Hirdetés

Életbe lépett Putyin háromnapos tűzszünete, de Ukrajna szerint már meg is sértették

tűzszünet

Vitatott tűzszünet. Putyin a második világháborúban aratott győzelem évfordulója alkalmából hirdetett tűzszünetet, amelyet az ukránok szerint az oroszok máris megsértettek

Fotó: Ukrán elnöki hivatal

Életbe lépett a Vlagyimir Putyin orosz elnök által a múlt hónapban egyoldalúan meghirdetett háromnapos tűzszünet Ukrajnában, miközben Oroszország a második világháborús győzelem napjának pénteki évfordulójára készül.

Krónika

2025. május 08., 08:292025. május 08., 08:29

A TASZSZ orosz állami médiaügynökség CNN által idézett jelentése szerint a tűzszünet helyi idő szerint szerdán éjfélkor kezdődött.

Három órán belül az ukrán légierő azt állította, hogy Oroszország irányított bombákat vetett be az észak-ukrajnai Szumi ellen

Hirdetés

– jelentette a Reuters hírügynökség, hozzátéve, hogy nem tudta függetlenül ellenőrizni az állításokat.

A Reuters ugyanakkor csütörtökön reggel azt írta, hogy

Ukrajna városaiban nyugalom honol a korábbi heves orosz légitámadások után.

A Kreml múlt havi közleménye szerint Putyin „humanitárius megfontolásokra” hivatkozva elrendelte „minden katonai akció” felfüggesztését Ukrajnában május 8. éjféltől május 11. éjfélig.

Kijev elutasította a rövid távú tűzszünetet. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „színházi előadásnak” nevezte Putyin bejelentését, és megismételte, hogy országa támogatja a 30 napos tűzszünetre vonatkozó korábbi amerikai javaslatot, amelyet Oroszország elutasított.

A Putyin által a tűzszünetre kijelölt háromnapos időszak egybeesik a második világháborús oroszországi győzelem napi megemlékezésekkel, beleértve a május 9-én, pénteken tartandó hagyományos katonai parádét.

A nagyszabású eseményen várhatóan több, Oroszországgal baráti viszonyban álló ország vezetője, köztük Hszi Csin-ping kínai elnök is részt vesz.

A CNN szerint a parádét a korábbi évekhez hasonlóan Putyin és kormánya várhatóan a propaganda terjesztésére fogja felhasználni, amely Moszkva Ukrajnával szembeni jelenlegi agresszióját hamisan a kijevi „náci” rezsim elleni küzdelemnek állítja be.

Miközben Oroszország a második világháború befejezésének évfordulójára készül, ukrán drónok támadták Moszkvát a harmadik egymást követő éjszaka a szerdára virradóra.

A támadások miatt az orosz hatóságok 13 repülőtér – négy moszkvai és kilenc távolabbi – légi forgalmának ideiglenes leállítására kényszerültek.

Szerdán több drón is Moszkva irányába tartott, Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint szerda délután lelőttek egy Moszkva felé tartó harci drónt.

A repülőterek leállítása kínos lehetett Moszkva számára, hiszen az Oroszországgal baráti viszonyban maradt országok küldöttségei érkeznek a pénteki parádéra.

Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök, To Lam vietnami elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő is a 29, jelenlétét megerősítő vezető között van a vendéglistán – közölte Jurij Uzsakov orosz elnöki tanácsadó.

Ukrajna korábban azt mondta, hogy „nem vállal felelősséget azért, ami az Oroszországi Föderáció területén történik” a háború miatt.

Zelenszkij azt mondta, hogy országa nem fog „játszadozni, hogy kellemes légkört teremtsen, hogy Putyin május 9-én kiléphessen az elszigeteltségből”.

Bár Oroszország elutasította az amerikai tűzszüneti javaslatot, a győzelem napja körüli egyoldalú tűzszünet volt a második rövid távú tűzszünet, amelyet Putyin kevesebb mint egy hónapon belül bejelentett.

Húsvétkor Oroszország vezetője meglepetésszerűen közölte, hogy utasította csapatait, hogy mintegy 30 órára állítsanak le minden katonai tevékenységet. Ukrajna a tűzszünet megsértésével vádolta Oroszországot, bár azt állította, hogy a frontvonalak egyes részein lelassultak a harcok.

