
Ki a felelős? Angela Merkel felrótta, hogy egyes keleti tagállamok nem támogatták a Putyinnal folytatandó párbeszédet
Fotó: Német kormány
Lengyel és balti tisztségviselők hevesen reagáltak, miután értelmezésük szerint Angela Merkel volt német kancellár részben őket okolja Oroszország ukrajnai inváziójáért.
2025. október 07., 16:232025. október 07., 16:23
2025. október 07., 16:262025. október 07., 16:26
A Merkel kapcsán kirobbant felháborodásról a Politico írt. Az elmúlt két évtized legfontosabb európai politikusának bírálata ismét rávilágított arra, amit a kritikusok Merkel Oroszországhoz való hozzáállása kudarcának tartanak, és még inkább megkérdőjelezi a volt kancellár örökségét, mivel utódai továbbra is bírálják és lebontják a bevándorlás- és energiapolitikáját.
A magyar ellenzéki Partizán pénteken közzétett interjújában Merkel rámutatott arra, hogy
amikor Moszkva 2022-es ukrajnai inváziójának előzményeit ismertetette.
„2021 júniusában úgy éreztem, hogy Putyin már nem veszi komolyan a minszki megállapodást” – mondta Merkel, utalva a 2014–2015-ös konfliktust követő, Ukrajna keleti Donbasz régiójának ellenőrzéséről szóló békeszerződésre. „Ezért akartam egy új formátumot, amelyben mi, az Európai Unió, közvetlenül tárgyalhatunk Putyinnal.”
Az Európai Tanács abban a hónapban tartott ülésén
„Ezt néhányan nem támogatták. Főleg a balti államok, de Lengyelország is ellene volt” – mondta.
Merkel elmagyarázta, hogy ezek az országok „attól tartottak”, hogy „nem lesz közös politikánk Oroszországgal szemben... Mindenesetre ez nem történt meg. Aztán én távoztam a hivatalomból, és megkezdődött Putyin agressziója.”
Merkel állításának közvetlenül ellentmondva
„Folyamatosan mondtam neki, hogy Putyinnal nem lehet „jóhiszeműen” tárgyalni, de ő úgy vélte, hogy a balti államok tévednek. Jól ismertem Merkel nézeteit, de megdöbbent, hogy az Ukrajnában történtek után is így gondolkodik” – mondta Kariņš.
„Putyin úgy cselekszik, ahogy cselekszik, és a Nyugatnak csak két lehetősége van: vagy behódol, vagy ellenáll. Meglepő, hogy a volt német kancellár ma ilyesmit mond, amikor mindenki számára nyilvánvaló, hogy milyen rendszer van Oroszországban. Örülök, hogy az új német kancellár, Friedrich Merz, nem osztja Merkel véleményét” – mondta.
„Oroszország Ukrajna elleni háborúját egyetlen dolog motiválja: nem hajlandó elfogadni a Szovjetunió összeomlását, és imperialista törekvései nem csillapodnak. Az agresszióért egyedül Oroszország a felelős” – írta egy X-en közzétett bejegyzésében.
Merkel megjegyzései Lengyelországban is heves reakciókat váltottak ki, különösen a jobboldali törvényhozók körében.
Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök, aki jelenleg az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt helyettes vezetője, az X-en így nyilatkozott: „Angela Merkel gondatlan interjújával bebizonyította, hogy ő az egyik legkárosabb német politikus Európára nézve az elmúlt században.”
Waldemar Buda, a PiS európai parlamenti képviselője így nyilatkozott:
Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz, Lengyelország volt oroszországi nagykövete és a centrista Lengyelország 2050 párt jelenlegi regionális politikáért felelős minisztere megjegyezte, hogy Merkel kijelentései csak az orosz propagandát erősítik.
„Abszurd azt sugallni, hogy a háborúért az a felelős, aki nem ült le időben Oroszországgal tárgyalni, és nem hajolt meg eléggé [Moszkva] előtt. Az még rosszabb lett volna” – mondta.
Marek Magierowski, Lengyelország volt amerikai nagykövete azonban bírálta a médiát, amiért eltorzította Merkel szavait.
Magierowski azonban ennek ellenére nem kímélte Merkelt, politikai pályafutását „egy nagy katasztrófának” nevezte Németország és Európa számára.
Merkel: abszurd és badarság, hogy Orbán Putyin trójai falova lenne az EU-ban
Elutasította Angela Merkel volt német kancellár azokat a vádakat, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin „trójai falova” lenne az Európai Unióban. „Nem, ez badarság. Nem is dőlnénk be ilyen dolognak, ezt abszurdnak tartom” – fogalmazott Merkel a Partizánban feltett kérdésre. „Orbán Viktor minidig a saját álláspontját képviselte az európai színtéren, és a magyar álláspontot is gyakran nagyon jól megindokolta. De ami számomra fontos volt, hogy végül közös megoldásokat találtunk.” A volt német kancellár hangsúlyozta, hogy a magyar kormányfő hozzá hasonlóan mindig kompromisszumokra törekedett: „különben semmit sem értünk volna el”. Úgy véli, az Európai Unió csak akkor tud működni, ha minden tagállam egyetért, még akkor is, ha az „egyenjogúság és a sokszínűség kérdésében eltérő véleményen vagyunk”.
Angela Merkel ugyanakkor bírálta, hogy Orbán Viktor a belpolitikában gyakran az Európai Bizottságot és Brüsszelt hibáztatja. Az orosz energiaimporttal kapcsolatban pedig kiemelte: „Ukrajna tavaly év végéig saját területén keresztül szállított orosz gázt, egy olyan szerződés értelmében, amit akkor mi, Németország még nagyon támogattunk.” Elismerte, hogy Magyarország helyzete eltérő: „Az LNG-t (cseppfolyósított földgáz) nem lehet olyan egyszerűen idehozni, mert nincs tengeri kijáratuk. A dolgok bonyolultabbak.” Angela Merkel hangsúlyozta, hogy bár nem ért egyet Orbán döntésével az orosz energiahordozók folytatódó importjáról, elismeri: „Nagyon határozottan képviseli a magyar gazdasági érdekeket.” Arról is beszélt, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziójához a koronavírus-járvány is hozzájárulhatott, mivel a politikai vezetők nem tárgyaltak egymással.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
szóljon hozzá!