
Orbán Viktor miniszterelnök Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára társaságában a Máért csütörtöki ülésén
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén Budapesten. A kormányfő a legfontosabb aktualitásként a háború vagy béke dilemmáját jelölte meg. Alapvető kérdés most a Kárpát-medencei magyar közösség számára a határokon belül és kívül egyaránt, hogy mi lesz Európában: háború vagy béke – húzta alá Orbán Viktor.
2025. október 16., 13:252025. október 16., 13:25
2025. október 16., 16:062025. október 16., 16:06
Az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán; ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a végrehajtásukkal, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán, európai és amerikai megállapodás – jelentette ki Orbán Viktor a Máért ülésén. Hangsúlyozta: a nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni.
A kormányfő a legfontosabb aktualitásként a háború vagy béke dilemmáját jelölte meg. Alapvető kérdés most a Kárpát-medencei magyar közösség számára a határokon belül és kívül egyaránt, hogy mi lesz Európában: háború vagy béke – húzta alá. Hozzátette:
Kitért arra is, hogy az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán.
A Várkert Bazárban zajlik csütörtökön a Máért
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
„Ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a béketörekvések végrehajtásával, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán, európai és amerikai megállapodás” – idézte a miniszterelnök szavait az MTI.
Rámutatott: ha Lengyelországban helyreáll a természetes rend, a csehek megalakítják a kormányukat, Szlovákia kitart, Magyarország állja a sarat, Ausztriában tesznek egy kísérletet, hogy a győztes párt alakítson kormányt és a szerbek is tartják magukat a józan észen alapuló külpolitikájukhoz, akkor egy nagyon erős közép-európai blokk jöhet létre.
Ezeknek az országoknak nem minden kérdésben esik egybe az érdekük, de a legfontosabb stratégiai kérdésekben összehangolhatóak az érdekeik – mondta.
Úgy folytatta, ez egy teljesen más Európát mutat, hiszen ennek a régiónak a gazdasági növekedési potenciálja jóval meghaladja a nyugat-európai országokét.

A magyar külpolitika a békepártiságáról híres az egész világon – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Youtube-csatornáján közzétett interjúban azzal kapcsolatban, hogy hétfőn részt vett Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodás aláírásán.
„Igaz, hogy ők gazdagabbak és tőkeerősebbek, de a jövő nem az ő oldalukon, hanem a közép-európaiak oldalán áll, és ha egy ilyen rendszerben össze tudjuk fogni a közép-európai országokat, az egy egészen más Európát jelenthet a következő 15–20 évre” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő elismerte, hogy a frontvonalon az ukránok eddigi ellenállása fantasztikus siker és heroikus teljesítmény, de arra figyelmeztetett: mindezzel együtt Ukrajna elvesztette területének egyötödét, gazdasága romokban van, uniós pénzek nélkül az ukrán gazdaság nem tud működni.
„Mi fizetjük” az ukrán nyugdíjakat, a fizetéseket, a haderőt és a katonai eszközök beszerzését is, mert ebből az amerikaiak kiszálltak – mondta, hozzátéve, hogy az amerikaiak fegyvereket adnak el, amiket Európa százmilliárdokért megvásárol, majd elküldi Ukrajnába. Ennek eredménye a miniszterelnök szerint az, hogy az európai gazdaság a háborús légkör és politika miatt stagnál és amíg háború van, addig nem is tud fejlődésnek indulni.
ami Magyarország esetében azt jelentené, hogy egy százalék helyett három százalékos lenne a növekedés – jelentette ki a kormányfő.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Orbán Viktor kulcskérdésnek tartja, hogy Magyarország ne ragadjon benne a jelenben, hanem a jövőben az ajtót berúgó folyamatok és fejlesztések része tudjon maradni, ehhez pedig szavai szerint arra van szükség, hogy ne változtassák meg azt a külpolitikát, ami a blokkosodással szemben a világ minden részére figyel és próbálja megszerezni mindenhonnan azt a tudást, technológiai újítást, ami a legmagasabb szintet képviseli és amire Magyarországnak leginkább szüksége van.

„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
Nem állhatunk senki mellé, mintegy másolva az ottani technológia megoldásokat, hanem kihasználva a helyzetünket, nekünk az energiatermeléstől, a robotizáción át a mesterséges intelligenciáig mindenhonnan a legjobb elemeket kell összegyűjteni és összegyúrni egy magyar jövőstratégiába – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Magyarországon nem tudnak kormányra kerülni a külhoni magyarsággal szemben politikát folytató erők, nincs visszatérés ahhoz a korszakhoz, amely a magyarságot nem egy nemzetként kezelte – hangsúlyozta a miniszterelnök az ülésen. Meggyőződése szerint Magyarország ma abban a helyzetben van „lelkileg és tudatát tekintve is”, hogy
Úgy értékelt: nincs visszatérés ahhoz a korszakhoz, amikor a magyarságot nem egy egészként, nem egy nemzetként, hanem különböző államok területén élő, a magyar állam számára felelősséget nem jelentő közösségekként kezelték.
