Életbe lépett Putyin háromnapos tűzszünete, de Ukrajna szerint már meg is sértették

tűzszünet

Vitatott tűzszünet. Putyin a második világháborúban aratott győzelem évfordulója alkalmából hirdetett tűzszünetet, amelyet az ukránok szerint az oroszok máris megsértettek

Fotó: Ukrán elnöki hivatal

Életbe lépett a Vlagyimir Putyin orosz elnök által a múlt hónapban egyoldalúan meghirdetett háromnapos tűzszünet Ukrajnában, miközben Oroszország a második világháborús győzelem napjának pénteki évfordulójára készül.

Krónika

2025. május 08., 08:292025. május 08., 08:29

A TASZSZ orosz állami médiaügynökség CNN által idézett jelentése szerint a tűzszünet helyi idő szerint szerdán éjfélkor kezdődött.

Három órán belül az ukrán légierő azt állította, hogy Oroszország irányított bombákat vetett be az észak-ukrajnai Szumi ellen

– jelentette a Reuters hírügynökség, hozzátéve, hogy nem tudta függetlenül ellenőrizni az állításokat.

A Reuters ugyanakkor csütörtökön reggel azt írta, hogy

Ukrajna városaiban nyugalom honol a korábbi heves orosz légitámadások után.

A Kreml múlt havi közleménye szerint Putyin „humanitárius megfontolásokra” hivatkozva elrendelte „minden katonai akció” felfüggesztését Ukrajnában május 8. éjféltől május 11. éjfélig.

Kijev elutasította a rövid távú tűzszünetet. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „színházi előadásnak” nevezte Putyin bejelentését, és megismételte, hogy országa támogatja a 30 napos tűzszünetre vonatkozó korábbi amerikai javaslatot, amelyet Oroszország elutasított.

A Putyin által a tűzszünetre kijelölt háromnapos időszak egybeesik a második világháborús oroszországi győzelem napi megemlékezésekkel, beleértve a május 9-én, pénteken tartandó hagyományos katonai parádét.

A nagyszabású eseményen várhatóan több, Oroszországgal baráti viszonyban álló ország vezetője, köztük Hszi Csin-ping kínai elnök is részt vesz.

A CNN szerint a parádét a korábbi évekhez hasonlóan Putyin és kormánya várhatóan a propaganda terjesztésére fogja felhasználni, amely Moszkva Ukrajnával szembeni jelenlegi agresszióját hamisan a kijevi „náci” rezsim elleni küzdelemnek állítja be.

Miközben Oroszország a második világháború befejezésének évfordulójára készül, ukrán drónok támadták Moszkvát a harmadik egymást követő éjszaka a szerdára virradóra.

A támadások miatt az orosz hatóságok 13 repülőtér – négy moszkvai és kilenc távolabbi – légi forgalmának ideiglenes leállítására kényszerültek.

Szerdán több drón is Moszkva irányába tartott, Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint szerda délután lelőttek egy Moszkva felé tartó harci drónt.

A repülőterek leállítása kínos lehetett Moszkva számára, hiszen az Oroszországgal baráti viszonyban maradt országok küldöttségei érkeznek a pénteki parádéra.

Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök, To Lam vietnami elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő is a 29, jelenlétét megerősítő vezető között van a vendéglistán – közölte Jurij Uzsakov orosz elnöki tanácsadó.

Ukrajna korábban azt mondta, hogy „nem vállal felelősséget azért, ami az Oroszországi Föderáció területén történik” a háború miatt.

Zelenszkij azt mondta, hogy országa nem fog „játszadozni, hogy kellemes légkört teremtsen, hogy Putyin május 9-én kiléphessen az elszigeteltségből”.

Bár Oroszország elutasította az amerikai tűzszüneti javaslatot, a győzelem napja körüli egyoldalú tűzszünet volt a második rövid távú tűzszünet, amelyet Putyin kevesebb mint egy hónapon belül bejelentett.

Húsvétkor Oroszország vezetője meglepetésszerűen közölte, hogy utasította csapatait, hogy mintegy 30 órára állítsanak le minden katonai tevékenységet. Ukrajna a tűzszünet megsértésével vádolta Oroszországot, bár azt állította, hogy a frontvonalak egyes részein lelassultak a harcok.

Eközben

az amerikai alelnök szerdán kijelentette: az Egyesült Államok nyitott a további közvetítésre Oroszország és Ukrajna között, ugyanakkor megerősítette, hogy ha nincs előrelépés, az amerikai fél kiszállhat a békefolyamatból.

J. D. Vance Washingtonban a müncheni biztonsági konferencia által rendezett pódiumbeszélgetés keretében kifejtette, hogy az amerikai megközelítést a stratégiai realizmus vezérli a háború lezárására tett erőfeszítések során.

Abszurdnak nevezte, hogy a hosszú ideje zajló háborúban a két fél még csak nem is beszél egymással arról, hogy mit akar elérni annak érdekében, hogy lezárja a konfliktust.

Az orosz állásponttal kapcsolatban az alelnök kifejtette: annak érdekében, hogy a háború lezárható legyen, meg kell érteni, hogy a másik fél honnan indul, és ez még csak azt sem jelenti, hogy egyet kellene érteni a háború igazolására hangoztatott orosz állásponttal.

Az amerikai közvetítéssel zajló alkufolyamat részleteiről Vance azt mondta, hogy az orosz fél nem érdektelen a háború lezárását tekintve. Hozzátette, hogy jelen pillanatban

azokat az elvárásokat és engedményeket, amelyeket Oroszország kér, az Egyesült Államok túl soknak tartja,

és egyben hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni az ukrán szükségleteket is annak érdekében, hogy rendezés sikeres legyen.

„A konkrét lépés, amit most szeretnénk látni, az az, hogy mindkét fél, oroszok és ukránok megállapodnak bizonyos alapvető irányelvekben, amelyek mentén leülnek és beszélnek egymással, és ilyen párbeszédben az Egyesült Államok örömmel vesz részt” – fogalmazott az amerikai alelnök.

Megállapította, hogy a két fél elvárásai közötti szakadékot úgy nem lehet csökkenteni, ha nincs közvetlen tárgyalás.

„Úgy lehetetlen a közvetítés, ha teljes mértékben hiányzik legalább bizonyos párbeszéd” – hangoztatta az amerikai alelnök.
Vance egyben elismerte, hogy

miközben Ukrajna jelenleg késznek mutatkozik egy 30 napos tűzszünetet elfogadni, a pillanatnyi orosz álláspont az, hogy a harcok ilyen hosszúságú szüneteltetése nem stratégiai érdeke.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok amennyire csak lehet próbál konstruktív közvetítőként részt vállalni, ugyanakkor ebben a szerepben az teszi „frusztrálttá” mindkét fél irányában, hogy olyan mértékű a gyűlölet, hogy egy egyórás megbeszélés első félórája mindig a történelmi sérelmek felemlegetéséről szól mindekét oldalon.

Az alelnök egyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy „a háború rossz az Egyesült Államok, rossz Európa, rossz Oroszország és rossz Ukrajna számára, Donald Trump amerikai elnök a háború befejezése mellett szóló humanista érveként azt emelte ki, hogy az emberek halálát, az öldöklést kell megállítani.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban
2025. augusztus 30., szombat

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését

Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését