Ki a felelős? Angela Merkel felrótta, hogy egyes keleti tagállamok nem támogatták a Putyinnal folytatandó párbeszédet
Fotó: Német kormány
Lengyel és balti tisztségviselők hevesen reagáltak, miután értelmezésük szerint Angela Merkel volt német kancellár részben őket okolja Oroszország ukrajnai inváziójáért.
2025. október 07., 16:232025. október 07., 16:23
2025. október 07., 16:262025. október 07., 16:26
A Merkel kapcsán kirobbant felháborodásról a Politico írt. Az elmúlt két évtized legfontosabb európai politikusának bírálata ismét rávilágított arra, amit a kritikusok Merkel Oroszországhoz való hozzáállása kudarcának tartanak, és még inkább megkérdőjelezi a volt kancellár örökségét, mivel utódai továbbra is bírálják és lebontják a bevándorlás- és energiapolitikáját.
A magyar ellenzéki Partizán pénteken közzétett interjújában Merkel rámutatott arra, hogy
amikor Moszkva 2022-es ukrajnai inváziójának előzményeit ismertetette.
„2021 júniusában úgy éreztem, hogy Putyin már nem veszi komolyan a minszki megállapodást” – mondta Merkel, utalva a 2014–2015-ös konfliktust követő, Ukrajna keleti Donbasz régiójának ellenőrzéséről szóló békeszerződésre. „Ezért akartam egy új formátumot, amelyben mi, az Európai Unió, közvetlenül tárgyalhatunk Putyinnal.”
Az Európai Tanács abban a hónapban tartott ülésén
„Ezt néhányan nem támogatták. Főleg a balti államok, de Lengyelország is ellene volt” – mondta.
Merkel elmagyarázta, hogy ezek az országok „attól tartottak”, hogy „nem lesz közös politikánk Oroszországgal szemben... Mindenesetre ez nem történt meg. Aztán én távoztam a hivatalomból, és megkezdődött Putyin agressziója.”
Merkel állításának közvetlenül ellentmondva
„Folyamatosan mondtam neki, hogy Putyinnal nem lehet „jóhiszeműen” tárgyalni, de ő úgy vélte, hogy a balti államok tévednek. Jól ismertem Merkel nézeteit, de megdöbbent, hogy az Ukrajnában történtek után is így gondolkodik” – mondta Kariņš.
„Putyin úgy cselekszik, ahogy cselekszik, és a Nyugatnak csak két lehetősége van: vagy behódol, vagy ellenáll. Meglepő, hogy a volt német kancellár ma ilyesmit mond, amikor mindenki számára nyilvánvaló, hogy milyen rendszer van Oroszországban. Örülök, hogy az új német kancellár, Friedrich Merz, nem osztja Merkel véleményét” – mondta.
„Oroszország Ukrajna elleni háborúját egyetlen dolog motiválja: nem hajlandó elfogadni a Szovjetunió összeomlását, és imperialista törekvései nem csillapodnak. Az agresszióért egyedül Oroszország a felelős” – írta egy X-en közzétett bejegyzésében.
Merkel megjegyzései Lengyelországban is heves reakciókat váltottak ki, különösen a jobboldali törvényhozók körében.
Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök, aki jelenleg az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt helyettes vezetője, az X-en így nyilatkozott: „Angela Merkel gondatlan interjújával bebizonyította, hogy ő az egyik legkárosabb német politikus Európára nézve az elmúlt században.”
Waldemar Buda, a PiS európai parlamenti képviselője így nyilatkozott:
Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz, Lengyelország volt oroszországi nagykövete és a centrista Lengyelország 2050 párt jelenlegi regionális politikáért felelős minisztere megjegyezte, hogy Merkel kijelentései csak az orosz propagandát erősítik.
„Abszurd azt sugallni, hogy a háborúért az a felelős, aki nem ült le időben Oroszországgal tárgyalni, és nem hajolt meg eléggé [Moszkva] előtt. Az még rosszabb lett volna” – mondta.
Marek Magierowski, Lengyelország volt amerikai nagykövete azonban bírálta a médiát, amiért eltorzította Merkel szavait.
Magierowski azonban ennek ellenére nem kímélte Merkelt, politikai pályafutását „egy nagy katasztrófának” nevezte Németország és Európa számára.
Merkel: abszurd és badarság, hogy Orbán Putyin trójai falova lenne az EU-ban
Elutasította Angela Merkel volt német kancellár azokat a vádakat, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin „trójai falova” lenne az Európai Unióban. „Nem, ez badarság. Nem is dőlnénk be ilyen dolognak, ezt abszurdnak tartom” – fogalmazott Merkel a Partizánban feltett kérdésre. „Orbán Viktor minidig a saját álláspontját képviselte az európai színtéren, és a magyar álláspontot is gyakran nagyon jól megindokolta. De ami számomra fontos volt, hogy végül közös megoldásokat találtunk.” A volt német kancellár hangsúlyozta, hogy a magyar kormányfő hozzá hasonlóan mindig kompromisszumokra törekedett: „különben semmit sem értünk volna el”. Úgy véli, az Európai Unió csak akkor tud működni, ha minden tagállam egyetért, még akkor is, ha az „egyenjogúság és a sokszínűség kérdésében eltérő véleményen vagyunk”.
Angela Merkel ugyanakkor bírálta, hogy Orbán Viktor a belpolitikában gyakran az Európai Bizottságot és Brüsszelt hibáztatja. Az orosz energiaimporttal kapcsolatban pedig kiemelte: „Ukrajna tavaly év végéig saját területén keresztül szállított orosz gázt, egy olyan szerződés értelmében, amit akkor mi, Németország még nagyon támogattunk.” Elismerte, hogy Magyarország helyzete eltérő: „Az LNG-t (cseppfolyósított földgáz) nem lehet olyan egyszerűen idehozni, mert nincs tengeri kijáratuk. A dolgok bonyolultabbak.” Angela Merkel hangsúlyozta, hogy bár nem ért egyet Orbán döntésével az orosz energiahordozók folytatódó importjáról, elismeri: „Nagyon határozottan képviseli a magyar gazdasági érdekeket.” Arról is beszélt, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziójához a koronavírus-járvány is hozzájárulhatott, mivel a politikai vezetők nem tárgyaltak egymással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
Mintegy 300 román állampolgár távozik Izraelből Egyiptomba, ahol a kairói román nagykövetség munkatársai veszik át őket – jelentette be vasárnap esti sajtótájékoztatóján a külügyminisztérium szóvivője.
Miközben az Egyesült Államok és Izrael hadserege hétfőre virradóra is folytatta az Irán elleni csapásokat, Texasban a perzsa állam elleni akcióhoz kötődő halálos terrortámadás történt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!