Segítik. A NATO több tagállama is katonai segítséget nyújt a lengyeleknek
Fotó: NATO
Több NATO-tagállam is csapatokat, tüzérséget és légvédelmi rendszereket küld a keleti szárny védelmére, miután Lengyelország szerint Oroszország példátlan módon drónokkal sértette meg a légterét.
2025. szeptember 12., 10:002025. szeptember 12., 10:00
A BBC szerint a drónok behatolására válaszul Hollandia és Csehország bejelentette, hogy NATO-tagként védelmi erőket küld Lengyelországba, míg Litvánia német dandárt fogad be, és fokozott figyelmet fordít az Ukrajnára mért orosz támadásokra, amelyek átterjedhetnek a határon.
Később Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy országa három Rafale harci repülőgépet küld Lengyelország légterének védelmére.
„Nem fogunk engedni Oroszország egyre növekvő megfélemlítésének” – mondta Macron.
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Donald Trump amerikai elnök, aki eddig sikertelenül próbált közvetíteni az ukrajnai háború leállításában, csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy a behatolás „tévedésből” történhetett.
„Nem örülök semminek, ami az egész helyzettel kapcsolatos, de remélhetőleg ez hamarosan véget ér” – mondta Trump.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter csütörtökön a parlamentben felsorolta Lengyelország partnereinek támogatását:
Azt is elmondta, hogy a franciák és a britek repülőgépeket küldhetnek a NATO keleti szárnyának védelmére.
„Lengyelország történelme során többször hallott szolidaritásról szóló szavakat és üres gesztusokat” – mondta Kosiniak-Kamysz. „Ma konkrét nyilatkozatokkal rendelkezünk.”
A Kreml közölte, hogy nem kíván további kommentárt fűzni azokhoz az állításokhoz, miszerint Oroszország szándékosan igyekezett feszültséget kelteni Lengyelországban.
Sok lengyel és európai vezető azonban úgy véli, hogy a behatolás szándékos volt.
„Ez az orosz provokáció... nem más, mint kísérlet arra, hogy teszteljék képességeinket” – mondta Karol Nawrocki lengyel elnök, visszhangozva német és francia kollégáinak megjegyzéseit.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Ugyanakkor csütörtökön
Nagyszabású ukrán dróntámadások Moszkva és orosz olajlétesítmények ellen
Drónok támadták Oroszország több régióját, köztük a fővárost is, egy nagyszabású éjszakai támadásban – jelentették orosz tisztségviselők és médiaorgánumok pénteken.
Robbanásokról számoltak be Moszkva, Szentpétervár és Szmolenszk közelében, és a szentpétervári Pulkovo repülőteret lezárták a drónok jelentette fenyegetés miatt.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint legalább kilenc ukrán drónt lőtték le Moszkva közelében.
Szobjanyin a Telegramon közölte, hogy a mentőcsapatok a drónok roncsainak becsapódási helyére tartanak. A polgármester nem adott részleteket arról, hogy hol lőtték le a drónokat.
A károkról és az áldozatokról nincs információ.
Orosz Telegram-csatornák lakosok beszámolóira hivatkozva robbanásokról számoltak be a Moszkvai régióban, Mozsajszk és Gyedovszk településeken, amelyek a fővárostól nyugatra találhatók.
Hivatalos források és helyi lakosok szerint drónok támadták meg az orosz Szmolenszk városát is. Vaszilij Anohin, Szmolenszk régió kormányzója közölte, hogy a légvédelmi egységek visszaverték a régió ellen végrehajtott dróntámadást, de további információkat nem adott.
Szmolenszk lakói robbanásokról számoltak be a városban. A közösségi médiára feltöltött felvételeken szemtanúk azt állították, hogy a drónok a közeli Lukoil-létesítményt vették célba. A videón füst és lángok láthatók, amelyek egy ismeretlen helyszínen keletkezett nagy tűzből emelkednek fel.
Anohin jelentésében nem említette az olajlétesítményeket vagy bármilyen lehetséges célpontot.
Szentpéterváron a drónok fenyegetése miatt a Pulkovo repülőteret le kellett zárni. Alekszandr Drozdenko, Leningrádi terület kormányzója arról számolt be, hogy a légvédelem a régió több kerületében és Szentpétervár Puskin kerületében is működik.
Az orosz ellenzéki Astra hírcsatorna szerint Toszno, egy Szentpétervárostól 53 kilométerre délnyugatra fekvő város lakói robbanásokról számoltak be a drónok támadása közben.
Moszkvai közlés szerint péntekre virradóra összesen 221 drónt lőttek le az ország fölött.