Hangsúlyozta: az elmúlt 15 évben a fontos politikai témák – a családtámogatás, a munkaalapú gazdaság és a nemzet egysége – köré centrális erőtér épült, ami azt jelenti, hogy akármilyen hatalmi változás történik, ez a mag érintetlen marad.
– tette hozzá Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy aki hozzányúl ezekhez a témákhoz, nem tudja kivívni a választópolgárok elismerését.
A miniszterelnök kijelentette:
Megköszönte a határon túli szervezeteknek az elmúlt 15 éves együttműködést és támogatást, jelezve, hogy a következő Máért a magyar választások után lesz majd. Megjegyezte: semmit sem szeretne jobban, mint folytatni ezt a megkezdett munkát.
Emlékeztetett: tízmilliónál több ukrán hagyta el az országát, „egy részük meghatározott feladattal”. Kiemelte, Magyarországon is erős kapcsolatokat építhetnek ki a médiától kezdve a politikán keresztül a gazdasági életig, azzal a céllal, hogy megváltoztassák a mostani magyar szuverenista külpolitikát.
Hozzátette azonban: nem érdemes indulattal viszonyulni ehhez a kérdéshez, fordított helyzetben mi is ezt tennénk, „talán kicsit elegánsabban”.
az ottani magyar közösség mindenben számíthat Magyarországra.
A Bukaresttel való együttműködésre kitérve elsőként Románia gazdasági nehézségeiről és 9,4 százalékos költségvetési hiányáról szólt, majd gratulált az RMDSZ-nek, amiért ilyen helyzetben is kormányzati felelősséget vállaltak.
Tárgyaljunk az oroszokkal, próbáljunk megegyezni – javasolta a miniszterelnök az orosz–ukrán háborúval összefüggésben.
Annak veszélye, hogy Európa belelép egy háborúba, amely aztán egyre mélyebb involválódást hoz magával, a háború kitörése óta most a legmagasabb – tette hozzá.
Magyarországnak van ellenjavaslata: tárgyalni kellene – hangsúlyozta. Úgy folytatta, Európának önállóan kellene tárgyalnia az oroszokkal, és nem azt várni, hogy az orosz-amerikai megállapodásból „deriváljon” egy pozíciót.
Orbán Viktor azt mondta, a megegyezésnek nem Ukrajna a legfontosabb kérdése, bár fontos kérdés, de nem az egyetlen és a legfontosabb kérdése. Fel kellene építeni egy új európai biztonsági rendszert, tisztázni kellene a fegyverzeti kérdéseket, hogy mekkora hadseregei vannak az országoknak, és erről szerződést kell kötni, ennek az ellenőrzési rendszerét ki kell alakítani, mert a háború árnyékában egymás után mondták fel a korábbi fegyverzeti megállapodásokat az országok – fejtette ki.
A magyar kormány nemzetpolitikája arra irányul, hogy akiben csak pislákol a magyar identitás, az minden segítséget megkapjon ahhoz, hogy megmaradhasson magyarnak. Ez a mi küldetésünk – fogalmazott a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki hangsúlyozta: nemzetben elkötelezettek, ez az egész politikájuk fundamentuma.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Semjén Zsolt a nemzetet az emberiség termőformájának nevezte, aláhúzva, hogy a nemzetpolitikánknak két tévedést kell elkerülnie.
Az egyik tévedésnek azokat az ideológiákat tartotta, amelyek nem tekintik értéknek a nemzeti létet. Ilyen a szélsőséges kozmopolitizmus, ami egyfajta provincializmusnak tekinti a nemzeti léthez való ragaszkodást vagy a marxizmus, ami az internacionalizmus és az osztályideológia jegyében sok esetben ellenségnek tartja a nemzeti léthez való kötődést és ragaszkodást. Keresztény alapon el kell utasítani ugyanakkor egy másik szélsőséget is, amit sovinizmusnak lehet nevezni és amely tagadja más nemzeteknek a létezéshez való jogát.
– fogalmazott, kiemelve: amikor elkötelezettek vagyunk a saját nemzeti megmaradásunk és fejlődésünk mellett, ugyanezt támogatjuk minden más nemzet tekintetében is.
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
szóljon hozzá!