Fotó: Facebook/Recep Tayyip Erdoğan
Az Egyesült Államoknak történelmi felelőssége van abban, hogy a lehető leghamarabb tartós tűzszünet jöjjön létre a Gázai övezetben – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő Joe Biden amerikai elnökkel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetésében.
2023. december 15., 08:402023. december 15., 08:40
A török elnöki hivatal tájékoztatása szerint Erdogan közölte amerikai kollégájával: akkor lenne esély a tűzszünet gyors megteremtésére, ha az Egyesült Államok megvonná Izrael iránti feltétlen támogatását. Hozzátette, hogy egy ilyen lépés megtételére egyre hangosabb követelések voltak hallhatók az elmúlt napokban globális szinten, beleértve az Egyesült Államokat is.
A két vezető Svédország NATO-csatlakozását és a török-amerikai kapcsolatok alakulását is megvitatta, beleértve a török hadsereg F-16-os vadászgépekkel tervezett korszerűsítését.
A Fehér Ház által kiadott közleményben arról írtak: Joe Biden „a NATO-szövetség megerősítéséről”" tárgyalt török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal.
„Megvitatták a NATO-szövetség megerősítésének fontosságát, beleértve annak jelentőségét, hogy Svédországot a lehető leghamarabb szövetségesként fogadják” – olvasható a közleményben.
A két elnök beszélt a gázai háborúról és „a Gázának nyújtott humanitárius segítség növelésére és a polgári lakosság védelmére irányuló erőfeszítésekről, valamint a palesztin nép politikai horizontjának szükségességéről” is – olvasható a Fehér Ház közleményében.
Egyébként Joe Biden csütörtökön azt mondta, hogy azt szeretné, ha Izrael a civil életek megmentésére összpontosítana, amikor arról kérdezték, hogy szeretné-e, ha Izrael visszafogná a Gázai övezet elleni támadását.
„Azt akarom, hogy arra összpontosítsanak, hogyan lehet megmenteni a civil életeket.
– mondta Biden egy újságírói kérdésre válaszolva, miután befejezte hivatalos beszédét a Nemzeti Egészségügyi Intézetben.
A megjegyzéseket azután tették, hogy a Fehér Ház igyekezett tisztázni az elnök e heti megjegyzéseit, amelyekben bírálta Izrael háborús magatartását.
Biden nem válaszolt arra a további kérdésre, hogy szerinte Izrael megsérti-e a nemzetközi humanitárius jogot.
Közben csütörtökön Genfben a világszervezet palesztin menekülteket segítő ügynökségének (UNRWA) igazgatója azt közölte: az ENSZ nem képes szervezetten osztani az élelmet a háború dúlta Gázai övezetben, mert már olyan súlyos ott az éhínség.
– mondta újságíróknak Philippe Lazzarini a genfi Globális Menekültügyi Fórumon.
Az övezet déli részén kialakított menedékhelyeken várakozók pedig éppen emiatt kiszámíthatatlanul jutnak élelmiszersegélyhez – tette hozzá Lazzarini, aki nemrég tért vissza gázai szemleútjáról.
„Az éhínség az utóbbi pár hétben ütötte fel a fejét, egyre több olyan emberrel találkoztunk, aki két-három napja nem evett semmit. Miután egyre kevésbé működik a Hamász palesztin iszlamista szervezet irányította gázai kormányzat, és a bejutó segély csepp a tengerben, ellehetetlenülnek az életfeltételek az övezetben” – figyelmeztetett az ENSZ-hivatalnok.
Az egyetlen hely, ahol a segélyszállítmányok beléphetnek a Gázai övezetbe, a gázai-egyiptomi határon lévő rafahi átkelő.
Csütörtökön ismét megszakadtak a távközlési szolgáltatások az övezetben – közölte a Facebookon közzétett közleményében a PalTel palesztin távközlési szolgáltató, illetve a Dzsavval magáncég. Csütörtökre tizenegyre nőtt a ciszjordániai Dzsenínben végrehajtott izraeli hadművelet halálos áldozatainak száma – közölte a Palesztin Hatóság felügyelete alatt álló egészségügyi minisztérium.
A tárca szerint az áldozatok között van egy 17 éves fiú is, akit a mellkasán talált el egy izraeli lövedék. Csütörtökön négy palesztin halt meg, a keddi és szerdai hét ember után, akik között volt egy 13 éves beteg fiú is, aki nem tudott eljutni a kórházba.
Szerdán a hadsereg több száz embert vett őrizetbe, fegyvereket és lőszereket kobzott el, és számos terrorista létesítményt semmisített meg. A művelet során négy izraeli katona is megsebesült.
Az Izrael és a Hamász közötti háború október 7-i kitörése óta az Izrael által megszállt Ciszjordániában is kiéleződött a feszültség, és megnőtt az incidensek száma. Palesztin vezetők szerint több mint 280-an haltak meg az izraeli katonák lövéseitől, illetve a zsidó telepesek támadásaiban.
A jemeni lázadók ismét megtámadtak egy konténerhajót
A jemeni lázadók csütörtökön ismét megtámadtak és kis híján eltaláltak egy konténerhajót, rakétájuk a vízbe csapódott a Báb-el-Mandeb-szorosban – közölte egy amerikai tisztségviselő.
A húszik a hongkongi zászló alatt közlekedő, Maersk Gibraltar nevű konténerhajót vették célba – közölte a névtelenül nyilatkozó hivatalnok. Az általa megosztott információk azt követően kerültek nyilvánosságra, hogy a brit tengeri kereskedelmi hivatal (UKMTO) riasztást adott ki a szorosban.
Az Ambrey nevű, hajózási biztonsággal foglalkozó brit magáncég úgy értesült: a rakéta becsapódása előtt egy magát jemeni haditengerésznek kiadó ember rádión arra utasította a konténerhajót, hogy változtasson irányt, és hajózzon Jemen felé. A vállalat információi szerint ő egy jemeni húszi lázadó volt.
A világ legnagyobb konténerszállítója, a Maersk szállítmányozási és logisztikai dán óriásvállalat nem nyilatkozott az incidensről. A csütörtöki rakétakilövés a húszi lázadók Gázai övezetben dúló háború miatti nyomásgyakorlásának legújabb esete.
Az Irán támogatását élvező húszik már többször célba vették drónokkal és rakétákkal Izrael déli részét, valamint a Vörös-tengeren közlekedő hajókat is megtámadtak, hogy – magyarázatuk szerint – ezzel segítsék a palesztinok ügyét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!