Varsó Kijevvel is együtt fog működni hatékony drónellenes képességek fejlesztésében, valamint európai szövetségeseivel további légvédelmi támogatásban az orosz drónok legutóbbi támadása nyomán – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök szintén csütörtökön.
A lengyel Nemzetbiztonsági Tanács ülése után Tusk elmondta, hogy
„Ezt mindenki közös ügynek tekinti. Ennek a szolidaritásnak köszönhetően nemcsak támogató szavak hangzottak el, hanem egyértelmű nyilatkozatok is Lengyelország közvetlen támogatásáról” – mondta Tusk a lengyel Onet hírügynökségnek.
„Ezt hallottam Franciaország, az Egyesült Királyság, Svédország és Hollandia vezetőitől. Együtt fogunk működni Ukrajnával is a lehető leghatékonyabb drónellenes védelem kidolgozásában. Megállapodtunk, hogy a következő órákban találkozunk, hogy megbeszéljük és megosszuk tapasztalatainkat” – tette hozzá.
Drón csapódott be egy lakóépületbe Wyryki településen, Kelet-Lengyelországban, de senki sem sérült meg – jelentette a Polsat News magán televíziós csatorna a helyi rendőrségre hivatkozva.
Tusk nyilatkozata akkor hangzott el, amikor Volodimir Zelenszkij elnök ugyanazon a napon bejelentette, hogy Lengyelország katonai képviselőket küld Ukrajnába, hogy konzultációkon vegyenek részt és képzésben részesüljenek az orosz drónok hatékony lelövéséről.
Tusk azt is elmondta, hogy
„Franciaország esetében Rafale harci repülőgépekről van szó, a hollandok további Patriot rakétákról beszélnek. (...) Az Egyesült Királyságból érkező információk, miszerint Franciaországgal együttműködnek Lengyelország további légvédelmének biztosításában, szintén megerősítést nyertek” – mondta.
Tusk szerint a finanszírozás „nem jelent akadályt”, és Lengyelország az orosz fenyegetés fényében kész pénzt költeni a leghatékonyabb rendszerekre.
A lengyel miniszterelnök hozzátette, hogy szerinte
Karol Nawrocki államfő, aki a behatolás után beszélt Trumppal, Tusk szerint azt mondta, hogy Trump biztosította őt támogatásáról.
„Jobb lenne, ha legnagyobb szövetségesünk teljes mértékben kifejezné véleményét erről az eseményről, de ne legyünk válogatósak; meg kell szoknunk ezt a helyzetet” – mondta Tusk.
– jelentette a német Spiegel és a Welt.
A Spiegel szerint legalább öt drón támadta meg a lengyel–ukrán határ közelében található repülőteret, ahol két német Patriot légvédelmi rendszer állomásozik.
A lengyel hadsereg szerdán kora reggel közölte, hogy lelőtt néhány drónt, amelyek megsértették légterét az oroszok szomszédos Ukrajna elleni támadása során.
Mint arról beszámoltunk, Oroszország szerdára virradóra példátlan mőódon megsértette a lengyel légteret, ami arra kényszerítette a lengyel légierőt, hogy az ukrajnai teljes körű invázió kezdete óta először orosz drónokat lőjön le.
Tizenkilenc orosz drón repült át Lengyelországba, amit a lengyel tisztségviselők „szándékosan célzott” támadásnak neveztek.
Oroszország drónos behatolására Lengyelország aktiválta a NATO 4. cikkét, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy konzultációt kérjenek, ha biztonságukat veszélyben érzik.
Az orosz hatóságok teljes mértékben tagadják a támadásért való felelősségüket.
Az amerikai megbízottal találkozott Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij elnök csütürtükön találkozott Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottjával, Keith Kellogg-gal, az amerikai tisztségviselő előzetesen be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe.
Az ukrán elnöki hivatal közleménye szerint Zelenszkij és Kellogg a találkozón Kijev további fegyverellátásának biztosításáról, valamint az Oroszországra gyakorolt további gazdasági nyomás alkalmazásáról tárgyaltak.
„A felek megvitatták a PURL-kezdeményezés kiterjesztését a Patriot-rendszerek gyártásának és beszerzésének finanszírozására, valamint az Ukrajna által az Egyesült Államoknak javasolt, drónokra és fegyverekre vonatkozó kétoldalú megállapodásokat” – áll a közleményben. „Ukrajna az amerikai fél pozitív válaszára számít.”
