozzá.
Magyarországnak van ellenjavaslata: tárgyalni kellene – hangsúlyozta. Úgy folytatta, Európának önállóan kellene tárgyalnia az oroszokkal, és nem azt várni, hogy az orosz-amerikai megállapodásból „deriváljon” egy pozíciót.
Orbán Viktor azt mondta, a megegyezésnek nem Ukrajna a legfontosabb kérdése, bár fontos kérdés, de nem az egyetlen és a legfontosabb kérdése. Fel kellene építeni egy új európai biztonsági rendszert, tisztázni kellene a fegyverzeti kérdéseket, hogy mekkora hadseregei vannak az országoknak, és erről szerződést kell kötni, ennek az ellenőrzési rendszerét ki kell alakítani, mert a háború árnyékában egymás után mondták fel a korábbi fegyverzeti megállapodásokat az országok – fejtette ki.
A magyar kormány nemzetpolitikája arra irányul, hogy akiben csak pislákol a magyar identitás, az minden segítséget megkapjon ahhoz, hogy megmaradhasson magyarnak. Ez a mi küldetésünk – fogalmazott a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki hangsúlyozta: nemzetben elkötelezettek, ez az egész politikájuk fundamentuma.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Semjén Zsolt a nemzetet az emberiség termőformájának nevezte, aláhúzva, hogy a nemzetpolitikánknak két tévedést kell elkerülnie.
Az egyik tévedésnek azokat az ideológiákat tartotta, amelyek nem tekintik értéknek a nemzeti létet. Ilyen a szélsőséges kozmopolitizmus, ami egyfajta provincializmusnak tekinti a nemzeti léthez való ragaszkodást vagy a marxizmus, ami az internacionalizmus és az osztályideológia jegyében sok esetben ellenségnek tartja a nemzeti léthez való kötődést és ragaszkodást. Keresztény alapon el kell utasítani ugyanakkor egy másik szélsőséget is, amit sovinizmusnak lehet nevezni és amely tagadja más nemzeteknek a létezéshez való jogát.
– fogalmazott, kiemelve: amikor elkötelezettek vagyunk a saját nemzeti megmaradásunk és fejlődésünk mellett, ugyanezt támogatjuk minden más nemzet tekintetében is.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!