Ki a felelős? Angela Merkel felrótta, hogy egyes keleti tagállamok nem támogatták a Putyinnal folytatandó párbeszédet
Fotó: Német kormány
Lengyel és balti tisztségviselők hevesen reagáltak, miután értelmezésük szerint Angela Merkel volt német kancellár részben őket okolja Oroszország ukrajnai inváziójáért.
2025. október 07., 16:232025. október 07., 16:23
2025. október 07., 16:262025. október 07., 16:26
A Merkel kapcsán kirobbant felháborodásról a Politico írt. Az elmúlt két évtized legfontosabb európai politikusának bírálata ismét rávilágított arra, amit a kritikusok Merkel Oroszországhoz való hozzáállása kudarcának tartanak, és még inkább megkérdőjelezi a volt kancellár örökségét, mivel utódai továbbra is bírálják és lebontják a bevándorlás- és energiapolitikáját.
A magyar ellenzéki Partizán pénteken közzétett interjújában Merkel rámutatott arra, hogy
amikor Moszkva 2022-es ukrajnai inváziójának előzményeit ismertetette.
„2021 júniusában úgy éreztem, hogy Putyin már nem veszi komolyan a minszki megállapodást” – mondta Merkel, utalva a 2014–2015-ös konfliktust követő, Ukrajna keleti Donbasz régiójának ellenőrzéséről szóló békeszerződésre. „Ezért akartam egy új formátumot, amelyben mi, az Európai Unió, közvetlenül tárgyalhatunk Putyinnal.”
Az Európai Tanács abban a hónapban tartott ülésén
„Ezt néhányan nem támogatták. Főleg a balti államok, de Lengyelország is ellene volt” – mondta.
Merkel elmagyarázta, hogy ezek az országok „attól tartottak”, hogy „nem lesz közös politikánk Oroszországgal szemben... Mindenesetre ez nem történt meg. Aztán én távoztam a hivatalomból, és megkezdődött Putyin agressziója.”
Merkel állításának közvetlenül ellentmondva
„Folyamatosan mondtam neki, hogy Putyinnal nem lehet „jóhiszeműen” tárgyalni, de ő úgy vélte, hogy a balti államok tévednek. Jól ismertem Merkel nézeteit, de megdöbbent, hogy az Ukrajnában történtek után is így gondolkodik” – mondta Kariņš.
„Putyin úgy cselekszik, ahogy cselekszik, és a Nyugatnak csak két lehetősége van: vagy behódol, vagy ellenáll. Meglepő, hogy a volt német kancellár ma ilyesmit mond, amikor mindenki számára nyilvánvaló, hogy milyen rendszer van Oroszországban. Örülök, hogy az új német kancellár, Friedrich Merz, nem osztja Merkel véleményét” – mondta.
„Oroszország Ukrajna elleni háborúját egyetlen dolog motiválja: nem hajlandó elfogadni a Szovjetunió összeomlását, és imperialista törekvései nem csillapodnak. Az agresszióért egyedül Oroszország a felelős” – írta egy X-en közzétett bejegyzésében.
Merkel megjegyzései Lengyelországban is heves reakciókat váltottak ki, különösen a jobboldali törvényhozók körében.
Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök, aki jelenleg az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt helyettes vezetője, az X-en így nyilatkozott: „Angela Merkel gondatlan interjújával bebizonyította, hogy ő az egyik legkárosabb német politikus Európára nézve az elmúlt században.”
Waldemar Buda, a PiS európai parlamenti képviselője így nyilatkozott:
Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz, Lengyelország volt oroszországi nagykövete és a centrista Lengyelország 2050 párt jelenlegi regionális politikáért felelős minisztere megjegyezte, hogy Merkel kijelentései csak az orosz propagandát erősítik.
„Abszurd azt sugallni, hogy a háborúért az a felelős, aki nem ült le időben Oroszországgal tárgyalni, és nem hajolt meg eléggé [Moszkva] előtt. Az még rosszabb lett volna” – mondta.
Marek Magierowski, Lengyelország volt amerikai nagykövete azonban bírálta a médiát, amiért eltorzította Merkel szavait.
Magierowski azonban ennek ellenére nem kímélte Merkelt, politikai pályafutását „egy nagy katasztrófának” nevezte Németország és Európa számára.
Merkel: abszurd és badarság, hogy Orbán Putyin trójai falova lenne az EU-ban
Elutasította Angela Merkel volt német kancellár azokat a vádakat, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin „trójai falova” lenne az Európai Unióban. „Nem, ez badarság. Nem is dőlnénk be ilyen dolognak, ezt abszurdnak tartom” – fogalmazott Merkel a Partizánban feltett kérdésre. „Orbán Viktor minidig a saját álláspontját képviselte az európai színtéren, és a magyar álláspontot is gyakran nagyon jól megindokolta. De ami számomra fontos volt, hogy végül közös megoldásokat találtunk.” A volt német kancellár hangsúlyozta, hogy a magyar kormányfő hozzá hasonlóan mindig kompromisszumokra törekedett: „különben semmit sem értünk volna el”. Úgy véli, az Európai Unió csak akkor tud működni, ha minden tagállam egyetért, még akkor is, ha az „egyenjogúság és a sokszínűség kérdésében eltérő véleményen vagyunk”.
Angela Merkel ugyanakkor bírálta, hogy Orbán Viktor a belpolitikában gyakran az Európai Bizottságot és Brüsszelt hibáztatja. Az orosz energiaimporttal kapcsolatban pedig kiemelte: „Ukrajna tavaly év végéig saját területén keresztül szállított orosz gázt, egy olyan szerződés értelmében, amit akkor mi, Németország még nagyon támogattunk.” Elismerte, hogy Magyarország helyzete eltérő: „Az LNG-t (cseppfolyósított földgáz) nem lehet olyan egyszerűen idehozni, mert nincs tengeri kijáratuk. A dolgok bonyolultabbak.” Angela Merkel hangsúlyozta, hogy bár nem ért egyet Orbán döntésével az orosz energiahordozók folytatódó importjáról, elismeri: „Nagyon határozottan képviseli a magyar gazdasági érdekeket.” Arról is beszélt, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziójához a koronavírus-járvány is hozzájárulhatott, mivel a politikai vezetők nem tárgyaltak egymással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!