A nyilatkozat utal az Egyesült Államok, Ukrajna és a NATO között július 14-én létrejött megállapodásra, amely lehetővé teszi az európai országok számára, hogy amerikai fegyvereket, köztük Patriotokat vásároljanak Ukrajna számára. A támogatás a NATO Prioritized Ukraine Requirements List (PURL) mechanizmusán keresztül valósul meg, amely Kijev legsürgetőbb harctéri szükségleteinek finanszírozását koordinálja.
Zelenszkij júliusban felvetette egy lehetséges megállapodás lehetőségét is, amely amerikai fegyverek vásárlását tartalmazná cserébe ukrán drónok eladásáért, mintegy 50 milliárd dollár értékben. Bár a megállapodást még nem öntötték hivatalos formába, Zelenszkij szerint annak értelmében az Egyesült Államok és Ukrajna támogatná egymást a repüléstechnika és a pilóta nélküli rendszerek fejlesztésében.
A találkozó során Zelenszkij és Kellogg megvitatták azt is, hogy „partnereikkel együtt kell erősíteniük az Oroszországra nehezedő vám- és szankciónyomást, hogy a lehető leghamarabb lehetőség nyíljon a vezetők szintjén történő találkozóra és a háború befejezésére”.
A megbeszélések hivatalos eredményei nem voltak azonnal nyilvánosak.
Orbán Viktor: az uniós tagság nem egy biztonsági garancia, hanem egy érdemeken alapuló folyamat
Az uniós tagság nem egy biztonsági garancia, hanem egy érdemeken alapuló folyamat – írta csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök az X-en Alexander Stubb finn államfő Ukrajna európai uniós integrációjával kapcsolatos kijelentésére reagálva.
„Alexander Stubb elnök szerint a legerősebb biztonsági garancia Ukrajna tagsága az EU-ban. Elnök úr, máshogy látom” – fogalmazott Orbán Viktor.
Hozzátette, „Az EU-tagság nem egy biztonsági garancia, hanem egy érdemeken alapuló folyamat. Amennyiben valóban ez volna a legerősebb biztonsági garancia, akkor Finnországnak nem lett volna oka csatlakozni a NATO-hoz. Ukrajna gyorsított felvétele az EU-ba nem erősítené az Uniónkat, hanem közvetlenül belerángatná a háború fenyegetését. Mi egy észszerűbb megközelítést javaslunk” – írta a magyar miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael vasárnap újabb három, a Hamász szerint Gázában fogva tartott halott túsz holttestét vette át a palesztin iszlamista terrorszervezettől.
Az orosz-ukrán háború ügye, illetőleg a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti valamennyi gazdasági, hadiipari, energetikai együttműködéssel kapcsolatos kérdés is napirendre kerülaz Orbán-Trump találkozón.
A román hatóságok által körözött több mint 100 személyt azonosítottak a múlt héten más Schengen-országok területén a SIRENE-irodán keresztül történő információcserének köszönhetően – közölte vasárnap a Román Rendőrség. 174 körözött személyt őrizetbe vet
Tíz ember sérült meg abban a késeléses támadásban, amelyet egy vonaton követtek el szombat este Angliában. Kilenc ember állapota válságos.
Bűnrészesség gyanújával eljárás indult szombaton egy 38 éves nő ellen a louvre-beli műkincslopás ügyében. Az ügyészek eddig öt személy vettek őrizetbe a bűnügy kapcsán. A louvre-beli rablás október 19-én, fényes nappal történt.
Az orosz hadsereg szombat reggel ballisztikus rakétával csapást mért a dél-ukrajnai Mikolajiv megyeszékhelyre; eddig egy halottról és legkevesebb 15 sebesültről lehet tudni – közölte Vitalij Kim, a régió kormányzója a Telegramon.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megerősítette pénteken, hogy terveik szerint decemberben hadrendbe állítják az orosz gyártású Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétarendszert.
Megszünteti az együttműködést a nagyobbik spanyol kormánypárttal a Carles Puigdemont volt katalán elnök vezette katalán függetlenségi párt a tagság körében tartott szavazás pénteken nyilvánosságra hozott eredménye alapján.
A Trump-kormány tisztségviselői közölték a szövetségesekkel, hogy a romániai katonai létszámcsökkentés csak az első lépés – írja a Kyiv Post, amely szerdán elsőként jelentette be a Romániában állomásozó csapatok kivonását.
Az amerikai nukleáris arzenál működőképességének fenntartása is indokolja a tesztek újraindítását – jelentette ki J. D. Vance alelnök csütörtökön megerősítve Donald Trump amerikai elnök szándékát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!