Ki a felelős? Angela Merkel felrótta, hogy egyes keleti tagállamok nem támogatták a Putyinnal folytatandó párbeszédet
Fotó: Német kormány
Lengyel és balti tisztségviselők hevesen reagáltak, miután értelmezésük szerint Angela Merkel volt német kancellár részben őket okolja Oroszország ukrajnai inváziójáért.
2025. október 07., 16:232025. október 07., 16:23
2025. október 07., 16:262025. október 07., 16:26
A Merkel kapcsán kirobbant felháborodásról a Politico írt. Az elmúlt két évtized legfontosabb európai politikusának bírálata ismét rávilágított arra, amit a kritikusok Merkel Oroszországhoz való hozzáállása kudarcának tartanak, és még inkább megkérdőjelezi a volt kancellár örökségét, mivel utódai továbbra is bírálják és lebontják a bevándorlás- és energiapolitikáját.
A magyar ellenzéki Partizán pénteken közzétett interjújában Merkel rámutatott arra, hogy
amikor Moszkva 2022-es ukrajnai inváziójának előzményeit ismertetette.
„2021 júniusában úgy éreztem, hogy Putyin már nem veszi komolyan a minszki megállapodást” – mondta Merkel, utalva a 2014–2015-ös konfliktust követő, Ukrajna keleti Donbasz régiójának ellenőrzéséről szóló békeszerződésre. „Ezért akartam egy új formátumot, amelyben mi, az Európai Unió, közvetlenül tárgyalhatunk Putyinnal.”
Az Európai Tanács abban a hónapban tartott ülésén
„Ezt néhányan nem támogatták. Főleg a balti államok, de Lengyelország is ellene volt” – mondta.
Merkel elmagyarázta, hogy ezek az országok „attól tartottak”, hogy „nem lesz közös politikánk Oroszországgal szemben... Mindenesetre ez nem történt meg. Aztán én távoztam a hivatalomból, és megkezdődött Putyin agressziója.”
Merkel állításának közvetlenül ellentmondva
„Folyamatosan mondtam neki, hogy Putyinnal nem lehet „jóhiszeműen” tárgyalni, de ő úgy vélte, hogy a balti államok tévednek. Jól ismertem Merkel nézeteit, de megdöbbent, hogy az Ukrajnában történtek után is így gondolkodik” – mondta Kariņš.
„Putyin úgy cselekszik, ahogy cselekszik, és a Nyugatnak csak két lehetősége van: vagy behódol, vagy ellenáll. Meglepő, hogy a volt német kancellár ma ilyesmit mond, amikor mindenki számára nyilvánvaló, hogy milyen rendszer van Oroszországban. Örülök, hogy az új német kancellár, Friedrich Merz, nem osztja Merkel véleményét” – mondta.
„Oroszország Ukrajna elleni háborúját egyetlen dolog motiválja: nem hajlandó elfogadni a Szovjetunió összeomlását, és imperialista törekvései nem csillapodnak. Az agresszióért egyedül Oroszország a felelős” – írta egy X-en közzétett bejegyzésében.
Merkel megjegyzései Lengyelországban is heves reakciókat váltottak ki, különösen a jobboldali törvényhozók körében.
Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök, aki jelenleg az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt helyettes vezetője, az X-en így nyilatkozott: „Angela Merkel gondatlan interjújával bebizonyította, hogy ő az egyik legkárosabb német politikus Európára nézve az elmúlt században.”
Waldemar Buda, a PiS európai parlamenti képviselője így nyilatkozott:
Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz, Lengyelország volt oroszországi nagykövete és a centrista Lengyelország 2050 párt jelenlegi regionális politikáért felelős minisztere megjegyezte, hogy Merkel kijelentései csak az orosz propagandát erősítik.
„Abszurd azt sugallni, hogy a háborúért az a felelős, aki nem ült le időben Oroszországgal tárgyalni, és nem hajolt meg eléggé [Moszkva] előtt. Az még rosszabb lett volna” – mondta.
Marek Magierowski, Lengyelország volt amerikai nagykövete azonban bírálta a médiát, amiért eltorzította Merkel szavait.
