Veszély. Oroszország szándékosan irányíthatta a drónokat a lengyel légtérbe, hogy ezzel tesztelje a NATO ellenállóképességét (képünkön egy Ukrajnában lezuhant orosz drón, amelyhez hasonlók a lengyel légtérbe is behatoltak)
Fotó: ukrán rendőrség
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait – amelyekből az ukrán hírszerzés szerint havonta 2700 darabot tudnak gyártani –, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
2025. szeptember 11., 19:052025. szeptember 11., 19:05
Bár a most a NATO légterébe is behatoló drónok pontos hatótávolsága nem ismert, különböző hírszerző szolgálatok és szakértők megpróbálták felbecsülni azt – számolt be a Kyiv Independent. Az eredetileg Iránban gyártott, Sahíd-136 névre keresztelt drónok hatótávolsága állítólag 2500 kilométer, és 50 kilogrammos robbanófejet hordoznak.
A Gerany-2-nek azonban különböző változatai vannak – februárban a HUR szerint egy továbbfejlesztett változat 90 kilogrammos robbanófejet hordozott, ami sokkal halálosabbá tette, de hatótávolságát körülbelül 650 kilométerre csökkentette. Oroszország nemrégiben elkezdte használni a Gerayn-2 rakétameghajtású változatát is az Ukrajna elleni tömeges támadásokban.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Samuel Bendett, a Center for a New American Security think tank vezető munkatársa júliusban a Kyiv Independentnek elmondta, hogy ezeknek ugyanúgy a 2500 kilométeres hatótávolságuk van, mint a hagyományos változatnak, de sokkal rövidebb idő alatt tudják megtenni a távolságot, és sokkal nehezebb őket elfogni.
Dél felé haladva Oroszország a megszállt Krím-félszigetről is indít drónokat. A becsült hatótávolságuk alapján szinte az összes európai NATO-tagország az orosz támadó drónok hatótávolságán belülre kerülhet.
Bár Oroszország drónjai vagy lezuhant drónjainak töredékei már korábban is behatoltak Lengyelország, Lettország, a Moldovai Köztársaság és Románia légterébe az Ukrajna elleni korábbi támadások során, Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentése az első olyan megerősített eset, amikor egy NATO-tagállam Oroszország ukrajnai inváziója óta orosz katonai eszközökkel került harcérintkezésbe a területén.
Mint az köztudott, Lengyelország, Lettország és Románia mind NATO-tagállamok, míg Moldova alkotmányos semlegességi követelménye miatt nem csatlakozott a katonai szövetséghez. Moldova mindazonáltal baráti kapcsolatokat ápol a NATO-val, és a hadgyakorlatok terén együttműködik a szövetséggel.
Drón csapódott be egy lakóépületbe Wyryki településen, Kelet-Lengyelországban, de senki sem sérült meg – jelentette a Polsat News magán televíziós csatorna a helyi rendőrségre hivatkozva.
Mint ismeretes,
„Putyin csak fokozza a helyzetet, kiterjeszti a háborút és teszteli a Nyugatot. Minél tovább nem talál ellenállásra, annál agresszívabbá válik” – mondta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a legutóbbi éjszakai támadás után. „A gyenge válasz most még jobban provokálja Oroszországot – és akkor az orosz rakéták és drónok még messzebb repülnek Európába” – vélekedett. A drónok lengyel légtérbe való behatolása, amely a főbb repülőterek ideiglenes bezárásához vezetett, még merészebb lépés volt.
Aaron Korewa, az Atlantic Council varsói irodájának igazgatója a Kyiv Post szerint megjegyezte, hogy
Ez egy klasszikus példa a „szalámitaktikára”, egy olyan stratégiára, amely egy sor kisebb, egymást követő akció végrehajtásán alapul, hogy nagyobb eredményt érjenek el anélkül, hogy komolyabb reakciót váltanának ki.
A lengyel hadsereg szerdán kora reggel közölte, hogy lelőtt néhány drónt, amelyek megsértették légterét az oroszok szomszédos Ukrajna elleni támadása során.
Okszana Necsiporenko, az Atlantic Council Eurázsia Központjának nem rezidens vezető kutatója szerint az ukránok már régóta ismerik ezt a stratégiát, mivel közvetlen tapasztalatuk van ezzel kapcsolatban. Úgy véli, hogy
Lengyelország a NATO 4. cikkelyére hivatkozva reagált, amely szerint területi integritása közvetlenül veszélyeztetett. Bár nem az 5. cikkelyről, a kölcsönös védelmi záradékról van szó, ez konzultációkat jelent a helyzetre adandó válaszról. Torrey Taussig, az Atlantic Council Transatlantic Security Initiative igazgatója szerint a lengyel légtér orosz drónok általi megsértése nyomán a NATO többnemzetiségű erőt vetett be, beleértve lengyel és holland F-35-ös repülőgépeket és egy német Patriot légvédelmi rendszert.
