Nehéz döntés. Az EU-csúcson a közös védelem szükségességéről egyetértettek, annak mibenlétéről azonban nem
Fotó: viedófelvétel/Európai Bizottság
Az Európai Unió vezetői szerdán Koppenhágában tartott találkozójukon támogatták az unió védelmének megerősítését az orosz drónok ellen, néhány nappal azután, hogy Dánia légterét többször is megsértették pilóta nélküli repülőgépek – közölte a Reuters.
2025. október 02., 10:282025. október 02., 10:28
A Politico ugyanakkor írja, hogy az EU-csúcson országoknak nehézséget okozott a közös álláspont kialakítása a további lépésekkel kapcsolatban.
Továbbra is nézeteltérések vannak az Európai Bizottság által javasolt „drónfal” kapcsán:
Az európai hatóságok Oroszországot vádolják az EU légterének súlyos megsértésével, ideértve a drónok közelmúltbeli lengyelországi és harci repülőgépek észtországi behatolásait is.
„Európának képesnek kell lennie megvédeni magát” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök az EU-csúcstalálkozó után.
„Erősítenünk kell dróngyártási és drónellenes képességeinket, ami magában foglalja egy olyan európai drónellenes intézkedések hálózatának létrehozását, amely képes megvédeni és természetesen semlegesíteni a külső behatolásokat” – mutatott rá Frederiksen.
Az európai légtérben történt incidensek rávilágítottak arra, hogy
és felgyorsították a védelem megerősítésére irányuló erőfeszítéseiket.
Dánia nem nevezte meg, kit tart felelősnek a múlt heti incidensekért a légterében, amelyek több repülőtér légi forgalmát is megzavarták, de Frederiksen utalt arra, hogy Moszkva lehet a felelős.
A koppenhágai csúcstalálkozó biztonságát más európai országok által küldött katonák és drónellenes rendszerek erősítették, az ország feletti drónrepüléseket péntekig betiltották.
– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Von der Leyen a múlt hónapban egy úgynevezett drónellenes fal létrehozását szorgalmazta – egy érzékelőkből és fegyverekből álló hálózatot, amely felderíti, követi és semlegesíti a légtérbe belépő pilóta nélküli repülőgépeket – Európa keleti határának védelme érdekében.
Javaslata alig néhány órával azután született, hogy körülbelül 20 orosz drón hatolt be a lengyel légtérbe, bár a tisztviselők szerint a projekt már korábban is terítéken volt.
Von der Leyen szerint Európa keleti határai Oroszország közelsége miatt prioritást élveznek, de az drónfal az egész kontinens védelmét szolgáló pajzsként fog működni.
Korábban ugyanakkor Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kijelentette, hogy az EU keleti határára való összpontosítás mellett nem szabad elhanyagolni Európa déli határait, míg
„A valóságban fejlett korai figyelmeztető rendszerekre van szükségünk, hogy jobban előre láthassuk a fenyegetéseket” – mondta újságíróknak, hangsúlyozva a nagy hatótávolságú csapásmérő képességek révén történő elrettentés fontosságát is.
A koppenhágai találkozó alkalmat nyújtott a 27 EU-tagállam vezetőinek arra is, hogy megvitassák azt a javaslatot, amely szerint az Európában befagyasztott orosz vagyoneszközöket felhasználnák Ukrajna számára nyújtandó jelentős hitel finanszírozására.
A csúcstalálkozóra érkezéskor néhány vezető határozottan támogatta az ötletet, míg mások óvatosabbak voltak.
A Kreml „nyílt lopásnak” minősítette a javaslatot.
Emellett
A Tanács elnöke megpróbálta megváltoztatni az EU szabályait, hogy megoldást találjon Magyarország régóta fennálló ellenállására Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban, de a kezdeményezés nem járt sikerrel.
Nem Budapest volt az egyetlen ellenző: más országok is attól tartottak, hogy a csatlakozási szabályok megváltoztatása korlátozná saját képességüket arra, hogy megakadályozzák az általuk problémásnak tartott tagsági kérelmeket.
A védelmi találkozó a tervezettnél két órával tovább tartott, így kevés idő maradt az Ukrajnának nyújtandó támogatás megvitatására.
A szervezők fontolóra vették, hogy a tárgyalásokat késő estig meghosszabbítják, de végül úgy döntöttek, hogy befejezik a megbeszéléseket.
A vezetők október 23-án Brüsszelben találkoznak a következő csúcstalálkozón, amely Costa szerint a „döntés napja” lesz abban a témában, hogy hogyan használják fel Ukrajna támogatására a zárolt orosz eszközöket – ez az egyik legérzékenyebb vitapont.
A védelem tágabb kérdéskörében „ma előreléptünk” – vélekedett Costa.
Orbán viktor magyar miniszterelnök csütörtökön a közösségi oldalán arról írt:
Ki fogok tartani a magyar álláspont mellett, de ez a csúcs is azt bizonyítja, hogy a következő pár hónap a háborús fenyegetésről fog szólni. A teljes politikai közösségünk, és minden békeszerető magyar ember támogatására szükségünk lesz”.
Magyarország megkerülésével, jogi trükközéssel nem lehet megnyitni Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatát – jelentette ki a nem hivatalos EU-csúcs előtt Orbán Viktor miniszterelnök újságírói kérdésekre válaszolva szerdán Koppenhágában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!