
Meg lehetett volna akadályozni manchesteri merényletet? A jelentés szerint volt egy „vékonyka esély”
Fotó: MTI/EPA/Nigel Roddis
Elnézést kért csütörtökön a brit elhárítás (MI5) vezetője azokért a hibákért, amelyeket a szolgálat egy friss jelentés szerint a hat évvel ezelőtti manchesteri robbantásos merénylet előtt elkövetett.
2023. március 03., 08:012023. március 03., 08:01
Az öngyilkos merényletet 2017. május 22-én, Ariana Grande amerikai énekesnő koncertje után követte el az észak-angliai nagyváros 21 ezer fős rendezvénycsarnokában, a Manchester Arenában a 22 éves Salman Abedi, aki nagy erejű pokolgépet robbantott fel az előadásról távozó tömeg közepén. A merényletben 22-en meghaltak, köztük hét gyermek. A legfiatalabb áldozat egy nyolcéves kislány volt.
A sérültek számáról azóta sincs pontos adat, de a Scotland Yard becslése szerint valószínűleg meghaladta a nyolcszázat. Ez volt a legsúlyosabb merénylet Nagy-Britanniában a 2005 júliusában elkövetett londoni merényletsorozat óta. Abban a támadásban négy öngyilkos merénylő robbantott pokolgépeket három londoni metrószerelvényen és egy emeletes városi buszon, 52 utast megölve és több mint hétszázat megsebesítve.
A manchesteri merénylet ügyében kezdett, részlegesen nyilvános vizsgálat csütörtökön közzétett utolsó, 224 oldalas jelentésének egyik legnagyobb horderejű megállapítása az, hogy
A vizsgálat vezetője, Sir John Saunders – a londoni felsőbíróság nagytekintélyű nyugalmazott tanácsvezető bírája – a jelentést ismertetve úgy fogalmazott: az MI5 a feltárt adatok szerint „komoly lehetőséget szalasztott el” a merénylet megakadályozására.
Sir John hangsúlyozta: semmiféle módon nem lehet pontosan megállapítani, hogy valójában milyen eséllyel lehetett volna elejét venni a robbantásnak.
Saunders szerint a lehetőség elszalasztásának egyik oka az volt, hogy a biztonsági szolgálat nem cselekedett elég gyorsan. A jelentés szerint voltak például olyan értesülések, amelyek elvezethették volna a szolgálatot ahhoz az autóhoz, amelyben a merénylő a pokolgéphez szükséges alapanyagokat tárolta, mielőtt a robbanószerkezetet saját lakásán összeállította volna.
Hozzátette: a titkos információgyűjtés nehéz feladat, de ha az MI5 kihasználta volna azt a „vékonyka esélyt”, amely a robbantás előtt kínálkozott, esetleg elkerülhető lett volna a merénylet okozta veszteség és trauma.
Nem ez az első olyan vizsgálati jelentés, amely mulasztást ró fel az elhárításnak.
A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottsága által másfél évvel a robbantás után, 2018 novemberében közzétett vizsgálati jelentés szerint az MI5 nem figyelte és nem is korlátozta a líbiai származású, de nagy-britanniai születésű Salman Abedi mozgását. Ez lehetővé tette, hogy Abedi, aki előzőleg Líbiába utazott, a merénylet előtt néhány nappal visszatérhetett Nagy-Britanniába anélkül, hogy az elhárítás ezt észlelte volna.
Az alsóházi bizottság öt évvel ezelőtti vizsgálati jelentése is azt állapította meg, hogy jóllehet nem lehetséges annak utólagos tényszerű kijelentése, hogy az elhárítási hibák nélkül el lehetett volna kerülni a manchesteri merényletet, az a következtetés azonban levonható, hogy e hibák következményeként olyan lehetőségek maradtak kihasználatlanul, amelyek potenciálisan alkalmasak lettek volna a terrortámadás megakadályozására.
Történelmi jelentőségűnek nevezte a Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök pekingi csúcstalálkozóját Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken.
Donald Trump szerint Hszi Csin-ping felajánlotta Kína segítségét az iráni konfliktus lezárásában, valamint támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását és egy diplomáciai megállapodás elérését.
Orbán Anita külügyminiszter Oroszország budapesti nagykövetének azt mondta, Magyarország számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy most már a magyarok által lakott Kárpátalját is támadják.
Az ukrán Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság 60 napra előzetes letartóztatásba helyezte csütörtökön Andrij Jermakot, az elnöki hivatal volt vezetőjét, azzal, hogy óvadék megfizetése esetén mentesül az intézkedés alól – jelentette az Interfax Ukraina.
Megszűnt hat év után Magyarországon a veszélyhelyzet, amelyet 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz–ukrán háború miatt rendelt el az Orbán-kormány.
Románia egyedül nem tudna 72 órán át ellenállni egy orosz támadásnak – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő.
Nincsenek halálos áldozatai a Kárpátalját ért eddigi legnagyobb, szerda délutáni orosz dróntámadásnak – közölte Miroszlav Bileckij, a kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője.
Belső vizsgálatot rendelt el Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a május 12-én a Sándor-palotában készült MTI fotók kiadásával kapcsolatban szerdán.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a leköszönő nemzeti kormány pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
Kedd éjfélkor hivatalba lép a Tisza-kormány; szerdán 15 órától Ópusztaszeren tartják az első kormányülést – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök kedd este a Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!