Daniel Fried, az Egyesült Államok volt lengyelországi nagykövete szerint Oroszország megpróbálja a bizonytalanság „szürke zónáját” a lehető legnyugatabbra terjeszteni. Kiemelte, hogy a Nyugatnak nem csupán szavakkal kell válaszolnia, hanem a „béke erőn keresztül” megközelítésre kell támaszkodnia.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Ian Brzezinski, az Egyesült Államok volt védelmi miniszterhelyettese
Ezért két fronton történő erőteljes reakciót szorgalmazott: szigorú szankciók bevezetését az orosz gazdaság meggyengítése érdekében, valamint a katonai jelenlét megerősítését a szomszédos államokban.
Bendarzsevszkij Anton: már nem a drónok NATO-légtérbe való berepülése a rendkívüli, hanem a tömegességük
„Miért fontos a tegnapi orosz drón berepülés Lengyelország területére? Nem biztos, hogy elsőre látható a jelentősége. Mert a háborús konfrontáció határai fokozatosan eltolódnak. Ami korábban rendhagyó volt – a NATO légterének a megsértése egy ellenséges katonai eszköz által – már szinte mindennapos, és a rendhagyó eseményt nem is maga a berepülés, hanem a drónok becsapódása és tömegessége jelenti” – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton elemző az incidens kapcsán csütörtökön. „Ez az első eset, amikor a NATO orosz katonai eszközöket lő ki a saját területén. Szeptember 10-én éjszaka a lengyel és a NATO erők magas készültségbe helyezték az egységeiket, és F-35-ös, F-16-os, Mi-24, Mi-17 és Black Hawk vadászgépeket és helikoptereket indították a légtér ellenőrzésére. Az utolsó drónt reggeli 6:45-kor fogták el.
A tegnapi nap után mára sokkal tisztábban látunk, és le tudjuk vonni a következtetéseket, mert elegendő adat áll rendelkezésre. A jelenség tényleg tömeges volt – a korábban jelentett közel tucat drónról kiderült, hogy 19 darab eszköz repült be a lengyel légtérbe, ebből tegnap estig 16-ot sikerült is beazonosítani és megtalálni Lengyelország négy különböző régiójában. A lengyelek szerint 3 drónt tudták megsemmisíteni, ami azért felvet bizonyos kérdéseket a lengyel határvédelem hatékonyságát illetően. Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy a drónok nem csak Ukrajna felől, hanem Belarusz felől is érkeztek. Ez azért lényeges, mert a lengyel-ukrán határ 535 kilométer hosszú. A lengyel-belarusz 418 kilométeres. Vagyis itt egy közel ezer kilométer hosszú határszakaszt kapunk, aminek az ellenőrzése egyáltalán nem könnyű feladat” – mutatott rá a szakértő. „A fényképek alapján pedig szinte teljes bizonysággal beazonosítható a drón típusa: ez egy orosz Gerbera-típusú drón – a nagyobb képességű iráni licensz alapján gyártott Sahíd-drón olcsó(bb) változata. Könnyebb, és rétegelt lemezből, valamint hungarocellből készül, és a leggyakrabban nem hordoznak robbanóanyagot (bár kisebb mennyiségben képesek rá). A legfőbb feladatuk, hogy messziről Sahíd-drónnak nézzen ki, mert leginkább csaliként vetik be azzal a céllal, hogy túlterhelje az ukrán légvédelmet.
Az, hogy mennyire volt szándékos provokáció ez Oroszország részéről (NATO reakciók tesztelése), vagy véletlen eltérítés az elektronikus zavarás következtében, már véleményes. Több minden szól az egyik vagy a másik verzió mellett. Ezek az olcsóbb Gerbera drónok egyszerű műholdas navigációs antennákat használnak, amik rendkívül sebezhetőek az elektronikus hadviselés eszközeivel szemben. Ezzel szemben például a jóval drágább Shahed-típusok a zavarójelek ellen védő berendezésekkel (CRPA-antennákkal) vannak felszerelve. Emiatt a Gerberák gyakran jelentősen letérnek a kijelölt útvonalukról. Ilyen drónok már repültek be Belarusz, Litvánia és Lettország légterébe is, de soha nem olyan nagy számban, mint Lengyelországba szeptember 10-én éjjel. Mindez a »véletlen« verziót erősíti” – mutatott rá közösségi oldalán a fehéroroszországi születésű, Magyarországon élő szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!