Eközben

az amerikai alelnök szerdán kijelentette: az Egyesült Államok nyitott a további közvetítésre Oroszország és Ukrajna között, ugyanakkor megerősítette, hogy ha nincs előrelépés, az amerikai fél kiszállhat a békefolyamatból.

J. D. Vance Washingtonban a müncheni biztonsági konferencia által rendezett pódiumbeszélgetés keretében kifejtette, hogy az amerikai megközelítést a stratégiai realizmus vezérli a háború lezárására tett erőfeszítések során.

Abszurdnak nevezte, hogy a hosszú ideje zajló háborúban a két fél még csak nem is beszél egymással arról, hogy mit akar elérni annak érdekében, hogy lezárja a konfliktust.

Az orosz állásponttal kapcsolatban az alelnök kifejtette: annak érdekében, hogy a háború lezárható legyen, meg kell érteni, hogy a másik fél honnan indul, és ez még csak azt sem jelenti, hogy egyet kellene érteni a háború igazolására hangoztatott orosz állásponttal.

Az amerikai közvetítéssel zajló alkufolyamat részleteiről Vance azt mondta, hogy az orosz fél nem érdektelen a háború lezárását tekintve. Hozzátette, hogy jelen pillanatban

azokat az elvárásokat és engedményeket, amelyeket Oroszország kér, az Egyesült Államok túl soknak tartja,

és egyben hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni az ukrán szükségleteket is annak érdekében, hogy rendezés sikeres legyen.

„A konkrét lépés, amit most szeretnénk látni, az az, hogy mindkét fél, oroszok és ukránok megállapodnak bizonyos alapvető irányelvekben, amelyek mentén leülnek és beszélnek egymással, és ilyen párbeszédben az Egyesült Államok örömmel vesz részt” – fogalmazott az amerikai alelnök.

Megállapította, hogy a két fél elvárásai közötti szakadékot úgy nem lehet csökkenteni, ha nincs közvetlen tárgyalás.

„Úgy lehetetlen a közvetítés, ha teljes mértékben hiányzik legalább bizonyos párbeszéd” – hangoztatta az amerikai alelnök.
Vance egyben elismerte, hogy

miközben Ukrajna jelenleg késznek mutatkozik egy 30 napos tűzszünetet elfogadni, a pillanatnyi orosz álláspont az, hogy a harcok ilyen hosszúságú szüneteltetése nem stratégiai érdeke.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok amennyire csak lehet próbál konstruktív közvetítőként részt vállalni, ugyanakkor ebben a szerepben az teszi „frusztrálttá” mindkét fél irányában, hogy olyan mértékű a gyűlölet, hogy egy egyórás megbeszélés első félórája mindig a történelmi sérelmek felemlegetéséről szól mindekét oldalon.

Az alelnök egyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy „a háború rossz az Egyesült Államok, rossz Európa, rossz Oroszország és rossz Ukrajna számára, Donald Trump amerikai elnök a háború befejezése mellett szóló humanista érveként azt emelte ki, hogy az emberek halálát, az öldöklést kell megállítani.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 15., csütörtök

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását

Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

2026. január 15., csütörtök

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek

Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek
2026. január 15., csütörtök

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak

Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon

Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon
2026. január 14., szerda

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított

A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított
2026. január 14., szerda

Ursula von der Leyen: a grönlandiak számíthatnak ránk

Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.

Ursula von der Leyen: a grönlandiak számíthatnak ránk
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Újabb orosz támadások az ukrán energetikai rendszer ellen, tízezrek áram nélkül

Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.

Újabb orosz támadások az ukrán energetikai rendszer ellen, tízezrek áram nélkül
2026. január 14., szerda

Trump segítséget ígér az iráni tüntetőknek, és további tiltakozó akciókra buzdítja őket

Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.

Trump segítséget ígér az iráni tüntetőknek, és további tiltakozó akciókra buzdítja őket
2026. január 14., szerda

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz Frederik Nielsen kormányfő szerint

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz Frederik Nielsen kormányfő szerint
Hirdetés
Hirdetés