EU: üdvözöljük Trump Oroszország elleni szankciós fenyegetését, de az 50 napos határidő túl hosszú

Trump: nem monmdtam le a Putyinnal folytatott párbeszédről, elkötelezett vagyok a kollektív védelem mellett
Donald Trump egy, a BBC-nek adott hétfői exkluzív telefoninterjúban elmondta, hogy csalódott, de nem mondott le a Vlagyimir Putyinnal folytatott párbeszédről.
A BBC kérdésére, hogy végzett-e Putyinnal, az elnök így válaszolt: „Csalódtam benne, de nem végeztem vele. De csalódott vagyok benne”.
Arra a kérdésre, hogy hogyan fogja meggyőzni Putyint, hogy „hagyja abba a vérontást”, az amerikai elnök azt válaszolta: „Dolgozunk rajta”.
A beszélgetés a NATO-ra terelődött, amelyet Trump korábban „elavult” szövetségként bírált. Arra a kérdésre, hogy még mindig így gondolja-e, így válaszolt: „Nem. Szerintem a NATO most ennek az ellenkezőjévé válik”, mivel a szövetség „saját maga fizeti a számláit”.
Azt is elmondta, hogy még mindig hisz a kollektív védelemben, mert ez azt jelenti, hogy a kisebb országok meg tudják védeni magukat a nagyobbakkal szemben.
Az amerikai elnököt megkérdezték, hogy bízik-e az orosz vezetőben, mire azt válaszolta: „Szinte senkiben sem bízom”.

Miniszterelnököt cserél Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Julija Szviridenkónak, az első miniszterelnök-helyettesnek és gazdasági miniszternek azt javasolta hétfőn, hogy ő vezesse a kormányt Denisz Smihal jelenlegi miniszterelnök helyett.
Az elnök közösségi oldalain beszámolt arról, hogy találkozott Szviridenkóval, és meghallgatta jelentését az Ukrajna támogatásáról szóló megállapodások teljesítéséről, amelyeket az ország újjáépítéséről szóló konferencián kötöttek európai és amerikai partnerekkel.
„Megvitattuk azokat a konkrét intézkedéseket is, amelyek erősíthetik Ukrajna gazdasági potenciálját, bővíthetik az ukrán állampolgárokat támogató programokat, valamint növelhetik saját fegyvergyártásunkat. Ennek érdekében megkezdjük a végrehajtó hatalom rendszerének átalakítását Ukrajnában. Julija Szviridenkónak javasoltam, hogy álljon az ukrán kormány élére, és újítsa meg annak működését. Várom az új kormány cselekvési programjának mihamarabbi bemutatását” – fejtette ki Zelenszkij.
Ukrán hírforrások már korábban jelezték, hogy júliusban átalakítások várhatók az ukrán kormányban – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. A hírportál értesülései szerint a 39 éves Julija Szviridenko három, hozzá közel álló tisztségviselőt is magával hozna a kormányba.
Zelenszkij később Smihalt védelmi miniszternek javasolta.
„Denisz Smihal hatalmas tapasztalata bizonyára hasznos lesz majd Ukrajna védelmi miniszterének tisztségében, éppen ebben az ágazatban vannak most az ország erőforrásai összpontosítva a legtöbb feladattal és rendkívül sok felelősséggel” – hangzott el az ukrán vezető Telegram-oldalán közzétett bejelentésében.
Rusztem Umerov jelenlegi védelmi minisztert várhatóan amerikai nagykövetté tervezik kinevezni.
Az ukrán parlament a tervek szerint szerdán szavaz az eddigi kormány felmenteséről és csütörtökön az új kabinet kinevezéséről.

Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll a legközelebb az EU-tagsághoz a horvát államfő szerint
Arcátlan sértés olyan országokkal szemben, mint Montenegró és Észak-Macedónia, azt állítani, hogy Ukrajna áll a legközelebb az EU-tagsághoz – mondta Zoran Milanovic horvát kormányfő hétfőn Zágrábban, Rumen Radev bolgár elnökkel tartott közösen sajtótájékoztatóján.
„Egyre valószínűbbnek tűnik számomra, hogy bizonyos európai struktúrák cinizmusa és arcátlansága megállíthatatlan. Ezek az emberek mintha megszállottjai lennének Ukrajnának, és ez lenne a módja a hatalmon maradásuknak”
– fogalmazott a horvát elnök.
Hozzátette: Ukrajna háborúban álló ország, területi kiterjedése nem egyértelmű, és nem képes finanszírozni önmagát.
Azt állítani, hogy közelebb van az EU-tagsághoz, mint Montenegró vagy Észak-Macedónia, arcátlan sértés ezekkel az országokkal szemben – húzta alá.
Radev úgy vélte: nem lenne jó jelzés a nyugat-balkáni országok számára, ha Ukrajna a geopolitikai körülmények miatt elsőbbséget élvezne, anélkül, hogy teljesítené a tagsághoz szükséges feltételeket, és ugyanez vonatkozik szerinte Észak-Macedóniára is.
„Bulgária nem akadályozza Észak-Macedóniát az EU-tagság felé vezető úton. Az ország saját magát akadályozza, mert nem teljesíti a koppenhágai kritériumokat, különösen azokat, amelyek a diszkriminációval és az emberi jogokkal kapcsolatosak” – mondta Radev.
Szófia három éve vár arra, hogy Szkopje bevonja a bolgár kisebbséget Észak-Macedónia alkotmányába – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nincsenek további feltételeik azokon kívül, amelyekben megállapodtak.
Milanovic szerint Horvátországnak több kritériumot kellett teljesítenie a tagsághoz, mint bármely más országnak.
„Emiatt nincs neheztelés vagy harag, de a valóság az, hogy egyes nyugat-balkáni országok potenciálisan kevésbé felkészülten csatlakoznak majd az EU-hoz” – vélekedett.
Megjegyezte továbbá, hogy Ukrajna tagja lesz az EU-nak, bármit is gondoljon ő vagy a horvát kormányfő, de egyelőre a megmaradásáért küzd, és most ebben kell segíteni.