Nehéz döntés. Az EU-csúcson a közös védelem szükségességéről egyetértettek, annak mibenlétéről azonban nem
Fotó: viedófelvétel/Európai Bizottság
Az Európai Unió vezetői szerdán Koppenhágában tartott találkozójukon támogatták az unió védelmének megerősítését az orosz drónok ellen, néhány nappal azután, hogy Dánia légterét többször is megsértették pilóta nélküli repülőgépek – közölte a Reuters.
2025. október 02., 10:282025. október 02., 10:28
A Politico ugyanakkor írja, hogy az EU-csúcson országoknak nehézséget okozott a közös álláspont kialakítása a további lépésekkel kapcsolatban.
Továbbra is nézeteltérések vannak az Európai Bizottság által javasolt „drónfal” kapcsán:
Az európai hatóságok Oroszországot vádolják az EU légterének súlyos megsértésével, ideértve a drónok közelmúltbeli lengyelországi és harci repülőgépek észtországi behatolásait is.
„Európának képesnek kell lennie megvédeni magát” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök az EU-csúcstalálkozó után.
„Erősítenünk kell dróngyártási és drónellenes képességeinket, ami magában foglalja egy olyan európai drónellenes intézkedések hálózatának létrehozását, amely képes megvédeni és természetesen semlegesíteni a külső behatolásokat” – mutatott rá Frederiksen.
Az európai légtérben történt incidensek rávilágítottak arra, hogy
és felgyorsították a védelem megerősítésére irányuló erőfeszítéseiket.
Dánia nem nevezte meg, kit tart felelősnek a múlt heti incidensekért a légterében, amelyek több repülőtér légi forgalmát is megzavarták, de Frederiksen utalt arra, hogy Moszkva lehet a felelős.
A koppenhágai csúcstalálkozó biztonságát más európai országok által küldött katonák és drónellenes rendszerek erősítették, az ország feletti drónrepüléseket péntekig betiltották.
– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Von der Leyen a múlt hónapban egy úgynevezett drónellenes fal létrehozását szorgalmazta – egy érzékelőkből és fegyverekből álló hálózatot, amely felderíti, követi és semlegesíti a légtérbe belépő pilóta nélküli repülőgépeket – Európa keleti határának védelme érdekében.
Javaslata alig néhány órával azután született, hogy körülbelül 20 orosz drón hatolt be a lengyel légtérbe, bár a tisztviselők szerint a projekt már korábban is terítéken volt.
Von der Leyen szerint Európa keleti határai Oroszország közelsége miatt prioritást élveznek, de az drónfal az egész kontinens védelmét szolgáló pajzsként fog működni.
Korábban ugyanakkor Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kijelentette, hogy az EU keleti határára való összpontosítás mellett nem szabad elhanyagolni Európa déli határait, míg
„A valóságban fejlett korai figyelmeztető rendszerekre van szükségünk, hogy jobban előre láthassuk a fenyegetéseket” – mondta újságíróknak, hangsúlyozva a nagy hatótávolságú csapásmérő képességek révén történő elrettentés fontosságát is.
A koppenhágai találkozó alkalmat nyújtott a 27 EU-tagállam vezetőinek arra is, hogy megvitassák azt a javaslatot, amely szerint az Európában befagyasztott orosz vagyoneszközöket felhasználnák Ukrajna számára nyújtandó jelentős hitel finanszírozására.
A csúcstalálkozóra érkezéskor néhány vezető határozottan támogatta az ötletet, míg mások óvatosabbak voltak.
A Kreml „nyílt lopásnak” minősítette a javaslatot.
Emellett
A Tanács elnöke megpróbálta megváltoztatni az EU szabályait, hogy megoldást találjon Magyarország régóta fennálló ellenállására Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban, de a kezdeményezés nem járt sikerrel.
Nem Budapest volt az egyetlen ellenző: más országok is attól tartottak, hogy a csatlakozási szabályok megváltoztatása korlátozná saját képességüket arra, hogy megakadályozzák az általuk problémásnak tartott tagsági kérelmeket.
A védelmi találkozó a tervezettnél két órával tovább tartott, így kevés idő maradt az Ukrajnának nyújtandó támogatás megvitatására.
A szervezők fontolóra vették, hogy a tárgyalásokat késő estig meghosszabbítják, de végül úgy döntöttek, hogy befejezik a megbeszéléseket.
A vezetők október 23-án Brüsszelben találkoznak a következő csúcstalálkozón, amely Costa szerint a „döntés napja” lesz abban a témában, hogy hogyan használják fel Ukrajna támogatására a zárolt orosz eszközöket – ez az egyik legérzékenyebb vitapont.
A védelem tágabb kérdéskörében „ma előreléptünk” – vélekedett Costa.
Orbán viktor magyar miniszterelnök csütörtökön a közösségi oldalán arról írt:
Ki fogok tartani a magyar álláspont mellett, de ez a csúcs is azt bizonyítja, hogy a következő pár hónap a háborús fenyegetésről fog szólni. A teljes politikai közösségünk, és minden békeszerető magyar ember támogatására szükségünk lesz”.
Magyarország megkerülésével, jogi trükközéssel nem lehet megnyitni Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatát – jelentette ki a nem hivatalos EU-csúcs előtt Orbán Viktor miniszterelnök újságírói kérdésekre válaszolva szerdán Koppenhágában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
A német kancellár felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze meg a fiatal ukrán férfiak Németországba áramlását. Friedrich Merz szerint a hadköteles ukrán férfiaknak otthon kellene maradniuk, és megvédeniük a hazájukat.
Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Az Egyesült Államok a globális terrorszervezetek szankciós listájára vett négy európai Antifa-csoportot, közte a Budapesten is 2023-ban támadást elkövető Antifa Ostot – jelentette be csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!