Magierowski azonban ennek ellenére nem kímélte Merkelt, politikai pályafutását „egy nagy katasztrófának” nevezte Németország és Európa számára.
Merkel: abszurd és badarság, hogy Orbán Putyin trójai falova lenne az EU-ban
Elutasította Angela Merkel volt német kancellár azokat a vádakat, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin „trójai falova” lenne az Európai Unióban. „Nem, ez badarság. Nem is dőlnénk be ilyen dolognak, ezt abszurdnak tartom” – fogalmazott Merkel a Partizánban feltett kérdésre. „Orbán Viktor minidig a saját álláspontját képviselte az európai színtéren, és a magyar álláspontot is gyakran nagyon jól megindokolta. De ami számomra fontos volt, hogy végül közös megoldásokat találtunk.” A volt német kancellár hangsúlyozta, hogy a magyar kormányfő hozzá hasonlóan mindig kompromisszumokra törekedett: „különben semmit sem értünk volna el”. Úgy véli, az Európai Unió csak akkor tud működni, ha minden tagállam egyetért, még akkor is, ha az „egyenjogúság és a sokszínűség kérdésében eltérő véleményen vagyunk”.
Angela Merkel ugyanakkor bírálta, hogy Orbán Viktor a belpolitikában gyakran az Európai Bizottságot és Brüsszelt hibáztatja. Az orosz energiaimporttal kapcsolatban pedig kiemelte: „Ukrajna tavaly év végéig saját területén keresztül szállított orosz gázt, egy olyan szerződés értelmében, amit akkor mi, Németország még nagyon támogattunk.” Elismerte, hogy Magyarország helyzete eltérő: „Az LNG-t (cseppfolyósított földgáz) nem lehet olyan egyszerűen idehozni, mert nincs tengeri kijáratuk. A dolgok bonyolultabbak.” Angela Merkel hangsúlyozta, hogy bár nem ért egyet Orbán döntésével az orosz energiahordozók folytatódó importjáról, elismeri: „Nagyon határozottan képviseli a magyar gazdasági érdekeket.” Arról is beszélt, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziójához a koronavírus-járvány is hozzájárulhatott, mivel a politikai vezetők nem tárgyaltak egymással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John M. Martinis kapja az idei fizikai Nobel-díjat „a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben”.
Donald Trump készen áll a belső zendülésre vonatkozó törvényt is hatályba léptetni, amennyiben egyes városok biztonsági helyzete indokolja – az amerikai elnök erről hétfőn beszélt a Fehér Házban.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn kijelentette, hogy mielőtt beleegyezne az amerikai gyártmányú Tomahawk rakéták szállításába, szeretné tudni, hogy Ukrajna mit tervez velük, mert nem akarja tovább fokozni Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
Donald Trump elnök hétfőn a Fehér Házban kijelentette, hogy a Hamász fontos engedményeket tett az egyiptomi tárgyalások során a gázai tűzszüneti tervével kapcsolatban.
Egy amerikai dokumentum szerint Ana Birchall volt szociáldemokrata párti igazságügy-miniszter, Ilie Bolojan korábbi elnöki külpolitikai tanácsadója felajánlotta szolgálatait a CIA-nak.
Hétfőn egy görögországi bíróság elrendelte Sorin Oprescu volt bukaresti főpolgármester hatósági felügyelet alá helyezését a román kiadatási kérelem elbírálásáig - nyilatkozták az Agerpresnek igazságügyi források.
Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Távozik hivatalából Sébastien Lecornu francia kormányfő.
Autókra nyitott tüzet egy fegyveres Sydney egyik forgalmas utcájában vasárnap este, a szétrepülő szilánkok miatt 19 ember megsérült, egy áldozatot lőtt sebbel, súlyos állapotban kórházban kezelnek – közölte az ausztrál rendőrség hétfő reggel.
Az orosz–amerikai kapcsolatok „pozitív” tendenciája megsemmisülne, ha Washington Tomahawk nagy hatótávolságú rakétákat küldene Ukrajnába – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy vasárnapi interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!